Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Vizuális kultúra III.

Vizuális kultúra III. Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Sorozat Vizuális kultúra
Szerző Bakos Tamás – Bálványos Huba – Preisinger Zsuzsa – Sándor Zsuzsa
Cím Vizuális kultúra III.
Alcím A vizuális nevelés pedagógiája a 6-12 éves korosztályban
Kiadó ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 264 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 312 049 1
Ár:
3.200 Ft
3.040 Ft
Kedvezmény: 5%

Könyvünket elsősorban azoknak szántuk, akik 6-12 éves korú gyermekek tanítására készülnek fel, illetve azoknak a nevelőknek, akik szakmai kérdésekre válaszokat keresve vagy továbbképzéseken veszik majd kézbe.

Leírás

Könyvünket elsősorban azoknak szántuk, akik 6-12 éves korú gyermekek tanítására készülnek fel, illetve azoknak a nevelőknek, akik szakmai kérdésekre válaszokat keresve vagy továbbképzéseken veszik majd kézbe. A gyermekek eltérő adottságaik szerint tevékenykednek, s alkotásaikban formálódó személyiségük szerint más-más sajátosságaik mutatkoznak, személyiségfejlesztő hatást a vizuális nevelés csak a differenciáló pedagógia módszereivel érhet el. Ezt valljuk, így közelítünk témánkhoz is. Könyvünket ezért haszonnal forgathatják azok is, akik differenciáló pedagógiai tanulmányokat folytatnak.
 
Írta: Bakos Tamás – Bálványos Huba – Preisinger Zsuzsa – Sándor Zsuzsa
Lektor: Szentirmai László

Tartalom

Bevezető
I. KÖNYV
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
Első fejezet (Bálványos Huba)
A VIZUÁLIS NEVELÉS MINT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
1. A vizuális nevelés alkotó tevékenységformáinak áttekintése
2. Személyiségfejlődési esélyek az alkotásban
3. A differenciáló képességfejlesztés
4. Éntudat és kollektív identitás
Második fejezet (Bálványos Huba)
A VIZUÁLIS MŰVELTSÉG FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGEI
1. A vizuális műveltség fejlesztendő képességei (Bálványos Huba)
Vizuális nyelv
Kifejezés, képzőművészet
Vizuális kommunikáció
Tárgy- és környezetkultúra
Technikák
2. A képességfejlesztés tervezésének és megvalósításának tézisei
Harmadik fejezet (Bakos Tamás)
A GYERMEKRAJZ A PEDAGÓGIA NÉZŐPONTJÁBÓL
1. Fejlődéslélektani vonások az irányítás nélküli, ábrázolva kifejező közlésekben
Ábrázolásalapú kifejezés
2. Megismerés, motiváltság és a vizuális közlésformák
Megismerési képességek és motivációi az ábrázolás elsődleges szerepében
Megismerési képességek és motivációi az ábrázolás másodlagos szerepében jelölés, jelalkotás
II. KÖNYV
A „MIT?” ÉS A „HOGYAN?” KÉRDÉSE
Első fejezet (Bálványos Huba)
A GYERMEK KÉPI KIFEJEZÉSEI, MINT SZEMÉLYES KÖZLÉSEK
1. Hangoltság a kifejező alkotásra
Élmény, inspiráció, motiváció
Közös élményhelyzet
Beszélgetés és szemléltetés
Mintaadó szemléltetés
Motivációk
Inspirációk
Differenciált motivációk
2. Értékelő visszajelzések
Értékelés a folyamatban
Az alkotások „kiállítása”
A személyes közlések vizuális nyelvezetének áttekintő táblázata
Második fejezet (Bálványos Huba)
IRÁNYÍTOTT SZOCIALIZÁCIÓ TÁRGYI- ÉS KÖRNYEZETI KULTÚRÁVAL
1. Élmény, inspiráció, motiváció
A „mit” kérdése
Inspiráló szemléltetés és beszélgetés
A díszítés
Mintaadó szemléltetés
2. Korrektúra és értékelés
Differenciált motivációk
Konzultáció és technikai korrektúra
Harmadik fejezet (Preisinger Zsuzsa)
VIZUÁLIS TANULMÁNYOK – PRIMER KÖZLÉSEK
1. A primer közlések
A pedagógiai tudatossággal irányított megfigyeltetés hatása a képi sémára
A vizuális tanulmányok irányultságai
2. Tárgyformák mint modellek
A modellválasztás
Észleleti dominanciák a modellválasztásban és a modellhelyzetben
3. Komponált képi látványok modellhelyzetben.
Fotó, mozgókép, műalkotások
4. „Nyelvi” tanulmányok közvetlen látványelőzmény nélkül
5. Fokozatosság a modellelemzésben és az ábrázolásban
6. Bemutatás és szemléltetés
7. A feladatokhoz választott technikai megoldások speciális szempontjai
8. A vizuális tanulmányok szerepe a fejlődési-fejlesztési folyamatban
A tanulmányok eredményeire épülő feladatok kapcsolása, sorolása
A primer közlések vizuális nyelvezetének áttekintő táblázata
Negyedik fejezet (Bakos Tamás)
DIREKT KÖZLÉSEK
1. Ismeretek, információk vizuális közlései
2. A direkt közlések motivációi
3. Mit és hogyan, direktben
Közlések már irányítás nélkül is
Útvonalrajz és térkép
Modellhelyzetek az útvonalrajz és térkép témakörében
Konstruált modell és magyarázó rajza. Kavicsvárak
Papírlabirintus és agyagvár
A síkképi szemléltetés irányultságai térképalkotásnál
Térkép csoportmunkában
Társasjáték síkban és térben
Tárgytervek, magyarázó, elemző ábrázolások
Fantáziatervek
Tárgyelemzésekből magyarázó rajz
Tárgytervek a megvalósítás igényével
A mozgás és változás vizuális közlésének módjai
Az információ legsűrítettebb vizuális formái (Piktogramok, emblémák és más vizuális jelek)
Modellalapú formaredukció példái. Az emlékkép- és modelltranszpozíció vizuális nyelvisége
A direkt közlések vizuális nyelvezetének áttekintő táblázata
Ötödik fejezet
MUNKAFORMÁK
1. A feladat (Bálványos Huba)
A feladat és a tanóra
Feladattípusok
2. A munkaformák változatai a tanítási órák folyamatában (Preisinger Zsuzsa)
3. A pedagógus és a tanulók együttműködésének várható eredményessége a vizuális nevelés tantárgyi specifikumaiban
Frontális munka. A pedagógus közvetlen irányító szerepben
A tanulók önálló egyéni munkája
4. A tanulók együttműködésének várható eredményessége a vizuális nevelés tantárgyi specifikumaiban
A csoportmunka
A csoport létszáma és tagozódása
Formális, informális csoport
A csoportlét kezdeti szakasza
A szaktárgyi eredményesség feltételei a csoportmunkában
A csoport összetétele és lélekszáma
Irányítás, korrigálás
Technikai megoldások
Szervezés
Hatodik fejezet (Bálványos Huba)
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS A VIZUÁLIS NEVELÉSBEN
1. Az egyes tevékenységformák főbb értékelési különbségei
2. Az értékelés irányultságai
3. Értékelési szempontok
4. A közös értékelés helyzete és szempontjai
5. Értékelési fokozatok
A gyermekek egyenkénti megfigyelése a folyamatban
A gyermekek egyenkénti megfigyelése az alkotás tükrében
Egy értékelési szakasz végén
A közös értékelés közben mutatkozó további személyiségjegyek
III. KÖNYV
A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁNAK SZEMÉLYES TERVEZÉSE (Sándor Zsuzsa)
Első fejezet
A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSI TERVE: KAPOCS A TANTERV, A PEDAGÓGUS ÉS A GYERMEK KÖZÖTT
Második fejezet
A VIZUÁLIS KULTÚRA TANTERVI ELŐÍRASAI ÉS A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉNEK TALÁLKOZÁSA A TERVKÉSZÍTÉSBEN
1. A pedagógus vizuális és művészeti műveltségének, vizuális pedagógiai felkészültségének és önszemléletének szerepe
2. Tantervi szakanyagok értelmezése és megértése
Szakmai szerkezet és a szakmai tartalmak értelmezése
A tantervi szintek értelmezése
Tantervi rovatok értelmezése
Harmadik fejezet
A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSI FOLYAMATAINAK ÉS A FOLYAMATOK TERVEZÉSÉNEK JELLEMZŐI
1. A tantervi dokumentumok személytelensége, a tanterv és a tanítási terv lehetséges helyi karakterei
2. Az időtényező vizuális kultúra vonatkozásai
3. A feladatsor és a projekt mint tervezési és mint tanítási metódus
4. A vizuáliskultúra-feladatsorok és -projektek mint tanítási témakör típusok
5. A vizuális kultúrára specializált tantárgy éves tanítási programja elkészítésének elvi és gyakorlati problémái
6. A vizuáliskultúra-óra tervezésének általános jellemzői és vizuális nevelési specifikumai
A rendelkezésre álló minősített vizuális nevelési tantárgyi tantervek
FÜGGELÉK (Bakos Tamás)
A vizuális nevelés foglalkozásainak
Sajátos feltételrendszere
Szakterem, szertár, anyagok, szerszámok, szemléltető eszközök
IRODALOM
SZÍNES KÉPEK