Valláspedagógia, hitoktatás
Az ószövetségi könyvek tudományos értelmezése, a kommentárok gyümölcsöző használata a bibliai héber nyelv ismerete nélkül teljesen elképzelhetetlen. Ezért nemcsak a szentírástudósoknak, hanem minden – önmagát komolyan vevő – teológusnak is legalább minimális szinten ismernie kell ezt a nyelvet. A héber nyelvvel egy teljesen új világ tárul fel, amely a nyelvtani érdekességeken túl az ókori Közel-Kelet világába is visszarepít.
Kiadványunk egy alternatív kézikönyv szeretne lenni azok számára, akik nem élnek a hitoktatás lehetőségével. Mindenesetre hasznos lesz ifjúsági csoportok, középiskolás diákok, nevelők és szülők számára, akik meg akarják ismerni a fiatalok világát.
A fiatalok világa olyan forrongó, mint még soha. Szeretnénk könnyebbé tenni a fiatalok világának megismerését és szeretnénk kiindulópontot adni az eszmecseréhez.
Melyik Istent valljuk meg hitünkben, ha egyáltalán felmerül bennünk ez a kérdés? Sokak számára nem egykönnyen megválaszolható kérdésről van szó, hiszen a kulturális globalizáció nyomán csak úgy burjánzanak a lehetséges válaszok...
Valójában a jómodor a „dörzsöltek” fegyvere, mert megtanít arra, hogyan élhetsz harmóniában önmagaddal és másokkal, hogyan kerülheted el a kellemetlen helyzeteket és hogyan nyerheted meg mások bizalmát.
„Ezek az oldalak elsősorban nem azért íródtak, hogy a katolikus vallás isteni eredetét bizonyítsák – bár végeredményben mellette szóló érvet kovácsolnak – hanem azért, hogy leküzdjenek annak a történetében egykor a szerző által is észlelt, bizonyos nehézségeket, amelyeket a protestánsok vele szemben előszeretettel hangoztattak...”
A füzet anyaga a Pálos Lelki Központ által szervezett UTAK A CSENDBE című előadássorozat keretében hangzott el 2023. február 25-én.
A kötet megemlékezés az első magyar pasztorálpszichológusról, Gyökössy Endréről, aki egy kritikus történelmi és politikai korszakban, a második világháború utáni kommunista Magyarországon megőrizte és átmentette a spirituális és lelkiélet közösségi gyakorlatát, a hitéleti aktivitást és a segítő lelki szolgálatot.
…embernek lenni azt jelenti, hogy állandóan különféle helyzetekkel szembesülünk, amelyek mindegyike egyszerre adomány és feladat. Egy ilyen feladat azt „adja fel” nekünk, hogy beteljesítsük az értelmét. És ugyanakkor annak lehetőségét „adja” nekünk, hogy az értelem beteljesítése által megvalósítsuk önmagunkat. Minden helyzet olyan hívás, amelyre hallgatnunk, amelynek engedelmeskednünk kell.
A kötet célja, hogy bemutassa a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételje, részben pedig új elemekkel egészítse ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat.
Ez a könyv a nevelésszociológiai kutatások azon irányához tartozik, amely az oktatás és a társadalom egydimenziós szemléletén való túllépésre törekszik. Az elmúlt évek kutatásai szisztematikusan feltárták, hogy a vertikális társadalmi struktúra mellett a horizontális egyenlőtlenségek, a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sokféleség, a lokális közösségek és az iskola által teremtett kapcsolati kontextus igen jelentős hatással bírnak a tanulói teljesítményre.
A. G. Knevel könyve a vallás (a vallásos ember) és a televízió kapcsolatáról akkor született, amikor az ezekilencszázkilencvenes évek elején a változó kelet-európai társadalmakban az egyházak működésének korlátozása megszűnt, és a megújuló hitélet a korszerű hírközlő eszközök kínálta lehetőségekkel is szembesült.
A köznevelési intézmények korszerű egészségnevelése nemcsak a pedagógusok hivatásába integrálható tevékenység, hanem az iskolai védőnők, iskolaorvosok, iskolapszichológusok feladata is. Ez a kötet nagyban hozzásegíti az összes felsorolt hivatást ahhoz, hogy egymást kölcsönösen jobban értsék, megértsék, és élvezzék a közös munka, közös nyelv előnyeit, de egyúttal ki-ki jobban megtapasztalja saját kompetencia határait is.
A válogatás több célt szolgál. Elmélkedési anyagot is szeretne kínálni, de mivel korai századok liturgikus emlékei, alkalmat adnak arra is, hogy az olvasó valamelyes szerény bepillantást nyerjen az ókeresztény egyház életébe, amiből számos ünnepet jobban megérthet.
A tankönyv elsősorban a Vulgata, Szent Ambrus, Ágoston, Tamás stb. latinsága alapján tanítja a latint 35 leckében. Collins könyvének magyar kiadásával szeretnénk az alapvető egyházi latin nyelv megtanítását segíteni, hogy annak elsajátítása után a szentírási, kánonjogi, liturgikus, vagy skolasztikus filozófiai szöveget bárki meg tudja érteni. A könyv alkalmas önálló nyelvtanulásra is.
A könyv gyakorló pedagógusok, tanár szakos hallgatók és az erkölcsi nevelés aktuális problémái iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára készült, korunk egyik legfontosabb kérdéskörével: a posztmodern életérzés és a plurális értékvilág elbizonytalanító közegében működő értékközpontú nevelés alapvető kérdéseivel foglalkozik.
Hét forrást mutat be a könyv, amelyekből zaklatott és gyakorta kihívásokkal teli korunkban lelkierőt meríthetünk. A szerző szórakoztatóan és tudományos megalapozottsággal mutatja be, milyen utak vezetnek egy teljesebb élethez, a múltunkkal való megbékéléshez és szunnyadó képességeink kibontakoztatásához. Sok, gyakorlatból származó példával szemlélteti, hogy minden élethelyzetnek van értelme, és eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában.
Ki ne vágyott volna rá, hogy „olvassa a Bibliát”, de ki ne veszítette volna el szinte azonnal a bátorságát, miután néhány oldalt elolvasott belőle? A Biblia könyvtár, amelybe csak jó pedagógussal érdemes belépni. A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön.
A II. Vatikáni Zsinat nyomatékosan kérte, hogy a Szentírás legyen hozzáférhető mindenki számára. A vasárnapok és ünnepek liturgiája három év alatt végigvezet bennünket az összes biblikus könyvön. Nem elég azonban a bibliai szavakat olvasni vagy vasárnaponként hallgatni ahhoz, hogy meg is értsük azokat! Egy jó vezető elengedhetetlenül szükséges, hogy „megnyissa értelmünket az Írások megértésére”, és Marie-Noëlle Thabut kétségtelenül az egyik legjobb szakértő ebben a témában.
Diósi Dávid könyve, önálló szellemi vonalat követő liturgikus teológiai írás, örömteli újdonság a magyar liturgia-teológiai palettán, és teológiai tanárként sokat tesz azért, hogy az istentisztelet – csúcs és forrás (SC 10) – tanulmányozása, ne pusztán a „gyakorlati tanszék” dolga legyen.