Útleírások
A kötet múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig.
A szerző érdeklődésének fókuszában egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak. Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmét, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit, és a globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát.
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja.
Az egyiptomi kolostorokat az utóbbi időben egyre több látogató keresi fel. Nem csak a koptok – az egyiptomi keresztények – hűséges zarándokai saját kegyhelyeiknek, de a külföldi turisták is mind szívesebben vesznek fel programjukba egy-egy kolostori túrát. A keresztény kolostori mozgalom szülőhelye Egyiptomban volt. Az Egyiptom iránt érdeklődő magyar olvasó mindeddig meglehetősen kevés eligazítást kaphatott a kopt kultúráról és műemlékekről, az egyiptomi kolostorok világáról pedig szinte egyáltalán nem volt hozzáférhető irodalom. Ez a könyv ezt a hiányt igyekszik pótolni.
A televízióból ismert világjáró geológus ebben a könyvében fél évszázad európai kalandozásaira emlékezik. E hosszú idő alatt töviről hegyire bejárta az öreg kontinenst.
Az Oscar-díjas Élősködők, a K-pop, a street food, a kiváló minőségű kozmetikai termékek és a csúcstechnológia – Dél-Korea világszerte egyre népszerűbb. De vajon mennyire ismered az igazi Koreát és az ott élőket? Az Élj úgy, mint egy koreai hiteles és nem utolsósorban szórakoztató bevezetés a koreai kultúrába, gondolkodásmódba és életstílusba.
Szilágyi Erzsébet, marosvásárhelyi énektanár és énekművész a két háború közötti kor új nőtípusának megtestesülése: egyedülálló, szakmájában sikeres és önállóságára büszke. 1936-ban norvégiai hajóúton vett részt. Feljegyzéseit először 1950-ben állította össze, 1952-ben kiegészítette a fényképekkel, majd legépelte és így elnyerte végleges formáját, amit most az olvasó a kezében tart.
A japán szokások és hagyományok évszázadokon át virágoztak és gyarapították a jól-lét modern gyakorlatát: elég csak az ikigaiban (elégedettség), a shinrin-yokuban (erdőfürdőzés), a wabi sabiban (a tökéletlenség szépsége) vagy a teaszertartásban rejlő megannyi bölcsességre gondolnunk. A Hogyan éljünk japánul szerzője hozzáértő és bennfentes útmutatót ad Japánhoz, hogy segítse az olvasót a japán design, a konyhaművészet, a kultúra és az esztétika mélyebb megismerésében.
Mi történik, ha egy Atlanti-óceán közepén lévő apró szigeten két magyar orvos elzárva marad, ahol az életükért majd a szigetlakók életéért kell küzdeniük? Más a személyiségük, különböző családi háttérrel rendelkeznek, más orvosi szakterületet képviselnek, de most a sorsuk eggyé vált. Együtt képviselik Európát, a fehéreket, a modern orvoslást és a túlélés alapelveit.
A könyv szerzője a múlt század negyvenes éveinek elején, tizenkét éves korában kezdett érdeklődni a jóga iránt, amikor szüleivel Yesudian jógaelőadásaira járt, és ahol maguk is jógáztak. Később orvostanhallgató korában sokat tanult a jóga élettani hatásairól Dr. Weninger Antaltól, aki a jógát a gyógyításban is felhasználta.
Az utóbbi két évtized szinte minden évéből egy-egy hónapot Indiában töltöttem az óhindi irodalmat kutatva, és ez a könyv a 2001 és 2017 közötti, különféle formákban írott útinaplóim szerkesztett változata. Egyformán mozogtam költők, kutatók, miniszterek és diplomaták, valamint koldusok, utcagyerekek vagy velük dolgozó misszionáriusok társaságában.
A magyar nyelvű turisztikai szakirodalom mindmáig adós a közvetlen környezetünktől távolabb eső magashegységek ismertetésével. Törökország és Irán esetében ez érthető, hisz az isztambuli bazár, mint az egri vár állta útját a „hódítóknak”, Irán pedig az utóbbi években tapasztalt enyhülésig szinte megközelíthetetlen volt.
Balázs Dénes – karsztkutató, földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója – könyve bemutatja a távoli földrész feltárásában, tudományos kutatásában és megismertetésében jeleskedő magyar utazók tevékenységét.
Ismerik a kultúrsokk szót? Ez a jelenség, hangulat, lelkiállapot többnyire akkor lép fel, amikor idegen környezetbe kerülünk, leginkább természetesen külföldön...
Brunner Erzsébet (1910–2001), a Képzőművészeti Akadémián tanuló tehetséges szobrásznövendék édesanyjával, Sass Brunner Erzsébet festőművésszel 1929-ben otthagyta a magyarországi biztos életet, az ígéretes karriert, és szó szerint világgá ment. Művészete Indiában kivirágzott, sikeres festő lett. A 20. századi India óriási alakjaival, Mahátmá Gándhíval, Dzsaváharlál Néhrúval, Indirá Gándhíval kötött életre szóló barátságot.
A kötet Magyarország határátkelőhelyeitől kiinduló 2-3 napos útvonalakat ismertet. Ezeket követve bőségesen találkozunk magyar vonatkozású történelmi és irodalmi látnivalókkal, és olvashatjuk a hozzájuk fűződő érdekes tudnivalókat. Ugyanakkor megismerhetjük az azóta épült, született látnivalókat is.
Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt.
