Vallástörténet
Az indiai exegézis iránti érdeklődés nem új jelenség, a 16. század óta több próbálkozás történt a Biblia indiai szemszögből való feldolgozására. A kötet először röviden összefoglalja az erre vonatkozó múltbeli próbálkozásokat, majd integrált és holisztikus indiai megközelítést mutat be.
Mindenki eszik! Nincs még egy olyan tevékenység, mely ennyire kiterjedten érintene minden embert a Föld kerekén. A Biblia is rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni. Ám az evés nemcsak, mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap.
Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A Szentírásban szereplő növények jó része nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak.
Ez a könyv a Biblia történetét tekinti át a népi hagyományokig és mítoszokig visszanyúló eredetétől a jelenbeli értelmezésekig. Bemutatja a Biblia keletkezését, áthagyományozását és terjedését, s azt, hogyan olvasták és használták az ókortól napjainkig, az eredeti nyelveken és fordításokban.
A monográfia tíz nyelvészeti írást tartalmaz a magyar nyelvű bibliafordítások elemzéséről. Az írások elsősorban elméleti nyelvészeti keretből közelítik meg a bibliafordításban felmerülő kérdések némelyikét. Az általános, fordításelméleti tudás alkalmazását a nyelvtechnológia, illetve a digitális bölcsészet eszköztára egészíti ki.
Az ószövetségi könyvek tudományos értelmezése, a kommentárok gyümölcsöző használata a bibliai héber nyelv ismerete nélkül teljesen elképzelhetetlen. Ezért nemcsak a szentírástudósoknak, hanem minden – önmagát komolyan vevő – teológusnak is legalább minimális szinten ismernie kell ezt a nyelvet. A héber nyelvvel egy teljesen új világ tárul fel, amely a nyelvtani érdekességeken túl az ókori Közel-Kelet világába is visszarepít.
Az Ísá-upanisad az egyik legrövidebb upanisad, egyben az egyik legmélyebb jelentésű is. A védikus hagyomány más jelentős szövegeihez hasonlóan a személyes és társadalmi fejlődés szempontjából is szerves egészként és átfogóan kezeli a spiritualitást, a pszichológiát, az ismeretelméletet és a gyakorlati útmutatást.
A 17. századi jezsuiták intenzív missziós tevékenysége nem csak az Európán kívüli területekre irányult, ez az időszak volt az európai népmissziók fénykora is. Az itáliai népmisszionáriusok előszeretettel fordultak a penitenciális módszerhez, melynek elsődleges célja az volt, hogy a résztvevőkben bűnbánat ébredjen.
Az 1945-1990 közötti magyar egyháztörténetre – és köztörténetre – vonatkozó ismereteket számos új kutatási eredménnyel gazdagította az ismert szerző e könyvében is.
Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek. Mi és hogyan maradt élő örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi búcsújárás évszázados hagyományaiból?
Sok mai diák – elsősorban a nem egyházi középiskolában végzettek – fogalmi zavarokkal küszködik, illetve alapvető egyházi kultúrája hiányzik. Ezért szükségessé vált, hogy a nagy lexikonok mellett legyen egy rövidebb fogalomtár, amely segít a tájékozódásban.
Ha visszahelyezzük jogaiba a misztika patrisztikus fogalmát, akkor azt is újra kell gondolnunk, hogy mi történik, ha elkötelezzük magunkat annak, hogy Isten kegyelme átalakítson minket: azaz átalakuljunk vagy visszaformálódjunk Isten képmására – „átistenüljünk”, ahogyan az egyházatyák mondták...
Már több mint fél évszázada a kereszténység súlypontja a déli féltekére került. Kína ebből a fordulatból kimaradni látszott. A Kínai Népköztársaság az 1970-es évek közepén bejelentette, hogy a vallás Kínában megszűnt. A Reform és nyitás politikája azonban 1979 után túlélő hívőket talált, s ettől kezdve a – főleg a „protestáns”, azaz nem katolikus és nem ortodox – kereszténység hihetetlen fejlődésnek indult...
A könyv mélyreható kutatás, aprólékos történelmi elemzés és hatékony találgatás segítségével mutatja be a kereszténység nem egészen komplett történelmét – ahogyan Ön még sohasem olvasta. A kereszténység majdnem tévedhetetlen története minden, amit szerettél volna tudni az egyház történetéről. Vicces. Lenyűgöző. Elképesztő. De az egyházhoz hasonlóan lehet, hogy nem teljesen tévedhetetlen.
Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással.
A pünkösdi vagy karizmatikus mozgalmak fontos színfoltjai az újprotestantizmusnak. A kutató eddig még fel nem tárt forrásanyag segítségével a második világháborút követő másfél évtized történéseit mutatja be, amely a hazai pünkösdizmus nagy válságperiódusa.
Mi is az a sintó? Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy Japán unikális, ősi vallása. A hosszabb válasz egy sokkal összetettebb hiedelemvilág sokarcú tárgyi, spirituális és ideológiai halmazára világít rá.
Ez a könyv a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. Csaknem ugyanolyan hosszú idő ez, mint a Dél-Oroszország felől a Kárpát-medencébe betelepülő törzsökös magyarok története...
A könyvben a szerző által az elmúlt mintegy harminc évben, leginkább a székelyföldi falusi környezetben tanulmányozott vallásos (a magyar népi kultúra kutatásában meghonosodott terminológia szerint: a népi vallásosság, a népi hiedelmek körébe tartozó) jelenségek leírásai, elemzései olvashatók.
Mészáros István professzor a Mindszenty-életrajz néhány fontos pontját világítja meg könyvében, újabb kutatásaival és dokumentumközléseivel megalapozva, újabb vonatkozásokkal gyarapítva a szakirodalmat és a közismeretet.
Jelen kézikönyv összefogja a liturgikus művészet különböző területeit. Mivel azonban az épületek és a benne használatos tárgyak nem érthetők a Katolikus Egyház tanítása, lelkisége, szokásai és gyakorlatai nélkül, ezért szükség mutatkozott egy olyan szemléletű munkára, mely feltételezi ugyan a szakképzett művészettörténész munkáját, de emellé feltétlenül szükségesek azok a teológiai ismeretek is, melyek a Katolikus Egyház latin rítusának a specialitásához tartoznak.