Világtörténelem
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
Ezzel a hatalmas, számtalan ellentmondástól feszített, a világtörténelemben, a nemzetközi kapcsolatokban – főleg 1945 után – jelentős szerepet játszó térséggel kapcsolatban még mindig sok a klisé, a megmerevedett vélemény és előítélet...
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédjain kívül alig vettek róla tudomást...
Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt...
Mekka felé leborulva imádkozó tömegek, „fekete arany”, terrorizmus... Csak és kizárólag ez jelentené az arab országok legújabbkori történetét, amint az szinte meggyökeresedett a köztudatban?
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát.
A könyv tömören és világosan, csaknem kétszáz kép segítségével bemutatja az óegyiptomi művészeti nyelv koronkénti változásait. A kötet fő fejezeteit a nagy történeti, illetve az ezeken belül elkülöníthető művészeti korszakok adják, s a könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeken belül, külön alfejezetekként kerülnek jellemzésre a meghatározó műfajok: az építészet, a plasztika, a kétdimenziós művészet és alkalmanként a kisművészetek.
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a „banánköztársaságok” és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. A kötet az elmúlt évezredek jelentős pandémiáinak történetéből nyújt ízelítőt az érdeklődő magyar közönség számára tudományos eredményekre alapozva, ugyanakkor közérthető stílusban, gazdag illusztrációs anyaggal.
Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először.
Szántó Konrád az egyház születésétől II. János Pál pápaságáig vezeti végig Olvasóját a katolikus egyház történelmének legfontosabb eseményein.
Savoyai Eugén herceg (ahogy a német nyelvterületen általánosan ismert: Prinz Eugen) vitathatatlanul a 17–18. század európai történetének egyik kiemelkedő alakja. Hadvezérként sikerrel harcolt a Habsburgok két ősi ellensége, az Oszmán Birodalom és a Francia Királyság ellen is, részt vett a magyarországi törökellenes felszabadító háborúban, és a Rajna-menti, a németalföldi, illetve az itáliai fronton is letette névjegyét győztesen megvívott csatáival, sikeres várostromaival.
A kötet a kontinens 20. századi társadalmi fejlődését mutatja be, kitekintve az ezredfordulón túlra is. Eközben sorra veszi a változások legfontosabb területeit, mint a népesség és család, a fogyasztás, szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás vagy éppen az oktatás és a vallás.
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság.
A könyv izgalmas olvasmány minden, a 20. századi európai történelem, a jog- és politikatörténet iránt érdeklődő olvasó számára.
A Heike monogatari (A Heike története) a japán irodalom kiemelkedő gyöngyszeme, nemcsak a Minamotó (Gendzsi) és Taira (Heike) klán közötti nagy háború (Genpei-háború), valamint a klasszikus japán középkori államszerkezet, a sogunátus kialakulásának leírása, de egyben a japán kultúra olyan alapműve, amely máig ható módon befolyásolta és befolyásolja a japán művészet szinte minden ágát – a színháztól a festészetig, a zenétől a költészetig, sőt, a filmművészetig.
J. Nagy László könyvében megkísérli közelebb hozni ennek a már közel kétmilliárd ember által magáénak vallott vallásnak a világát, bemutatni meghökkentő eseményeinek a történeti–társadalmi gyökereit. Elsősorban az arab világra koncentrál, kissé a tágabb Közel-Keletre, amely magában foglalja Iránt és Afganisztánt is. Azért erre a területre, mert születésétől kezdve ez a térség a politikai iszlám epicentruma.
Geert Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a ’nagy történelem’, illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik.