Leírás
Biró Ildikó grafikusművész és oktatáselmélettel foglalkozó pedagógiai szakember egy személyben. A két látszólagosan egymástól távolálló habitust megkívánó foglalkozás egymást kölcsönösen kiegészítve jelentkezik Biró Ildikó alkotói és elméleti munkásságában. Ez a sajátos szemlélet ölt testet a további oldalakon izgalmas, a tudományos írásmű keretrendszerén belül maradva mégis olvasmányos írásában. Az információk túlnyomó többsége ma már vizuálisan jut el hozzánk, ezért nem elég csak érteni ezt a nyelvet – érdemes tudatosan használni is. Tanítható és tanulható. A vizuális kommunikáció mindenhol ott van: egy logót egy szempillantás alatt felismerünk, az infografikák azonnal érthetővé tesznek összetett adatokat, és egyetlen pillantással átlátunk egy közösségi média posztot. A vizuális nyelv univerzális eszköz, amely összeköti a különböző kultúrákat, és gyors, hatékony információátadást tesz lehetővé. Már a kisgyerekek is ösztönösen használják a képeket a gondolataik kifejezésére és a világ felfedezésére. Nem véletlen, hogy a vizuális kommunikáció nemcsak a művészetekben kap kiemelt szerepet, hanem a gondolkodás fejlődésében, az oktatásban és a digitális világban is. Rengeteg szakmában is szükség van a vizuális kommunikációs készségekre – nemcsak a kreatív iparágakban, hanem az üzleti világban, a tudományos kutatásban és az oktatásban is. Egy jól megtervezett adatvizualizáció például sokkal érthetőbbé tesz egy bonyolult statisztikát, ahogyan egy vizuálisan átgondolt prezentáció is sokkal hatásosabb lehet egy hosszú, száraz szöveges beszámolónál. Ez a könyv pontosan erről szól: hogyan működik a vizuális kommunikáció, hogyan fejleszthetők az alkotói képességek, és miként mérhető ez a tudás a gyakorlatban.
A kötet alapja Biró Ildikó oktatáselméleti doktori képzése alatt végzett átfogó kutatás, amely során a vizuális kommunikáció négy kulcsfontosságú alkotói komponensét tanulmányozta. A vizuális kommunikáció ezen elemei, azaz a kompozíció készítést, az absztrakciót, a szimbólumalkotást és a modalitásváltást határozzák meg, mennyire tudunk érthetően és hatékonyan képi üzeneteket egyfelől létrehozni, másfelől értelmezni. A vizsgálat az 5–8. évfolyamos diákoknál követte az előbbi képességek fejlődését a szerző által fejlesztett innovatív digitális mérőeszköz, szűkebben egy új online tesztrendszer segítségével. Rögtön felmerül a kérdés: lehet-e a vizuális készségeket objektíven mérni. Ez a terület hagyományosan inkább szubjektív megítélésen alapult, de a kutatás során kidolgozott digitális mérőeszköz rendszer új lehetőséget nyitott: konkrét adatokkal követhető, hogyan fejlődnek ezek a képességek a diákoknál. Az online mérés, adatgyűjtésnek számtalan előnye van: rugalmas, széles körben alkalmazható, nincs tér és időbeli megkötés a teszt kitöltésére stb. A pedagógusok egyszerűbben, átláthatóbban követhetik diákjaik fejlődését, célzottan támogathatják a vizuális készségek fejlesztését. Az adatok rámutathatnak arra is, hogy milyen tényezők befolyásolják a vizuális kommunikáció fejlődését – például milyen hatással van rá a digitális eszközök használata, a különböző tanítási módszerek vagy akár a kulturális háttér.
A könyv arra is választ keres, hogyan lehet a vizuális kommunikáció összetett rendszerét beépíteni a tanulási folyamatba és az oktatásban tudatosan fejleszteni a minél hatékonyabb használatát segítő képességeket. Azoknak szól, akik szeretnék jobban megérteni a vizuális kommunikáció működését és fejlesztési lehetőségeit – legyenek akár pedagógusok, kutatók vagy művészeti szakemberek. Az oktatás területén dolgozóknak segítséget nyújt abban, hogyan építsék be a vizuális kommunikációt a tanításba, míg a kutatók számára új módszertani megközelítéseket kínál. A kötet célja, hogy rávilágítson a vizuális kommunikáció jelentőségére és bemutassa az érintett kompetenciaterület mérhető és fejleszthető jellegét. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az oktatási stratégiák átalakításához, segítve a tanulókat abban, hogy jobban értsék a képi üzeneteket, és hatékonyabban tudják használni a vizuális kommunikáció eszközeit.
Marosi Kata DLA
képzőművész
SZTE, JGYPK, Rajz-művészettörténet Tanszék vezetője
Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2025.
Írta: Biró Ildikó
Paraméterek
| Szerző | Biró Ildikó |
| Cím | Vizuális kreativitás és kommunikáció |
| Alcím | Empirikus vizsgálatok a vizuális kommunikáció alkotói folyamatairól |
| Kiadó | Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó |
| Kiadás éve | 2025 |
| Terjedelem | 240 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 648 058 5 |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Elméleti háttér
1.1. A vizuális kommunikáció fogalmi és tartalmi keretei
1.1.1. A vizuális kommunikáció érzékszervi alapjai, érzékelési elméletei
1.1.2. Vizuális percepció
1.1.3. Vizuális megismerés
1.1.4. Vizuális retorika
1.1.5. Vizuális szemiotika
1.1.6. Vizuális műveltség
1.2. A vizuális kommunikáció alkotói képességelemei, elvei és elemei
1.2.1. A vizuális kommunikáció alkotói kompetenciái
1.2.2. A vizuális kommunikáció elvei és elemei
1.2.3. A vizuális kommunikáció képességrendszerének alkotóiképesség-elemei
1.3. A vizuális képességek mérésének nemzetközi és hazai gyakorlata
1.3.1. A vizuális képességek értékelésnek történeti előzményei
1.3.2. A vizuális képességek fejlődési modelljei
1.4. A vizuális kommunikáció fejlődési modelljeinek jelentősége az oktatásban
1.4.1. A vizuális kommunikáció képességcsoportja a taxonómiákban és frameworkökben
1.4.2. Az Európai Vizuális Framework
1.4.3. A Magyar Vizuális Képesség Framework
1.5. A vizuális képességek mérése hagyományos és technológiaalapú eszközökkel
1.5.1. A magyar framework-kutatás
1.5.2. A vizuális képességek fejlettségi szintjét potenciálisan befolyásoló háttérváltozók
1.5.3. A vizuális képességek mérése és értékelése digitális technológia segítségével
Tartalmi keretek
A vizuális kommunikáció alkotói részképességeinek méréséhez és értékeléséhez
2.1. A vizuális kommunikáció vizsgált képességelemei
2.1.1. Kompozíciókészítés síkban
2.1.2. Absztrakció
2.1.3. Szimbólumalkotás
2.1.4. Modalitásváltás
2.2. A vizuális kommunikáció megjelenése a vizuális nevelésben
2.2.1. A vizuális kommunikáció megjelenése és szerepe a Vizuális kultúra tantárgyban
2.2.2. Nemzeti alaptanterv
2.2.3. Kerettanterv
Kutatási módszerek és eredmények
3.1. A kutatás célja, relevanciája
3.2. A kutatás kérdései, céljai és hipotézisei
3.3. Pilotkutatások
3.4. Papíralapú feladatrendszer kidolgozása és kismintás vizsgálata
3.4.1. A mérőeszköz
3.4.2. A mérés mintája, eredményei
3.5. Online feladatrendszer kidolgozása és kismintás vizsgálata
3.5.1. A mérőeszköz
3.5.2. A mérés mintája, eljárása, eredményei
3.6. Nagymintás mérés
3.6.1. A nagymintás mérés módszerei
3.6.2. A nagymintás mérés eredményei
3.6.3. A nagymintás mérés hipotéziseire vonatkozó reflexiók
Összegzés
4.1. A kutatás kiindulási pontjainak szintézise
4.2. A kutatási eredmények összegzése
Köszönetnyilvánítás
Irodalomjegyzék
A kutatás témaköréhez kapcsolódó publikációk
Mellékletek
Kapcsolódó kiadványok
