Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Természetvédelmi élőhelykezelés

Paraméterek

Szerző Kozák Lajos
Cím Természetvédelmi élőhelykezelés
Kiadó Mezőgazda Kiadó
Kiadás éve 2012
Terjedelem 272 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 286 653 6
Ár:
5.200 Ft
4.940 Ft
Kedvezmény: 5%

A természetvédő szakemberek sokrétű tudást, komplex szemléletet és előrelátó gondolkodásmódot igénylő feladata a még meglévő élőhelyek megmaradásának elősegítése, az élőhely-visszaállítás lehetőségeinek feltárása, a diverzitás megőrzése.

Leírás

A népesség növekedésével egyre nagyobb teret foglalunk el a Földön, egyre inkább kihasználva a természeti erőforrásokat a pillanatnyi és növekvő igények kielégítése érdekében. Szinte egyik napról a másikra megváltozik a táj, utak szelik át az eddig szinte érintetlen területeket, a városok terjeszkednek, bővül az épített környezet a természeti táj rovására. Még a védett természeti területeken is fennáll a veszély, hogy az élőhelyek és az azokat benépesítő élővilág megsínyli az ember közelségét. Egy élőhely közössége addig tud megmaradni, ameddig a létfeltételei rendelkezésére állnak. Ha az ember közbelépésével, beavatkozásával drasztikusan megváltoznak ezen természeti körülmények, a növények kipusztulhatnak, az állatok elvándorolnak, a fajok száma csökken, az élőhelyek átalakulnak, a táj képe megváltozik. A természetvédő szakemberek sokrétű tudást, komplex szemléletet és előrelátó gondolkodásmódot igénylő feladata a még meglévő élőhelyek megmaradásának elősegítése, az élőhely-visszaállítás lehetőségeinek feltárása, a diverzitás megőrzése. Ehhez előbb fel kell mérni az élőhely adatait, az ott élő közösségek tulajdonságait, meg kell ismerni a működésüket, hogy ezek ismeretében lehessen az élőhelykezelés munkafolyamatait megtervezni. A végső cél, hogy az életközösségek önműködőek maradjanak, illetve azzá váljanak. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha a biológus, a természetvédő, a műszaki mérnök, a halászati, az erdő- és vadgazdálkodási szakember együttműködve alakítja ki a megvalósítás lépéseit. Ennek a munkának elméleti alapjaival ismertet meg a népes szerzői közösség, akik a különböző szakterületek képviselői, de közös bennük az, hogy a természeti környezet megőrzését mindegyikük a szívén viseli. Az esettanulmányok ennek a nagyon átgondolt és érzékeny munkának az eredményeit mutatják be azoknak a természetvédőknek a tollából, akik ezt a különleges munkát szinte elsőként vezették be hazánkban. A veszélyeztetett vizes élőhelyek, gyepek, erdei élőhelyek, a különböző élőhelytípusok ismérveinek feltárása mellett az élőhelyek természetvédelmi kezelésének lehetőségei is megismerhetők ebből a könyvből, amely a természetvédelmi mérnökképzésén kívül a gyakorlati munkák elsajátításában is segítséget nyújt.
 
Szerkesztette: Kozák Lajos
Lektor: Körmendi Sándor

Tartalom

Előszó (Kozák Lajos)

1. Élőhelykezelés (Kozák Lajos)

1.1. A természetvédelmi célú élőhelykezelés szükségessége

1.2. A természetvédelmi célú élőhelykezelés típusai

2. Vizes élőhelyek kezelése

2.1. A hazai vizek tipológiája (Kozák Lajos)

2.2. A hazai vizes társulások áttekintése, veszélyeztetettsége, kezelési prioritásai (Máté András)

2.2.1. Hínártársulások

2.2.2. Mocsári és lápi növényzet

2.2.3. Forráslápok

2.2.4. Boreális tőzegmohalápok

2.2.5. Tőzegmohás sík lápok és semlyéktársulások

2.2.6. Kiszáradó láprétek és magaskórósok

2.3. A folyószabályozások hatása, kezelési lehetőségek (Kozák Lajos)

2.3.1. A folyószabályozások hatása

2.3.2. Az áramló vizek revitalizációja

2.3.3. Holtágak, holtmedrek kezelése

2.3.4. A duzzasztóművek természetvédelmi szempontú értékelése

2.4. Vizes élőhelyek főbb haszonvételi formái (Kozák Lajos)

2.4.1. Természetes vízi és halastavi halgazdálkodás és kezelési prioritásai

2.4.2. Nádgazdálkodás (Vadász Csaba – Kozák Lajos)

2.4.3. Komplex ártéri gazdálkodás

2.4.4. Rekreációs célú hasznosítás

2.4.5.   Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

2.5. Vadgazdálkodási célú vizes élőhelyfejlesztés természetvédelmi vonatkozásai (Szendrei László)

2.6. Esettanulmányok

2.6.1. A hortobágyi halastavakon folyó gazdálkodás természetvédelmi értékelése madártani szempontból (Gyüre Péter)

2.6.2. A Bihari vizes élőhelyek rekonstrukciója és fejlesztése (Bona Gabriella)

2.6.3. Hortobágyi Tisza holtmeder rekonstrukció természetvédelmi vonatkozásai a halállomány vizsgálata alapján (Juhász Lajos)

2.6.4. A Maloméri-csatorna monitorozásának természetvédelmi tanulságai (Sipos Ferenc)

2.6.5. Kavicsbányatavak a Duna–Tisza közén – szomjas anti-oázisok (Sipos Ferenc)

2.6.6. Inváziós hínárnövények (Vidéki Róbert)

2.6.7. A Nyíres-tó dagadóláp természetvédelmi kezelésének tapasztalatai (Molnár Attila)

2.6.8. A nádvágás okozta strukturális változások hatása a nádasok énekesmadár költőállományára (Vadász Csaba)

2.6.9. A Kerca-patak rehabilitációja (Mesterházy Attila)

3. Gyepek kezelése

3.1. A gyepek fogalma, a gyepterületek magyarországi helyzetének értékelése (Zsigrai György)

3.2. A hazai gyepterületek főbb növénytársulásai, veszélyeztetettségük, kezelési prioritásaik

3.2.1. Löszgyepek (Házi Judit – Penksza Károly)

3.2.2. Homoki gyepek (Házi Judit – Penksza Károly)

3.2.3. Sziklagyepek (Házi Judit – Penksza Károly)

3.2.4. Lejtősztyepprétek (Házi Judit – Penksza Károly)

3.2.5. Sík- és dombvidéki mocsárrétek (Falusi Eszter – Penksza Károly)

3.2.6. Mezofil rétek, kaszálórétek (Falusi Eszter – Penksza Károly)

3.2.7. Sziki gyepek (Penksza Károly – Házi Judit)

3.2.8. Láprétek (Házi Judit – Penksza Károly)

3.2.9. Zsombékosok és magassásrétek (Falusi Eszter – Penksza Károly)

3.3. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek (Zsigrai György)

3.3.1. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői

3.3.2. Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek

3.4. A legeltetés, mint extenzív gyepkezelési mód természetvédelmi vonatkozásai (Szentes Szilárd – Tasi Juliánna)

3.4.1. Legeltetési módok

3.4.2. A legeltetés időzítése, intenzitása

3.4.3. A különböző állatfajok legelési szokásainak és legeltetési módjának természetvédelmi vonatkozásai

3.5. A kaszálás, mint extenzív gyepkezelési mód természetvédelmi vonatkozásai (Szentes Szilárd – Tasi Juliánna)

3.6. Egyéb természetvédelmi célú kezelések (Zsigrai György)

3.6.1. Égetés

3.6.2. Gyepművelés

3.6.3. Kemikáliák használata

3.6.4. Vízgazdálkodási beavatkozások

3.6.5. Egyéb kezelési beavatkozások

3.7. Vadgazdálkodási célú mezei élőhelyfejlesztés gyepterületeket érintő természetvédelmi vonatkozásai (Szendrei László)

3.8. Esettanulmányok

3.8.1. Különböző gépi kaszálási eszközök értékelése természetvédelmi szempontból (Viszló Levente)

3.8.2. Természetvédelmi célú gyeptelepítések alkalmazása a gyakorlatban – célok, módszerek és eredmények (Deák Balázs – Kapocsi István – Török Péter)

3.8.3. A rákosi vipera védelme érdekében végzett gyeprestauráció és -kezelések (Tasi Juliánna – Turcsányi Gábor)

3.8.4. Szürkemarha-legelés hatásainak vizsgálata a Balaton-felvidéken (Penksza Károly)

3.8.5. A szukcesszió megakadályozása védett gyepekben (Turcsányi Gábor – Tasi Juliánna)

4. Erdei élőhelyek kezelése

4.1. A magyarországi erdőterületek és erdőhasználatok általános jellemzése (Bartha Dénes)

4.1.1. Erdőfogalmak – erdőképek

4.1.2. A magyarországi erdőterület

4.1.3. A magyarországi erdők használatának története

4.2. Az erdők természetvédelmi megítélésének szempontjai (Bartha Dénes)

4.3. Magyarország erdeinek állapota (Bartha Dénes)

4.3.1. Természetszerű erdők

4.3.2. Kultúrerdők

4.4. A természetes erdő megújulása – erdődinamika (Bartha Dénes)

4.4.1. Bolygatások

4.4.2. Erdőciklusok

4.5. A természetes erdő főbb jellemzői, az erdőtermészetesség mutatói (Bartha Dénes)

4.6. A természetesség növelésének lehetőségei – a természetközeli erdőfenntartás alapjai (Bartha Dénes)

4.6.1. A természetesség növelésének lehetőségei táji léptékben

4.6.2. A természetesség növelésének lehetőségei állomány (állományrészlet) léptékben

4.7. A magyarországi erdők fenntartása (Bartha Dénes)

4.8. A Pro Silva Hungaria (Bartha Dénes)

4.9. A vadgazdálkodási célú erdei élőhelyfejlesztés természetvédelmi vonatkozásai (Szendrei László)

4.10. Esettanulmányok

4.10.1. Erdészek a természetért – Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások az ipoly Erdő Zrt. területén (Korda Márton – Mizik András)

4.10.2. Vízpótlásos élőhely-rehabilitáció a Fekete-Körös erdeiben (Korda Márton – Puskás Lajos)

4.10.3. Aktív élőhelyvédelem a Nagykőrösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területén (Korda Márton – Verő György)

4.10.4. Élőhelyvédelmi tevékenységek a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás területén (Korda Márton – Kézdy Pál)

5. Egyéb élőhelytípusok természetvédelmi értékelése

5.1. Városi élőhelyek természetvédelmi értékelése (Juhász Lajos)

5.1.1. Az élővilág számára kedvezőtlen urbanizációs hatások

5.1.2. A városi környezet élővilágot vonzó hatásai

5.1.3. Betelepülő vadvilág

5.1.4. Urbanizálódó állatvilág – specialisták vagy generalisták

5.2. Intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek természetvédelmi értékelése (Bihari Zoltán)

5.3. Vonalas létesítmények természetvédelmi értékelése (Juhász Lajos)

5.3.1. A közutak ökológiai hatásai

5.3.2. A közutak élővilágot veszélyeztető hatásainak csökkentési lehetőségei

5.3.3. Az elektromos távvezetékek természetvédelmi értékelése

5.3.4. A távvezetékek élővilágra gyakorolt veszélyeinek csökkentése

5.4. Intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeket érintő vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés természetvédelmi vonatkozásai (Szendrei László)

5.5. Esettanulmányok

5.5.1. Csatornák, árkok, töltések felszámolása a HNP területén (Molnár Attila)

5.5.2. A hörcsögpopuláció metapopulációs térbeli struktúrája és dinamikája mezőgazdasági környezetben (Bihari Zoltán)

5.5.3. Eltérő sorművelésű szőlőparcellák összehasonlító botanikai  vizsgálata a Tokaji-hegyen (Zsólyomi Tamás)

6. A táj ökológiai szemlélet érvényesülése a természetvédelmi célú élőhelykezelésben (Domjánné Nyizsalovszki Rita)

6.1. Tájökológia és természetvédelem

6.2. Élőhelyeket veszélyeztető tényezők

6.3. Tájökológiai mintázat és élőhelyvédelem

6.3.1. A táj mintázatának feltárása

6.3.2. A táji mintázat elemei

6.3.3. A tájmetriai adatok felhasználási lehetőségei a természetvédelemben

6.4. A tájkutatás szerepe a természetvédelmi helyreállításban

6.4.1. Tájökológiai kutatások

6.4.2. Tájtörténeti kutatás a természetvédelmi helyreállítás szolgálatában

6.4.3. Konzervációbiológia – restaurációs ökológia

6.4.4. Tájökológiai és tájhasználati információs és szakértői rendszer

7. Felhasznált és ajánlott irodalom