Útleírások
A kötet múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig.
Sáfrány József filmje a maga egyszerűségével és csodálatos képeivel próbálja fellibbenteni a titokzatosság fátylát, s egyben igyekszik megmutatni Afrika bűvös és varázslatos szépségét, elkalauzolva minket többek között Fokvárosba, a Kalahári mélyébe és a világ legnagyobb gyémántbányájába…
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát.
Az egyiptomi kolostorokat az utóbbi időben egyre több látogató keresi fel. Nem csak a koptok – az egyiptomi keresztények – hűséges zarándokai saját kegyhelyeiknek, de a külföldi turisták is mind szívesebben vesznek fel programjukba egy-egy kolostori túrát. A keresztény kolostori mozgalom szülőhelye Egyiptomban volt. Az Egyiptom iránt érdeklődő magyar olvasó mindeddig meglehetősen kevés eligazítást kaphatott a kopt kultúráról és műemlékekről, az egyiptomi kolostorok világáról pedig szinte egyáltalán nem volt hozzáférhető irodalom. Ez a könyv ezt a hiányt igyekszik pótolni.
A televízióból ismert világjáró geológus ebben a könyvében fél évszázad európai kalandozásaira emlékezik. E hosszú idő alatt töviről hegyire bejárta az öreg kontinenst.
Szilágyi Erzsébet, marosvásárhelyi énektanár és énekművész a két háború közötti kor új nőtípusának megtestesülése: egyedülálló, szakmájában sikeres és önállóságára büszke. 1936-ban norvégiai hajóúton vett részt. Feljegyzéseit először 1950-ben állította össze, 1952-ben kiegészítette a fényképekkel, majd legépelte és így elnyerte végleges formáját, amit most az olvasó a kezében tart.
Mi történik, ha egy Atlanti-óceán közepén lévő apró szigeten két magyar orvos elzárva marad, ahol az életükért majd a szigetlakók életéért kell küzdeniük? Más a személyiségük, különböző családi háttérrel rendelkeznek, más orvosi szakterületet képviselnek, de most a sorsuk eggyé vált. Együtt képviselik Európát, a fehéreket, a modern orvoslást és a túlélés alapelveit.
Az utóbbi két évtized szinte minden évéből egy-egy hónapot Indiában töltöttem az óhindi irodalmat kutatva, és ez a könyv a 2001 és 2017 közötti, különféle formákban írott útinaplóim szerkesztett változata. Egyformán mozogtam költők, kutatók, miniszterek és diplomaták, valamint koldusok, utcagyerekek vagy velük dolgozó misszionáriusok társaságában.
Bozóky Dezső (1871–1957) kalandos utazások jeles krónikásaként, de még inkább remek fotográfusaként vonult be a magyar művelődéstörténetbe. Mint az Oszmán-Magyar Monarchia haditengerészetének katonaorvosa 1905–1906-ban a Földközi tenger keleti medencéjében szolgált. Így örökítette meg a látottakat első hosszabb szolgálati útján, melynek több mint 200 fényképfelvétele látható a Látogatás az Oszmán Birodalomban című kötetben.
Ismerik a kultúrsokk szót? Ez a jelenség, hangulat, lelkiállapot többnyire akkor lép fel, amikor idegen környezetbe kerülünk, leginkább természetesen külföldön...
Kötetünk Máltától Alaszkáig a világ 10 rendkívül érdekes szegletébe (amennyiben egy olyan – kontinensnyi – országot, mint pl. India, szegletnek nevezhetünk) viszi el az olvasót.
A világ tudományos közvéleménye előtt ezek az expedíciók, gyűjtő- és felfedezőutak tekintélyt és megbecsülést vívtak ki a magyar haza számára is.
Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. A Wahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája.