Magyar történelem
Száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között.
A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával.
Az 1945-1990 közötti magyar egyháztörténetre – és köztörténetre – vonatkozó ismereteket számos új kutatási eredménnyel gazdagította az ismert szerző e könyvében is.
Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek. Mi és hogyan maradt élő örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi búcsújárás évszázados hagyományaiból?
A demokrácia reménye – Magyarország, 1945 címmel az 1956-os Intézet Közalapítvány 2005. június 8-án konferenciát rendezett az 1956-os Intézetben. Tematikus évkönyvünk a tanulmánnyá bővített előadásokat tartalmazza.
A Buda visszafoglalásával világraszóló győzelmet arató Lotaringiai Károly herceg emlékét jobbára a felejtés homálya fedi nemcsak Magyarországon, hanem szülőhazájában, Franciaországban, és választott hazájában, a mai Ausztriában is. Legelterjedtebb ragadványneve a „hercegség nélküli herceg” volt, amely jól jellemzi az örökségétől megfosztott lotaringiai uralkodó ambivalens helyzetét.
Károlyi Gyula az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata nemzetség tagjaként látta meg a napvilágot 1871-ben. Karrierje a 20. század elején még sokban hasonlított számos mágnás kortársáéhoz, a későbbiekben azonban megadatott számára a lehetőség, hogy eljusson a politikusok által hőn áhított csúcsra: előbb 1919 nyarán, a szegedi ellenforradalmi kormány élén, majd 1931–1932-ben miniszterelnök lett.
Aki csak felületesen ismeri a történelmet, annak II. Józsefről két dolog juthat az eszébe. Egyrészt az, hogy nem koronáztatta meg magát, ezért nevezhette már a korabeli költő „kalapos király”-nak, másrészt, hogy halála előtt „egyetlen tollvonással” visszavonta rendeleteit.
Kovács László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a kora Árpád-korból származó, pontosabban az 1000–1141 között veretett zárópénzű kincsleletek nyomába ered. A szerző számos, a lelet megtalálásának idejére, módjára, összetételére vonatkozó híradást is összegyűjtve, az előkerülési helyek korabeli és mai nevének ábécésorrendjében állította össze a jelen katalógust.
A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor. A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál. Pethő Sándor a német gyarmatosítással és a nyilas tébollyal bátran szembeszálló humanista magyar tollforgató idolja, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, Lendvai Istvánhoz hasonló mártír sorsát kijátszotta a vak véletlen, egy ostoba autóbaleset.
A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is.
Az irodalomtörténésznek indult Angyal Dávid a 19. század végének s a 20. század első felének egyik leghíresebb, a legnemesebb értelemben vett konzervatív hagyományokat követő historikusa volt. Már fiatalon írott Thököly-életrajzával, amely mindmáig az egyik legkiválóbb magyar biográfia, bekerült az értelmiségi köztudatba...
A könyv széles forrásbázisra támaszkodva részletesen bemutatja a kormányzóhelyettesi intézmény korábban kevéssé feldolgozott történetét és a hivatalt betöltő Horthy István politikai tevékenységét. Végigköveti az új közjogi pozíció szerepének és megítélésének alakulását, a szélesebb közvélemény ezzel kapcsolatos reakcióit, illetve a kormányzó fia köré szövődő legendák létrejöttét, változásait.
Szekfű Gyula 1922-es – Kupa László sokoldalú értékelésével újra hozzáférhetővé tett – kismonográfiájában mind a történettudomány, mint a hazai bortermelők számára elgondolkodtató felvetéssel szolgál.
A magyar himnusz mindannyiunk kiemelt szellemi öröksége: nemzeti imádságunk, mely a magyarság mindenkori összetartozását hivatott jelképezni. Kölcsey Ferenc költészeti remeke (a Hymnus), e kiemelkedően megrendítő költemény, s Erkel Ferenc ehhez írt pályaműve (a Hymnusz) közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási hármas-egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk.
Az elmúlt közel kétszáz évben több medievista vizsgálta a magyar krónikaszerkesztmény Árpád-kori eseményeit ismertető szakaszát, számos elmélet született a szöveg magját alkotó ősgeszta keletkezésével és annak folytatásaival kapcsolatban.
Hazánk német megszállása után 1944. március 22-én Horthy Miklós kormányzó, némi habozás és alkudozás után az elvakultan nácibarát és antiszemita Sztójay Dömét, volt berlini követét nevezte ki miniszterelnöknek...
Mit jelent az, hogy szélsőjobboldal? Kikkel szimpatizálnak és mit képviselnek az újhungaristák? Mit jelképez a 88-as szám? Miféle ideológia áll a szélsőjobboldali irányzatok hátterében?
Bonfininek sikerült olyan művet alkotnia, amelyet évszázadokig nem lehetett megismételni. Hogy az utókor mire tartotta, nemcsak a seregnyi kiadás jelzi, hanem az a tény is, hogy adataiban, a magyar történelemről alkotott felfogásában jószerivel a XIX. századig iránymutató maradt.