Vármegyék és népeik a Kárpát-medence északkeleti részein

A Széchenyi-díjas szerző elsősorban település- és népiségtörténeti, esetenként természetföldrajzi és néprajzi adatok, szempontok bevonásával készült tanulmányokban vázolja egy-egy vármegyényi térség etnikumainak, vallásfelekezeteinek történeti változását századokon át. Vizsgálja a természetföldrajzi adottságok szerepét a különböző népek, népcsoportok megtelepülésében, földrajzi elhelyezkedésében, közlekedésében, anyagi kultúrájának alakulásában. Hasznosítja a történeti névtanban, különösen a földrajzi nevek történetében elért eredményeket. Gömör-Kishont, Torna, Abaúj, Sáros, Szepes, Zemplén és a Kárpátalja település- és népiségtörténete főként a régebbi századok tekintetében hasznos összefoglalás. Ezzel szemben a Szilágyság népi építészetének jellemzése kifejezetten a 20. századhoz kötődik, a hagyományos építőkultúra végállapotát rögzíti.

A könyv több tudományág művelőinek érdeklődésére tarthat számot. Az etnográfia mellett főként a történettudomány, a természeti és a történeti földrajz, illetve a magyar nyelvtörténet és dialektológia említhető. A kötet hasznosítható a felsőoktatásban egyes szakokon (történelem, földrajz, néprajz). A nagyközönség soraiban is főként az említett stúdiumok iránt érdeklődők, illetve az említett vármegyéhez családtörténetileg kapcsolódó, az érintett térségekből elszármazott emberek (magyarok, cipszerek) lehetnek a könyv olvasói, vásárlói. Számítani lehet Szlovákia, Ukrajna, Románia területileg érintett intézményeinek, könyvtárainak, iskoláinak érdeklődésére is. A kötetet térképvázlatok, képek és ábrák gazdagítják. Tanulmányonként angol nyelvű összefoglaló készült, az egész kötethez pedig angol tartalomjegyzék is tartozik.

Balassi Kiadó, 2025.

Írta: Paládi-Kovács Attila