Felsőoktatási tankönyvek
Rudabánya is a mining town with a long and famous history. The settlement is located 50 km north of Miskolc in Northern Hungary and mining has been going on there since times before written history, albeit not without hiatuses of varying durations. Earth pigments, copper, silver and iron ore represent the notable mineral raw materials of the area...
Napjainkra egyre meggyőzőbbek a globális klímaváltozást bizonyító tények. Ezek a változások igen eltérő módon érintik a Föld különböző térségeit, de kisebb területekre vonatkozó hatásaik is igen differenciáltak...
A földrajztudomány már az 1930-as évektől vizsgálni kezdte a szabadidő és a sport területi és gazdasági vonatkozásait. A sportolók, sportszervezetek mindenkor nagy kihívásnak tekintették újabb és újabb földrajzi területek meghódítását...
A 21. században a tájkutatás a reneszánszát éli. A 20. század első felében kialakult tudományterület meghatározó súlyponti kérdései és kutatási irányzatai napjainkra jelentősen átalakultak. A tanulmányok összeállítása során arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jelen tájkutatásának jellemzőit, a problémafelvetések és a megoldások megközelítésének sokszínűségét, és nem utolsósorban a kutatások tér- és időbeli léptékének változatosságát.
A kötet szerzői: Bajcsi Péter, Bába Péter, Bálint András, Bozsó Gábor, Bozsó Róbert, Bozsó Tamás, Czinkota Imre, Egyed Emőke, Gartner Dénes, Gyenese István, Kovács Balázs, Kóbor Balázs, Kurunczi Mihály, Medgyes Tamás, M. Tóth Tivadar, Osvald Máté, Papp Márton, Pál-Molnár Elemér, Prohászka András, Schubert Félix, Stipic Zoran, Szanyi János, Szongoth Gábor, Vass István
A modern természeti földrajzi kutatás elengedhetetlen része a terepi és laboratóriumi munka. A klasszikus természeti földrajz a terepi megfigyelés alapján jutott újabb és újabb ismeretekhez.
Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy megismerje környezetét, és valamilyen formában megörökítse és tovább adja az arról gyűjtött információkat. Az egyre nagyobb mértékben és méretben megismert környezet térbeli sajátosságainak átfogó bemutatására, változásainak rögzítésére az egyik legalkalmasabb ábrázolási forma ma is a térkép.
A könyv az egyre nagyobb társadalmi és gazdasági károkat okozó geofizikai, meteorológiai, hidrológiai és biológiai jellegű természeti veszélyekkel foglalkozik. Ezeknek a veszélyeknek a kialakulását, valamint az élő és élettelen környezetben kiváltott hatásukat mutatják be az egyes fejezetek.
The „Epilogue” of the „New Horizons in Central European Geomathematics, Geostatistics and Geoinformatics” published by GeoLitera in 2011 is closed by the following sentence: „We hope, that this is only the beginning of a new series that will be followed by many others in the future.” In fact, this hope has become reality, as it is demonstrated by this volume which contains selected papers presented within the framework of the 4th Hungarian Croatian and the 16th Hungarian Geomathematical Convent, hosted by the city of Opatija (Croatia).
A szerző a kötet empirikus fejezeteiben a magyar regionális fejlődés meghatározó tényezőinek (az agglomerációnak, az emberi tőkének és a kreativitásnak, az egyetemeknek és a nemzetközi vállalatoknak) a szerepét újszerű megközelítésekben ismerteti meg az olvasóval.
A kötet a magyarországi falvak nagysága, gazdasági funkciói, népesedési folyamatai, a lakosság demográfiai struktúrája, anyagi helyzete alapján tesz kísérletet típusaik meghatározására, a másfélszáz lakosú Szakácsitól a tanyavilágból szerveződött Zákányszéken, a Világörökség részévé vált Hollókőn, az ősemberleleteiről elhíresült Vértesszőlősön át a Budapest „holdudvarában” gyarapodó-növekvő Budakalászig vagy Budajenőig.
Napjainkban a klimatológiai kutatások eredményei mind a tudományos szféra, mind a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. Az éghajlattan tárgykörén belül a városklimatológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, köszönhetően annak, hogy a lakosság nagy részének otthont adó városi területekre fókuszál, illetve annak, hogy számos folyamat részletes leírását és elemzését csak a közelmúltban megjelenő modern vizsgálati módszerek megjelenése tette lehetővé. Könyvünk fő célja a mára már negyedévszázados múltra visszatekintő szegedi városklimatológiai kutatások összefoglalása.
A települési környezet értéke növekvő társadalmi figyelmet kapott az elmúlt években. A település és a környezet kapcsolatrendszerét, konfliktusait, sokan sokféleképp vizsgálják, a városökológia keretébe rendezett megközelítés jellemzően közép-európai megoldás.
Az elmúlt 20 millió év alatt mozgalmas volt a Kárpát-Pannon térség területe: pusztító horzsaköves vulkáni hamuárak üledékei takarták be sokszor több tíz méter vastagon a felszínt, 1000-2000 méter magas andezites tűzhányók nőttek ki a tengeri környezetből, oldalukon izzó törmelékárak rohantak le, majd sokuk egy nagy lejtőösszeomlással fejezte be a működését...