Vallásfilozófia
Popper Péter indiai útja során tanulmányozta az ősi gyógymódokat, a jógát, a sok évezredes életbölcseletet. Azt tapasztalta, hogy a hinduizmusban nem ködös misztikus sejtésekről, erőlködve megvalósított „gyakorlatokról”, hanem élő szellemi áramlatról van szó, amelynek nincs merev szabályrendszere. Popper Péter egyik legismertebb írása valódi szellemi kaland, élvezetes, szórakoztató olvasmány, egyben komplett gyakorlati program önmagunk megismeréséhez és fejlesztéséhez.
Avilai Szent Teréz művében összefoglalást ad a keresztény misztika teljességéről. A könyv az Isten hívására válaszoló, és életét Neki ajánló ember Krisztushoz vezető belső lelki útján, átalakulásának állomásain vezeti végig az olvasót.
Ha visszahelyezzük jogaiba a misztika patrisztikus fogalmát, akkor azt is újra kell gondolnunk, hogy mi történik, ha elkötelezzük magunkat annak, hogy Isten kegyelme átalakítson minket: azaz átalakuljunk vagy visszaformálódjunk Isten képmására – „átistenüljünk”, ahogyan az egyházatyák mondták...
„Ezek az oldalak elsősorban nem azért íródtak, hogy a katolikus vallás isteni eredetét bizonyítsák – bár végeredményben mellette szóló érvet kovácsolnak – hanem azért, hogy leküzdjenek annak a történetében egykor a szerző által is észlelt, bizonyos nehézségeket, amelyeket a protestánsok vele szemben előszeretettel hangoztattak...”
Évekkel ezelőtt egy olyan társaságban voltam, ahol a beszélgetés során valaki feltett egy kérdést: át tudjuk-e adni másoknak mindazt a tapasztalatot és tudást, amire szert teszünk, és amit megtanulunk életünk során? A válasz nemlegessége elgondolkodtatott...
Felmérhetetlen filozófiai és tudományos irodalom foglalkozott és foglalkozik folyamatosan a vallással. Ehhez képest évszázadok óta vitatkoznak azon, hogy mi a vallás, és sokan még azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezik. A vallásfilozófia hagyományosan a vallások tárgyával és a vallási elkötelezettség igazolhatóságával összefüggő kérdéseket tárgyal.
Azok az írások, melyek ebben a kötetben olvashatók, olyan sürgető kérdésekre adott válaszokként születtek, melyek az egyes ember vagy közösségek szellemi életének problémáival, az együttműködés nehézségeivel és azzal a küzdelmünkkel foglalkoznak, hogy az idő jeleit megértsük.
A kötetbe összegyűjtött írások a morálteológia kulcstémáival, úgymint életszentség, törvény, alapdöntés, lelkiismeret, valamint legérdekesebb problémáival (halálos és bocsánatos bűn, kísértés, a rabszolgaság keresztény értelmezéstörténete) foglalkoznak.
Wilber az evolúciót mint a Szellem kitárulkozó megnyilvánulását vizsgálja, az anyagtól az életen át az elméig halad, beleértve a spirituális fejlődés magasabb fázisait is, amelyekben a Szellem tudatára ébred önmagának. Az végeredmény egy különleges és üdítő utazás a Kozmoszon át korunk egyik legnagyobb gondolkodójának vezetésével.
A szerző, aki a szellemtudomány kiváló ismerője és cselekvője, bibliai szövegek kutatója, ezúttal olyan meditációs kézikönyvet írt, ami a közérthető nyelvezetnek és a plasztikus, valóban gyakorlati példáknak köszönhetően a spirituális út elején álló olvasókhoz is szól.
A szenvedés teljesítményt és növekedést jelent. A szenvedés tulajdonképpeni teljesítménye nem más, mint érési folyamat. Az érést azonban az alapozza meg, hogy az ember belső szabadságra jut – minden külső függőség ellenére...
A füzet anyaga a Pálos Lelki Központ által szervezett UTAK A CSENDBE című előadássorozat keretében hangzott el 2023. február 25-én.
Az emberiség felé irányuló pedagógia első eszköze a beszéd, az ének-beszéd volt.„Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél.” Ma az Ige – a Szó –, testté válásának köszönhetően, az embernél van. A meditáció – az „egyetlen valóban teljesen szabad cselekvés”, az „ősszabad cselekvés” – a magasabb, egyre magasabb szavak megtalálása...
Fray Luis de León − híres Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, Szent Teréz műveinek első kiadója – vallomása szerint „amikor Madre Teresa szövegeit olvasom, tele vagyok csodálattal és gyakran úgy érzem, hogy általa maga a Szentlélek beszél…” Bár Teréz a művet kifejezetten nővérei kézikönyvének szánta, az mégsem csak a kiválasztott keveseknek szól, hanem mindazoknak, akik életük útján az élő Isten felé tartanak.
Az ókortól napjainkig nemcsak a nagy gondolkodók tesznek fel kérdéseket az egész értelmére vonatkozóan, minden gondolkodó ember máig megkérdezi újra és újra: Mit érek? Szabad vagyok? Mire építhetek? Hatalom, hit, értelem? Hol van Isten? Megtapasztalhatom Őt? Hogyan cselekedjem? Miért vagyok felelős? Mi érlel engem? Mi vigasztal? Mi vár a halál után?
William James A vallási élmény változatai (Varieties of religious experience) című munkája a vallásfilozófia és -pszichológia úttörő műve, amely Émile Durkheim és Max Weber művei mellé állítható, ugyanakkor olvasmányosabb, mivel több empirikus anyagot, esettanulmányt tartalmaz.
A kötet célja, hogy bemutassa a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételje, részben pedig új elemekkel egészítse ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat.
A világ, amely az embert és tudatát is magában foglalja, eredetileg nem a dolgok, hanem a szavak világa: alapjában véve szövegstruktúrája van, és ezért lehetőségünkben áll, hogy úgy olvassuk, mint egy szöveget...
Budai Pál református lelkész és esperes prédikációi hat hatalmas kötetbe rendezve maradtak fenn a Dunántúli Református Egyházkerület kézirattárában. Ebből kerülnek kiadásra a babonák és balhiedelmek, balvélekedések ellen való prédikációi, amelyek az élet egész területén számba veszik a „helytelen”, babonás viselkedést és annak következményeit.