Történelemhamisítás és politikai propaganda
Paraméterek
| Sorozat | Magyar történelmi emlékek – értekezések |
| Szerző | Vörös Boldizsár |
| Cím | Történelemhamisítás és politikai propaganda |
| Alcím | Illés Béla elmeszüleményei a magyar szabadságküzdelmek orosz támogatásáról |
| Kiadó | MTA BTK Történettudományi Intézet |
| Kiadás éve | 2014 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9627 81 9 |
Eredeti ár:
2.800 Ft
2.660 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. |
|
|
|
Leírás
A szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját: az egyik szerint I. Péter cár katonákkal, ágyúkkal és pénzzel támogatta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a másik a valóságban soha nem létezett, állítólag az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló és ezért kivégzett Alekszej Guszev százados és társainak története volt. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. Az 1940-es évek közepén megalkotott fikcióknak a „szovjet–magyar barátság”-ot kellett történelmileg megelőlegezniük, legitimálniuk. Illés és munkatársai tevékenysége nyomán a két eset széles körben ismertté vált: bekerültek magyar történettudományi munkákba, iskolai tananyagokba, sőt az 1940–1950-es évek fordulóján Guszev kapitány nevét utcák viselték Budapesten; ugyanitt emléktábla „örökítette meg” a képzelet teremtette tiszt és társai hőstettét. Történetüket nemcsak Illés Béla dolgozta fel szépirodalmi alkotásban, hanem más írók, köztük Illyés Gyula is. Mindezeken túl a Guszev-fikció évtizedeken keresztül tényként benne volt fontos szovjet történettudományi munkákban is. A történészek kutatásai során azonban fokozatosan kiderült, hogy e történetek valótlanságok, egyes feldolgozásaikat már 1989 előtt kivonták a forgalomból a magyar illetékesek - ám, fontos politikai propagandisztikus funkciójuk miatt különböző méltatásokat (utcanevek, emléktábla) csak a rendszerváltozás idején távolítottak el. E fikciók sorsának részletes bemutatása tehát, önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel rávilágít a „kitalált hagyományok” számos jellegzetességére, szemlélteti az aktuálpolitikai célzatú történelemhamisítás, illetve az ezt felhasználó propaganda működésének mechanizmusait, e propaganda és a tudományos igazságkeresés konfliktusainak eseteit – ugyanakkor egy sajátos ábrázolását is adja az 1945–1989 közötti időszak politikai és kulturális viszonyainak is.
Tartalom
1. Bevezetés: „kitalált hagyományok” és „haladó hagyományok”
2. A kitalációk lehetséges előzményei: valóban élt és fiktív szerzők
2.1. Doktor Utrius Pál és hátrahagyott írásai
2.2. Kurt von Eichen és terve
2.3. Hagyományteremtés és a „felszabadítók” népszerűsítése
3. „Rákóczi és az oroszok”
3.1. Kitaláció a Rákóczi-szabadságharc orosz támogatásáról – Illés és munkatársai műveiben
3.2. A koholmány történettudományi munkákban: felhasználások és cáfolatok
4. „A Guszev-ügy”
4.1. Valótlanságok Guszev kapitányról Illés írásaiban; az általa szerkesztett újságokban
4.1.1. A fikció újságcikkekben és hivatalos levélben
4.1.2. A kitaláció változásai Illés Béla elbeszélésében
4.2. A Guszev-eset a magyar tudományos-történeti kutatásokban és művekben 1945–1988 között
4.3. A történet megjelenítése az új nemzedékek oktatási-nevelési anyagaiban 1947 és 1956 között
4.4. A századosról és társairól való megemlékezés legfontosabb színterei 1947 és 1995 között
4.5. A történet ábrázolása néhány szépirodalmi alkotásban az 1940–1950-es években
4.5.1. A kitaláció feldolgozásai 1947–1949 között megjelent művekben
4.5.2. Illyés Gyula Guszev-variációi
4.5.3. Theun de Vries regénye a kapitányról és társairól
4.6. A Guszev-eset orosz nyelvű szövegekben, a Szovjetunióban és utódállamaiban
4.6.1. A kitaláció az orosz történelemben
4.6.2. A fikció belorussziai történeti munkákban: egy saját hagyomány kialakítása
5. Összegzés: történelmi koholmányok hasonlóságai, különbségei, kapcsolatai
Felhasznált munkák
Névmutató