Vizuális kommunikáció vázlatokban

A világgal kapcsolatos tudásunk tekintélyes részben a látásunk útján szerzett villámgyors adatátvitelű információkra épül. A vizuális kommunikáció napjainkban igencsak előtérbe került. A társadalmi együttélés rendszerét vizuális jelek sora szabályozza, az épített környezetben, az elektronikus, digitális médiában soha nem tapasztalt mennyiségű vizuális információ bombázza a felhasználót nap mint nap vagy akár percről percre.

A látó ember kiemelt érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ 80-85%-át, de egyes kutatások szerint akár 90%-át. Az emberi agy tevékenységének 50%-át csak a látás köti le. A vizualitás a legalkalmasabb a fontos információk kiemelésére és a jelentéktelenek háttérbe szorítás.

A kommunikáció fogalmának értelmezése többféle megközelítésből lehetséges, vizsgálhatjuk nyelvészeti, pszichológiai, művészeti vagy akár informatikai szemszögből. A vizuális kommunikáció meghatározásának kiindulópontja lehet interkulturális volta, az, hogy értelmezése egyáltalán nem is csak lazán függ a beszélt nyelvtől, művelése nem függ az iskolázottságtól. A vizuális jelentés több szintű lehet, függ a kortól és a kultúrától. A dekódolásában több a bizonytalansági tényező, mint a beszélt vagy az írott nyelvben, mégis kiemelkedő szerepet tölt be életünkben. A kort, amiben élünk előszeretettel nevezzük a vizualitás korszakának. A kép fogalma, előállításának módja napról napra gazdagodik. A digitális megjelenítések – köztük a látványt mint illúziót a lehető legmagasabb szintre emelő virtuális valóság – rétegezik a lehetséges jelentéstartalmakat. A látás logikája mentén haladva, képekben gondolkodva kitűnik, hogy a vizuális formák, eszköztárak, rendszerek tanulhatók, taníthatók a vizuális kommunikáció mindkét – adó/vevő – oldalán.

Szándékunk szerint ez a praktikusan kis terjedelmű könyv gyakorlati útmutató lehet a vizuális kommunikáció világával ismerkedni vágyóknak. A téma tömör, célirányos bemutatásával a szükséges legfontosabb ismereteket tartalmazza, amelyek elegendők az alapfogalmak, rendszerek tisztázásához, az érdeklődés felkeltéséhez és későbbi elmélyítéséhez. Végül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a továbbiakban a kommunikációs kontextusban a kép szót gyakran a látvány szinonimájaként használjuk – így a kép bármely ember alkotta, dimenziójától, fizikai anyagától, virtualitástól független látható –‚ nem csak a kétdimenziós sík kereteibe zárt észleletet.

Írta: Marosi Kata