Világunk kihívásai
Paraméterek
| Szerző | Dudits Dénes |
| Cím | Világunk kihívásai |
| Alcím | Mit tehet a biotudomány és az agrár-biotechnológia? |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2024 |
| Terjedelem | 112 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5666 65 0 |
|
A kötet bepillantást nyújt a biotudományok és az agrár-biotechnológia jelenleg folyó aktivitásaiba. Az intenzív kutatás innovatív megoldásokat keres napjaink kihívásaira, mint az élelmiszerbiztonság, egészséges élelmiszer, a klímavédelem vagy akár a zöldenergia hasznosítása. |
|
|
|
Leírás
Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE) 2016. évi megalakulása óta egyedülálló módon integrálja a vetőmag nemesítő cégek, az egyetemi és kutatóintézeti szereplők ismeretterjesztő tevékenységét közhasznú társadalmi célok megvalósításával kapcsolatban. Az Egyesület objektív, tudományosan megalapozott tájékoztatást nyújt a legújabb mezőgazdasági és biotechnológiai innovációk természetéről, felhasználási lehetőségeiről. Napjainkban erre fokozott szükség van, hiszen mindennapi életünket egyre jobban érintik a kihívások, amelyek hatást gyakorolnak mind a világ, mind hazánk agráriumára. Ezekhez a törekvésekhez csatlakozik a jelen tanulmánykötet azzal, hogy bemutatja a világban folyó innovációs tevékenységeket.
A Tisztelt Olvasó ismeretterjesztő, sokábrás kötetet vesz kézhez, ami bepillantást nyújt a biotudományok és az agrár-biotechnológia jelenleg folyó aktivitásaiba. Az intenzív kutatás innovatív megoldásokat keres napjaink kihívásaira, mint az élelmiszerbiztonság, egészséges élelmiszer, a klímavédelem vagy akár a zöldenergia hasznosítása. A bemutatott tudományos eredmények, az új fajták egyértelműen bizonyítják, hogy a precíziós technológiák igen is tudnak segítséget nyújtani a fenti kihívások kezeléséhez. Ezen szerepük csak fokozottabb lesz a jövőben, és az új technológiákat elutasító közösségek vesztesként kerülhetnek ki a globális agrártermelési kihívásokkal vívott küzdelemből.
Mint ismeretes, a tudomány új korszakot nyitott a specifikus génszerkesztés módszerének kidolgozásával. A Nobel-díjjal elismert kutatási eredmény napjainkra új tenyészanyagok létrehozását tette lehetővé. Ez a tanulmány bemutatja, miként lehet egy kiválasztott gén egyetlen nukleotid építőkövét kicserélni, hogy betegség ellenálló növény vagy háziállat születhessen. Ezek a szervezetek, az Új Genomikus Technológiák (NGTs) termékei, és nem esnek a GMO szabályozás hatálya alá. Ez a szabályozást az EU Bizottság javaslata alapján az EU Parlament is többségi szavazattal támogatta.
A bemutatásra kerülő biotechnológiai példák biztosan segítik a hazai döntéshozókat a fejlesztési irányok megválasztásában, és a világtendenciákhoz való alkalmazkodásban. Természetesen, mint oktatási anyag is jó szolgálatot tehetnek a kísérleti példák, amelyek között hazaiak is szerepelnek. Így ez a tanulmánykötet támogatja az IMBE céljait és törekvéseit is.
Szeged, 2024. február
dr. Rádi Feríz
az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület elnöke
Agroinform Kiadó (Inform Stúdió), 2024.
Írta: Dudits Dénes
Lektor: Molnár Judit, Dr. Györgyey János és Dr. Rádi Feriz
Tartalom
Előszó
KIHÍVÁS I.: ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
I/1. A várható változások a világ népességében és az élelmiszerigényben
I/2. A hazai agrárium fontosabb jellemzői a holland példa mellett
I/3. A növényi és állati termékek produkcióját alakító molekulák és életfolyamatok
I/4. A fajták nemesítése során a termésbiztonság záloga az optimális génállomány kialakítása
I/4.1. A növények életfolyamatait irányító DNS-molekulák szerkezetének feltárása és a hatékony szelekció agronómiai gének markereivel
I/4.2. Agronómiai gének izolálása, és a különböző génbeépítési rendszerek
I/4.2.1. Agronómiai gének kémcsőben
I/4/2.2. A génbeépítési módszerek széles választéka
I/4.2.3. Genomszerkesztés a CRISPR/Cas9 technológiával
I/4.2.4. GMO-k helyett megtervezett, génspecifikus mutánsok
I/4.5. Génnemesített fajták a növénytermesztésben és az állattenyésztésben
I/4.6. A CRISPR génszerkesztéssel nemesített gazdasági növények és állatok
KIHÍVÁS II.: EGÉSZSÉGES ÉLELMISZEREK
II/1. AZ A-vitaminban gazdag „aranyrizs”: tudományos siker – felhasználási kudarc
II/2. Génszerkesztett paradicsom nagyobb likopin-tartalommal: hatásosabb egészségvédelem
II/3. Egészségesebb burgonya a téli tárolás után
II/4. A szójaolaj biológiai értékének javítása
KIHÍVÁS III.: A GÉNTECHNOLÓGIA INTEGRÁLÁSA A NEMESÍTÉSBE
III/1. A GMO-ügy tapasztalatai
III/2. A génszerkesztés több mint véletlen génbeépítés
III/3. A génszerkesztési nemesítés termékeihez kötődő jogi szabályozás
KIHÍVÁS IV.: A KLÍMA VÉDELME
IV/1. Földünk klímájának sebei
IV/2. Hazánk klímájának szélsőségei
IV/3. Fókuszban az erdősítés a klímaválság mérséklésére
KIHÍVÁS V.: ZÖLDENERGIA-HASZNOSÍTÁS
V/1. A hagyományos erdők fái, mint tüzelőanyag-források
V/2. A rövid vágásfordulójú, sarjasztásos (RVS) faültetvények jelentősége
V/3. Az energetikai fafajok nemesítése növelheti az RVS technológia gazdaságosságát és a klímavédelem eredményességét
V/3. 1. Hajtások növekedési intenzitása, a szárhossz és a hajtás átmérője, mint paraméterek
V/3.2. A levélméret és a szén-dioxid-megkötés hatékonysága kulcstényező a szervesanyag-produkcióban és a környezet védelmében
V/3.3. A poliploidia és heterózis hatása az energiafűz-növények gyökér–rendszerére és a gyökérfunkciókra
V/3.4. Só- (NaCl-) rezisztens energiafűz-tenyészanyagok potenciális hasznosítása a szikesek zöldítésében
V/4. A zöld biomassza-energiaipar hazai perspektívái
V/4.1. A nitrocellulóz alapanyagokra alapozott biometán-fermentáció
V/4.2. Az energiafűz tenyészanyagok nemesítése a biogázhozam növelése érdekében
V/4.3. A zöld algák, mint bioüzemanyag-alapanyagok, és a növényi levelek, mint napelemek
KITEKINTÉS
Köszönet
HIVATKOZÁSOK
