Vadbiológiai olvasókönyv
Paraméterek
Szerző | Csányi Sándor – Heltai Miklós |
Cím | Vadbiológiai olvasókönyv |
Alcím | Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján |
Kiadó | Mezőgazda Kiadó |
Kiadás éve | 2010 |
Terjedelem | 204 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 286 592 8 |
Ebben a kötetben a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete (Gödöllő) munkatársainak az elmúlt években főként a vadászati sajtóban közölt írásait találja az érdeklődő. |
|
|
Leírás
Ebben a kötetben a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete (Gödöllő) munkatársainak az elmúlt években főként a vadászati sajtóban közölt írásait találja az érdeklődő. Megtudhatja, hogy mi a vadbiológia, miért érdekes az itt dolgozók munkája és mi az, amivel a legszívesebben foglalkoznak. Bepillanthatnak az új évezred technológiáinak alkalmazásába, legyen szó térinformatikai rendszerekről, rádiótelemetriáról és számítógépes modellekről. Megtudhatják, mit esznek leggyakoribb vadfajaink, hogyan használja az őz vagy a gímszarvas az erdőt és a mezőt. Közelebb kerülhetnek a rejtélyes és sokszor inkább nem szeretett ragadozókhoz. Megérthetik, hogyan kerül annyi vadfaj a lakóhelyük közelébe, a városokba. A kötet végigolvasása után talán kicsit más szemmel tekintenek erdőink, mezőink közönségesnek hitt és oly kevéssé ismert fajaira.
Szerkesztette: Csányi Sándor és Heltai Miklós
Tartalom
Előszó
Mi a vadbiológia és mit csinál a vadbiológus? (Csányi Sándor)
Természeti források és ökológia
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
Vadgazdálkodás és vadászat
A vadbiológus
Adatok és modellek a vadgazdálkodásban
Fenntarthatóság és tervszerűség a magyar vadgazdálkodásban (Csányi Sándor)
Miért kell adatokat gyűjteni a vadállományokról? (Bleier Norbert, Bíró Zsolt, Csányi Sándor, Szemethy László)
Sűrűségfüggő jellemzők: testtömeg és kondíció
Sűrűségfüggő jellemzők: az ivarérettség, a vemhesülési arány és a szaporulat meghatározása
Az ivararány meghatározása
A kor becslése
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai és feladatai (Lehoczki Róbert, Csányi Sándor és Sonkoly Krisztina)
A nyúlbecslés gyakorlata (Bíró Zsolt és Szemethy László)
A becslési útvonalak kijelölése
A nyulak számlálása
Az eredmények kiszámítása
Néhány megjegyzés
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában (Heltai Miklós és Szemethy László)
A csapdázás jogi feltételei
Állatok a városban – különleges élőhelyen különleges rendszertan (Heltai Miklós és Szőcs Emese)
A városi előfordulások, megtelepedések okai
A városokban előforduló fajok csoportosítása Az őzbefogás gyakorlatáról (az Andó–Kalmár-féle módszer) (Bleier Norbert, Lehoczki Róbert, Schally Gergely, Solt Szabolcs és Csányi Sándor)
Az erdeiszalonka-monitoring 2009-ben (Szemethy László, Schally Gergely, Bleier Norbert, Lehoczki Róbert és Kovács Gábor)
Előzmények
Az eltérés (derogáció) lehetősége
A tervezés és az adatgyűjtés folyamata
Eredmények és tapasztalatok
Módszertani tapasztalatok
A vad területhasználata
A vad területhasználata – nevek és fogalmak zűrzavara (Szemethy László, Bíró Zsolt, Katona Krisztián, Lehoczki Róbert és Csányi Sándor)
Miért fontos a vad területhasználatának ismerete?
Vándorlás
Kóborlás
Terjeszkedés
Elterjedési terület
Mozgáskörzet
Territórium
Az egyedek eloszlása nagyobb területen
Mekkora területen mozog a gímszarvas? (Szemethy László, Bíró Zsolt, Katona Krisztián, Heltai Miklós és Bleier Norbert)
Otthon az élőhelyen (Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina és Schally Gergely)
Az őz mozgáskörzetének nagysága és a területhasználat évszakos változása az Alföldön
Az őz élőhely-preferenciája alföldi élőhelyen, rádiótelemetriás vizsgálatok alapján
Tilos az átjárás! (Heltai Miklós és Szemethy László)
A kizárás lehetőségei
Az átjutás biztosítása
A kijutás biztosítása az elkerített területről
Mit tehetünk a jövőben?
Térinformatikai alapfogalmak – csúcstechnika a vadgazdálkodás szolgálatában (Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Bleier Norbert és Sonkoly Krisztina)
Néhány példa gyakorlati alkalmazásra
Vadállományok dinamikája és kezelése
Nem vagyunk egyedül – a szarvasállomány és -teríték változása az utóbbi évszázadban (Csányi Sándor)
Nézzük meg először a hazai változásokat!
Mi történt Európa más országaiban?
A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben (Csányi Sándor)
Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban (Heltai Miklós és Szabó László)
Vizsgálati módszerek
A ragadozógazdálkodás értékelése
Következtetések
Mire jó és mire nem? Néhány szó a vadtakarmányozásról (Heltai Miklós és Sonkoly Krisztina)
A vadtakarmányozás és céljai
A vadtakarmányozás tervezése
Fásszárú növények szerepe a vadfajok táplálékában és takarmányozásában
Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban
A célzott takarmányok és a célzott takarmányozás szerepe a vadtakarmányozásban
A vad táplálkozása és viselkedése
Fűvel-fával, miegymással (Katona Krisztián, Szemethy László és Mátrai Katalin)
A táplálékválasztás anatómiai háttere
Vizsgálati területek és módszerek
A gímszarvas táplálék-összetétele
Gyakorlati jelentőség
A mezei nyúl étrendje: répát nem csak répával (Katona Krisztián, Biró Zsolt, Szemethy László, Demes Tamara és Nyeste Mariann)
Ismerjük a mezei nyúl táplálkozását?
Vizsgálati területek
Hogyan gyűjthetünk adatokat a nyulak táplálkozási szokásairól?
Mit eszik a mezei nyúl?
Mit is jelent mindez?
Vadgazdálkodás a városban? (Szőcs Emese és Heltai Miklós)
Bevezetés
A város és a városiasodás
A városi vadgazdálkodás
Lehetőség a vadgazdálkodási szakembereknek?
Nyestek a városban (Szőcs Emese és Heltai Miklós)
A nyest táplálkozása ember lakta környezetben
Mekkora területet használ a nyest?
A nyest kártétele
Rangsor a rácson belül (Újváry Dóra, Szemethy László és Horváth Zsuzsánna)
A csoportnagyság hatása
A vizsgálatok legfontosabb célkitűzései
A választott módszerek
Az eredmények hasznosítása a vaddisznós kertekben
A borz táplálékválasztása mezőgazdasági élőhelyen (Bíró Zsolt, Bleier Norbert, Heltai Miklós, Lanszki József)
Vizsgálati terület
Milyen élőhelyeket választanak a borzok az intenzíven művelt mezőgazdasági területen?
Mit eszik a borz az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken?
Valóban komoly károkat okozhat a borz mezőgazdasági terményekben?
Eszik-e a róka fácánt? (Heltai Miklós és Lanszki József)
A táplálkozásvizsgálatokról
Néhány korábbi vizsgálat Közép-Európából
A fácánfogyasztás alakulása a róka táplálékában, különböző területeken
Mit nem mutatnak meg a táplálkozásvizsgálatok?
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Felhasznált irodalom
A kötet szerzői