Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Történeti frazeológia

Paraméterek

Sorozat Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Szerző Forgács Tamás
Cím Történeti frazeológia
Alcím A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2021
Terjedelem 478 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 409 284 1
Ár:
3.990 Ft
3.391 Ft
Kedvezmény: 15%

A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával. A kötet szerzője, Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak.

Leírás

A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával. A kötet első fejezet a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel, a második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő → baklövést követ el). A negyedik fejezetben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a frazeológiai egységek eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut). A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák és a rövidítések jegyzéke, továbbá a tárgymutató és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója.

A kötet szerzője, Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a nagy sikerű Magyar szólások és közmondások szótára című műve, és 2007-ben a Bevezetés a frazeológiába című monográfiája.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218.

Írta: Forgács Tamás

Lektor: Bárdosi Vilmos

 

Tartalom

Előszó

1. A történeti frazeológiai kutatásokról

1.1. A történeti frazeológia mibenléte, szükségessége (helyzetkép és állapotfelmérés)

1.2. A történeti frazeológia mint a történeti nyelvészet információforrása

1.3. A történeti frazeológia kidolgozatlanságának okai

1.4. Részösszefoglalás

2. A történeti frazémavizsgálat módszertani kérdései

2.1. Frazémák felismerése történeti szövegekben

2.2. Frazémáknak történeti szövegekben való azonosítására alkalmas fogódzók

2.2.1. A kutató saját anyanyelvi kompetenciája

2.2.2. A kutató nyelvtörténeti pótkompetenciája

2.2.3. A kutató frazeológiai ismeretei, tudása

2.2.3.1. Frazeológiailag erősen reprezentált témakörök és lexikális csoportok

2.2.3.2. Frazeológiailag erősen reprezentált kommunikációs szituációk és funkciók

2.2.4. Metanyelvi utalások a szövegben

2.2.5. Grafikai (írásképi) bizonyítékok

2.2.6. A kifejezés szerkezetével, formájával kapcsolatos bizonyítékok

2.2.7. Lexikális bizonyítékok: unikális lexémák jelenléte a szókapcsolatban

2.2.8. Morfológiai bizonyítékok: Frazeológiai kapcsolatokból alakult derivátumok

2.2.9. Szemantikai bizonyítékok

2.2.9.1. A kontextussal szemantikailag inkompatibilis komponensek a kifejezésben

2.2.9.2. Komponensek jelentésspecializálódása

2.2.9.3. Literálisan nem értelmezhető kifejezések

2.2.10. Disztribucionális bizonyítékok: a kifejezés többszöri előfordulása 

2.2.11. Idegen nyelvből fordított szövegeken alapuló bizonyítékok

2.2.12. Régi nyelvtanokból, nyelvkönyvekből, szótárakból és frazeológiai gyűjteményekből származó bizonyítékok

2.2.12.1. Régi magyar szólás- és közmondásgyűjtemények

2.2.12.2. A régi szólás- és közmondásgyűjtemények felhasználásával kapcsolatos nehézségek

2.2.13. Részösszefoglalás

3. Az állandósult szókapcsolatok keletkezése: a frazeologizálódási folyamat

3.1. Szókincsbővítés és frazeológia

3.2. A frazeológiai egységek keletkezése

3.2.1. A frazeologizálódási folyamat Barz nyomán

3.2.1.1. Primer frazeologizálódás

3.2.1.1.1. Szabad szókapcsolatok összeforrása jelentésváltozás nélkül

3.2.1.1.2. Szabad szókapcsolatok állandósulása figuratív jelentésváltozással

3.2.1.1.3. Inkompatibilis lexikális egységek összekapcsolása

3.2.1.2. Szekunder frazeologizálódás

3.2.1.2.1. Nem idiomatikus frazémák figuratív jelentésváltozása

3.2.1.2.2. Korábban létrejött frazémák alaki modifikációja

3.2.2. A frazeologizálódási folyamat Munske nyomán

3.2.2.1. A frazeológiai motiváltság típusai

3.2.2.2. Aspecifikus frazémaképződés: strukturálisan állandósult frazémák

3.2.2.3. Figuratív frazémaképződés

3.2.2.3.1. Metaforikus frazémaképződés

3.2.2.3.2. Metonimikus frazémaképződés

3.2.2.4. Elliptikus frazémaképződés

3.2.2.5. Modifikációs frazémaképződés

3.2.2.5.1. Komponensek cseréje (lexikális szubsztitúció)

3.2.2.5.2. Frazémák bővítése és szűkítése

3.2.2.5.3. Állító és tagadó változatok

3.2.2.5.4. Defrazeologikus deriváció

3.2.2.5.5. Frazeológiai egységek kontaminációja

3.2.2.5.6. Komponensek népetimológiás újraértelmezése

3.2.3. A frazeológiai kölcsönzés

3.2.3.1. A frazeológiai kölcsönzés realizálódási módjai

3.2.3.1.1. Idegen alakban átvett frazémák

3.2.3.1.2. Lefordított alakban átvett frazémák

3.2.3.1.3. Hibrid frazémák

3.2.3.2. A nyelvek közti frazeológiai ekvivalencia okrendszere

3.2.3.2.1. Közös szemléletre visszavezethető frazémák

3.2.3.2.2. Areális érintkezés nyomán átvett frazémák

3.2.3.2.3. Frazeológiai internacionalizmusok

3.3. Részösszefoglalás

4. A frazeologizálódási folyamatot kísérő változások az állandósult szókapcsolatokban

4.1. A jelentésoldal változásai: a valenciaviszonyok megváltozása  (konkrét → absztrakt jelentésfejlődés)

4.1.1. Különbségek a bővítmények szemantikai jegyeiben

4.1.2. Különbségek a bővítmények tematikus szerepében

4.1.3. Különbségek a felszíni vonzatstruktúrában

4.2. Az alaki oldal változásai: a kifejezések formai rögzülése

4.2.1. A lexikális variánsok redukciója

4.2.2. A modifikációs lehetőségek redukciója

4.2.3. A morfoszintaktikai szerkezet rögzülése

4.2.3.1. A névelő elmaradása

4.2.3.2. A birtokviszony felbomlása

4.2.3.2.1. A változások okai

4.2.3.3. A vonzatok formai egységesülése

4.2.3.3.1. Alaki rögzülés a konstrukcióintern vonzatok körében

4.2.3.3.2. Alaki rögzülés a konstrukcióextern vonzatok körében

4.2.3.4. Morfoszintaktikai anomáliák rögzülése

4.2.4. Az állító vagy tagadó variáns rögzülése

4.2.5. A szórend rögzülése ikerformulákban

4.3. Alogizmusok

4.4. Unikális komponensek frazeológiai egységekben

4.4.1. Az unikális komponensek lexikológiai státuszának problémái

4.4.2. Az unikális komponensek keletkezése

4.5. Részösszefoglalás

5. A frazeológiai egységek változási folyamatai

5.1. Alaki változások

5.1.1. Lexémák cseréje a kifejezésekben

5.1.2. A variánsok számának csökkenése

5.1.3. Morfoszintaktikai változások a kifejezésekben: a vonzatok módosulása

5.1.4. Kicsinyítő képzős formák megjelenése a szerkezetben

5.1.5. A számhasználat megváltozása

5.1.6. Tagadó elemek állandósulása a szerkezetben

5.1.7. A komponensek számának megváltozása (elemek hozzáfűzése vagy  elhagyása)

5.1.8. A szerkezeti típus megváltozása (közmondásból szólás és szólásból  közmondás)

5.1.9. Igekötős variánsok létrejötte

5.1.10. Topológiai (szórendi) változások

5.1.11. Egyéb alaki változások

5.2. Jelentéstani változások

5.2.1. A jelentések számának növekedése: poliszém frazémák keletkezése 

5.2.1.1. Homonímia a frazeológiai egységek körében

5.2.2. A jelentések számának csökkenése

5.2.3. A konnotatív jelentés megváltozása

5.3. Frazeológiai egységek visszaszorulása vagy eltűnése

5.3.1. Frazémák eltűnésének nyelvi okai

5.3.1.1. Univerbálódás

5.3.1.2. A frazéma egyik komponense szabad lexémaként kihal

5.3.1.3. A frazéma egyik komponense szabad lexémaként elveszíti azt a jelentését, ami a fordulatban kifejezésre jutott

5.3.1.4. Szemantikailag szoros kapcsolatban álló frazémák konkurálnak  egymással, ez egyes kifejezések kiveszéséhez vezethet

5.3.2. Frazémák eltűnésének nyelven kívüli okai

5.3.2.1. A mindennapi élethez tartozó reáliák, szokások elavulnak vagy eltűnnek

5.3.2.2. Egyes frazémák szociokulturális használati értéke megszűnik

5.4. Részösszefoglalás

Összegzés

Felhasznált irodalom

Forrásmunkák és frazeológiai szótárak

Szakirodalom

Rövidítések jegyzéke

Tárgymutató

Magyar szó- és szólásmutató

Idegen nyelvi szó- és szólásmutató