Felsőoktatási tankönyvek
A boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát. Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói.
A Húsvéti krónikáról átfogó elemzés a mű első kiadása (Rader, 1615) óta eltelt közel négyszáz évben nem készült. A Chronicon Paschaléról elsősorban tudományos lexikonok szócikkei, valamint a különböző kiadások és fordítások elé írt előszók, továbbá néhány, az ókori és középkori történetírást tárgyaló munka rövid fejezete igazít el.
Kovács László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a kora Árpád-korból származó, pontosabban az 1000–1141 között veretett zárópénzű kincsleletek nyomába ered. A szerző számos, a lelet megtalálásának idejére, módjára, összetételére vonatkozó híradást is összegyűjtve, az előkerülési helyek korabeli és mai nevének ábécésorrendjében állította össze a jelen katalógust.
Boyé Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre.
Wojtilla Gyula, a szegedi egyetem Ókortörténeti Tanszékének indológus tanszékvezető professzora, kötete kettős feladatot teljesít, egyrészt kézikönyvként szolgál az érdeklődőknek, másrészt az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen tankönyvként szolgál.
Az elmúlt közel kétszáz évben több medievista vizsgálta a magyar krónikaszerkesztmény Árpád-kori eseményeit ismertető szakaszát, számos elmélet született a szöveg magját alkotó ősgeszta keletkezésével és annak folytatásaival kapcsolatban.
Hazánk német megszállása után 1944. március 22-én Horthy Miklós kormányzó, némi habozás és alkudozás után az elvakultan nácibarát és antiszemita Sztójay Dömét, volt berlini követét nevezte ki miniszterelnöknek...
Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet.
Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja. A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről.
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi – a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista – korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
E kilenc és fél éves kutatómunkával készült mű mintegy 3100 személy – a teljes korabeli politikai elit – életrajzi adatait tartalmazza. Az archontológia és prozopográfia új módszereit alkalmazva e személyi adattár az országgyűlési elit minden tagjára kiterjed.
Történész ritkán szánja rá magát, hogy számot adjon arról: mit miért csinál, és mi képezi szakmai tevékenységének az elvi alapját. Magyar történetíró pedig kivált nem szokott kötélnek állni, hogy színt valljon elvi és módszertani kérdésekről...
A könyvben bemutatott váci múmiákat 1994-ben, a váci Fehérek templomának fejújítási munkálatai közben, véletlenül fedezték fel. A 18. században, az altemplom kriptájába temetett embertársaink természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A mumifikálódás a kripta egyedülálló mikroklímájának, a temetkezés módjainak köszönhető.
Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.
A könyvben egy homokhátsági avar temető feltárásának titkaiba nyerhet bepillantást az olvasó. Az aprólékos, ám annál izgalmasabb régészeti munka bemutatásán keresztül megismerkedhetünk egy 1300 éve a Kárpát-medencében élt rejtélyes nép, az avarok történetével, kultúrájával, a magyarsághoz való kapcsolatával.
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
A Nagy Háborúról könyvtárnyi irodalom született 1914 óta, ugyanakkor magyarországi historiográfiájáról nem készült még átfogó áttekintés. Szőts Zoltán Oszkár kötete ezt a hiányt pótolja. Részletesen bemutatja az 1945 előtt alkotó szerzők munkásságát, összehasonlítja szemléletüket a kommunista hatalomátvétel után meggyökerező új álláspontokkal, majd eljut napjaink szakirodalmáig.
Hullámvasút életútmetszetek a 20. századból. Nevezettek a közéleti nyilvánosságban és a – nem önszántukból választott – cellazárványosságban tekinthetők túlélőművészeknek is. Pályájuk során – időzítésüket és jellegüket tekintve is – rapszodikusan követték egymást rendszerváltó fordulatok.
Néhány éve jelent meg Berzsenyi Emese Kiválasztott vagy megbélyegzett? Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint című kötete. Az egyetemi oktató, kutató szerző szakmai elkötelezettségét és a téma időszerűségét érzékelteti az újabb kötet, mely az európai középkor fogyatékosságtörténetének elemzésével jelenünk egyre összetettebb nevelési kihívásának előzményeit tárja fel tudományos igényességgel.
Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.
Pászka Imre, a Szegedi Tudományegyetem szociológiaprofesszora „Kis jégkorszak – Létfenntartás” alcímű kötetében az egyének és csoportok kis jégkorszakbeli (14–19. század) létfenntartásának alakulásában a természeti és az emberi tényezők hatását és következményeit mutatja be.