Valláspedagógia, hitoktatás
Az ószövetségi könyvek tudományos értelmezése, a kommentárok gyümölcsöző használata a bibliai héber nyelv ismerete nélkül teljesen elképzelhetetlen. Ezért nemcsak a szentírástudósoknak, hanem minden – önmagát komolyan vevő – teológusnak is legalább minimális szinten ismernie kell ezt a nyelvet. A héber nyelvvel egy teljesen új világ tárul fel, amely a nyelvtani érdekességeken túl az ókori Közel-Kelet világába is visszarepít.
Kiadványunk egy alternatív kézikönyv szeretne lenni azok számára, akik nem élnek a hitoktatás lehetőségével. Mindenesetre hasznos lesz ifjúsági csoportok, középiskolás diákok, nevelők és szülők számára, akik meg akarják ismerni a fiatalok világát.
A fiatalok világa olyan forrongó, mint még soha. Szeretnénk könnyebbé tenni a fiatalok világának megismerését és szeretnénk kiindulópontot adni az eszmecseréhez.
Melyik Istent valljuk meg hitünkben, ha egyáltalán felmerül bennünk ez a kérdés? Sokak számára nem egykönnyen megválaszolható kérdésről van szó, hiszen a kulturális globalizáció nyomán csak úgy burjánzanak a lehetséges válaszok...
Valójában a jómodor a „dörzsöltek” fegyvere, mert megtanít arra, hogyan élhetsz harmóniában önmagaddal és másokkal, hogyan kerülheted el a kellemetlen helyzeteket és hogyan nyerheted meg mások bizalmát.
A kötet megemlékezés az első magyar pasztorálpszichológusról, Gyökössy Endréről, aki egy kritikus történelmi és politikai korszakban, a második világháború utáni kommunista Magyarországon megőrizte és átmentette a spirituális és lelkiélet közösségi gyakorlatát, a hitéleti aktivitást és a segítő lelki szolgálatot.
…embernek lenni azt jelenti, hogy állandóan különféle helyzetekkel szembesülünk, amelyek mindegyike egyszerre adomány és feladat. Egy ilyen feladat azt „adja fel” nekünk, hogy beteljesítsük az értelmét. És ugyanakkor annak lehetőségét „adja” nekünk, hogy az értelem beteljesítése által megvalósítsuk önmagunkat. Minden helyzet olyan hívás, amelyre hallgatnunk, amelynek engedelmeskednünk kell.
A kötet célja, hogy bemutassa a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételje, részben pedig új elemekkel egészítse ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat.
Ez a könyv a nevelésszociológiai kutatások azon irányához tartozik, amely az oktatás és a társadalom egydimenziós szemléletén való túllépésre törekszik. Az elmúlt évek kutatásai szisztematikusan feltárták, hogy a vertikális társadalmi struktúra mellett a horizontális egyenlőtlenségek, a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sokféleség, a lokális közösségek és az iskola által teremtett kapcsolati kontextus igen jelentős hatással bírnak a tanulói teljesítményre.
A. G. Knevel könyve a vallás (a vallásos ember) és a televízió kapcsolatáról akkor született, amikor az ezekilencszázkilencvenes évek elején a változó kelet-európai társadalmakban az egyházak működésének korlátozása megszűnt, és a megújuló hitélet a korszerű hírközlő eszközök kínálta lehetőségekkel is szembesült.
A köznevelési intézmények korszerű egészségnevelése nemcsak a pedagógusok hivatásába integrálható tevékenység, hanem az iskolai védőnők, iskolaorvosok, iskolapszichológusok feladata is. Ez a kötet nagyban hozzásegíti az összes felsorolt hivatást ahhoz, hogy egymást kölcsönösen jobban értsék, megértsék, és élvezzék a közös munka, közös nyelv előnyeit, de egyúttal ki-ki jobban megtapasztalja saját kompetencia határait is.
A válogatás több célt szolgál. Elmélkedési anyagot is szeretne kínálni, de mivel korai századok liturgikus emlékei, alkalmat adnak arra is, hogy az olvasó valamelyes szerény bepillantást nyerjen az ókeresztény egyház életébe, amiből számos ünnepet jobban megérthet.
A tankönyv elsősorban a Vulgata, Szent Ambrus, Ágoston, Tamás stb. latinsága alapján tanítja a latint 35 leckében. Collins könyvének magyar kiadásával szeretnénk az alapvető egyházi latin nyelv megtanítását segíteni, hogy annak elsajátítása után a szentírási, kánonjogi, liturgikus, vagy skolasztikus filozófiai szöveget bárki meg tudja érteni. A könyv alkalmas önálló nyelvtanulásra is.
A könyv gyakorló pedagógusok, tanár szakos hallgatók és az erkölcsi nevelés aktuális problémái iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára készült, korunk egyik legfontosabb kérdéskörével: a posztmodern életérzés és a plurális értékvilág elbizonytalanító közegében működő értékközpontú nevelés alapvető kérdéseivel foglalkozik.
Tizenöt, fordulatokban gazdag, könnyen előadható, kipróbált bibliai jelenet – ezt kínálja ez a kötet iskolai, templomi vagy tábori előadásokhoz.
Diósi Dávid könyve, önálló szellemi vonalat követő liturgikus teológiai írás, örömteli újdonság a magyar liturgia-teológiai palettán, és teológiai tanárként sokat tesz azért, hogy az istentisztelet – csúcs és forrás (SC 10) – tanulmányozása, ne pusztán a „gyakorlati tanszék” dolga legyen.
A könyv egyszerre több célt is elér: bevezet a Bibliába, serkenti a logikusan gondolkodó embert, kedvcsináló a krisztusi élethez, bátran kimondja az olvasó esetleges kételyeit, kérdéseit, és türelmes, meggyőző választ ad azokra.
A közel 4500 címszót kidolgozó bibliai segédkönyv felhasználja a nemzetközi kutatások eredményeit. Színvonalát nagymértékben emeli az időrendi táblázat, az evangéliumi összhang, valamint a függelék: a bibliai szempontból legfontosabb nevek, csodák és hasonlatok felsorolása.
Kötetük célja, hogy hazai szakemberek itthoni munkája alapján – mely immár másfél évtizedes múltra tekinthet vissza – a gyakorlatból merítve bemutassa mindazokat a területeket, melyeken a bibliodrámát használják (óvodás és iskolás gyermekekkel való munka, gyülekezeti közösségépítés, lelkigondozói képzés, hittanárok képzése, házaspárokkal való munka, improvizációs színház). A kötet a bibliodráma-szakképzés számára is összefoglaló kézikönyvként szolgálhat.
