Typotex Kiadó
Egy rejtvény megoldása mindig jóleső örömmel tölti el a rejtvényfejtőt. A számok világa pedig érdekes világ. Ebben a könyvben sokféle számrejtvényt találunk. A rejtvények megfejtéséhez ügyesség, ötletesség, és gyakran kitartás is kell. A feladványokat a 10-14 éves korosztályba tartozó diákoknak válogattuk; olyanok a rejtvények, amelyeket már ők is meg tudnak oldani.
Ez a 2000 feladatos gyűjtemény az ún. elemi – a matematikai analízis eszközrendszerétől független – matematika problémáit tartalmazza. Nélkülözhetetlen kelléke a matematikatanárok eszköztárának.
A feladatok anyaga lefedi a klasszikus mértékelméletet a halmazrendszerektől és additív halmazfüggvényektől kezdve a Lebesgue-mértéken és az integrálon keresztül a mértékek differenciálásáig. Minden feladathoz tartozik megoldási ötlet és megoldás is.
Ez a kötet egy rendhagyó példatár. Szokatlan, meglepő, időnként megdöbbentő fizikai feladatokat tartalmaz, melyek többségének megoldásához a fizika középiskolai szintű ismeretére van szükség. Ez azonban nem elegendő: a feladatok megoldása csaknem minden esetben egy-egy csavaros, furfangos gondolatot is igényel...
A kisbabák sok szempontból tudatosabbak nálunk. A felnőttek rögzült minták szerint élik életüket, ám a felfedezésre nyitott babák minden apró változást gondosan megfigyelnek a számukra még új és izgalmas világban. Így válnak az emberi faj kutató-felfedezőivé, akik apró tudósokként vonnak le pontos következtetéseket az általuk végzett statisztikai elemzésekből.
A monográfia csaknem két évtizedes vulkanológiai kutatómunka eredménye. Alappillérei a hazai vulkáni hegységek: a Börzsöny–Visegrádi-hegység, valamint kisebb lélegzetű tanulmányban a Mátra. Az utolsó fejezet az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok tűzhányóin kapott eredményekről számol be rövidebb esettanulmányok formájában. (2., javított kiadás)
Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv.
Az elmúlt évek, évtizedek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeinek feladatai és megoldásai az újonnan felnövő nemzedékek számára abban a tekintetben is példát mutatnak, hogy a középiskolai fizikaanyagra támaszkodva milyen magas színvonalra lehet eljutni, s mennyire gazdag a problémamegoldás eszköztára.
A könyv megírását a 2008-as és 2014-es kémiai Nobel-díjak témái, a zöld fluoreszcens fehérjék, illetve a szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztése motiválták. A három részből álló kötet biológusok, biofizikusok és orvostanhallgatók képzéséhez nyújt segítséget.
A kötet célja a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek munkavállalásával kapcsolatban felmerülő általánosabb pszichológiai és kifejezetten munkapszichológiai kérdések, kérdésfelvetések részletes bemutatása és ehhez kapcsolódóan a rendelkezésre álló kapcsolódó tudományos eredmények megvitatása.
Lakatos Imre (1922–1974) 1956 decemberének első napjaiban változatos és nem kevéssé ellentmondásos évtizedek után választotta az emigrációt az újra szovjet megszállás alá került Magyarországról. A Nagy-Britanniában töltött közel húsz év alatt a matematika filozófiája és az általános tudományfilozófia egyik legelismertebb művelőjévé vált. Kötetünk főleg a matematikával kapcsolatos, eddig magyarul meg nem jelent írásait tartalmazza.
Frédéric Gros francia filozófiaprofesszor, emellett elkötelezett túrázó, aki a gyaloglást nem sportnak tekinti. Nagyközönségnek szóló filozófiai esszéje a gyaloglás, sétálás, kóborlás, kószálás, túrázás mibenlétét tárja fel.
Raymond Smullyan e művében is játékos és szórakoztató feladatok során át a matematika igen mély kérdéseihez vezet el minket. A komoly fejtörést igénylő feladványok között találunk egyszerűbb kérdéseket is, s a jól bevált, régi rejtvények eredeti ötletekre épülő újakkal váltakoznak.
Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon.
A kötet három olyan terminus, az intézmény, a színtér és az ágens használatának elemzésére vállalkozik, amelyekről a tanulmányok szerzői, de talán a kommunikációkutatás általában is azt tartja, a kommunikációról gondolkodva megkerülhetetlenek.
Ha meg akarjuk érteni a folyóiratokban és kézikönyvekben hemzsegő tucatnyi elmélet zavarba ejtő sokféleségét, érdemes kezünkbe venni Anderson, a Utah Egyetem kommunikáció professzora könyvét.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak.
A magyar digitális kultúra és online média több mint negyedszázados múltra tekint vissza, ez a múlt azonban javarészt még feldolgozatlan. A könyv a magyar nyelvű internet, elsősorban az internetes média közelmúltjával és előzményeivel foglalkozó friss kutatásokat mutat be, és ezáltal betekintést ad e nagyon gazdag, szerteágazó múlt néhány fontos és sokszor szórakoztató történetébe.
„A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.” (Donald Norman)
Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja. A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről.