Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Vulkánok

Paraméterek

Sorozat GeoLitera
Szerző Harangi Szabolcs
Cím Vulkánok
Alcím A Kárpát-Pannon térség tűzhányói (2., bővített és javított kiadás)
Kiadó SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Kiadás éve 2015
Terjedelem 482 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 306 381 1
Ár:
6.000 Ft
5.700 Ft
Kedvezmény: 5%

Az elmúlt 20 millió év alatt mozgalmas volt a Kárpát-Pannon térség területe: pusztító horzsaköves vulkáni hamuárak üledékei takarták be sokszor több tíz méter vastagon a felszínt, 1000-2000 méter magas andezites tűzhányók nőttek ki a tengeri környezetből, oldalukon izzó törmelékárak rohantak le, majd sokuk egy nagy lejtőösszeomlással fejezte be a működését...

Leírás

Az elmúlt 20 millió év alatt mozgalmas volt a Kárpát-Pannon térség területe: pusztító horzsaköves vulkáni hamuárak üledékei takarták be sokszor több tíz méter vastagon a felszínt, 1000-2000 méter magas andezites tűzhányók nőttek ki a tengeri környezetből, oldalukon izzó törmelékárak rohantak le, majd sokuk egy nagy lejtőösszeomlással fejezte be a működését.
Néhány millió éve lávaszökőkutak és lávatűzijátékok, majd csendesen fortyogó lávatavak világították be az esti égboltot. Hol vannak ezek az egykori vulkánok, mikor működtek, és mi volt ennek az oka? Vége van ennek az eseménysornak, vagy lesznek még hasonló események a Kárpát-medencében? A vulkáni működés időléptéke nagyon különbözik attól az időkerettől, amit az emberi gondolkodás befogad. Nehéz megérteni azt, hogy akár több ezer, esetleg ennél hosszabb idő után is felújulhat a vulkáni működés. Továbbá, nehéz megérteni azt is, hogy egy most nyugodtnak tűnő területen is kinőhet egy vulkán. Félni persze nem kell, nem törhet ki bárhol egy vulkán, a vulkáni működésnek megvannak az okai és a vulkanológiai tudás sokat segíthet. Térségünk elmúlt 20 millió éves vulkáni történetének ismerete azonban nem csak azt szolgálja, hogy a jövő lehetséges eseményeit keressük, hanem azt is, hogy lássuk a vulkáni örökség gazdagságát. Lássuk azt, hogy a vulkáni kőzetekben milyen színes történetek rejtőznek, ezek milyen fontos természeti értékek. Védeni kell ezeket a sokszor megtépázott „könyvlapokat”, hogy ne vesszenek el az egyedi földtörténeti dokumentumok! Ha jobban megismerjük a területünkön található vulkáni formákat, sziklákat, kőzeteket, akkor talán mint saját könyvtárunkra vigyázhatunk rájuk, és mutathatjuk ezeket büszkén a messziről jött látogatóknak, hogy ők is többet tudhassanak természeti kincseinkről! Erre építhető geopark filozófia vagy vulkán park, melyek segíthetnek a további ismeretterjesztésben, hogy minél többen meglássák környezetük természeti értékeit, és minél többen megismerjék, hogy hogyan működik a Föld.
A könyv első részében az olvasó felvértezheti magát vulkanológiai ismeretekkel. Rögtön az elején bemutatjuk, hogy nem is olyan egyszerű megmondani azt, hogy mi az a vulkán! Majd Verne nyomán megkísérelünk egy utazást a Föld középpontja felé, és azt is megtudjuk, hogy mi a tűzhányókat tápláló magma, és hogyan keletkezik. A vulkáni kitörések rendkívül változatosak. Vannak valóban tűzi anyagot kispriccelő vulkánok, mások hamupöfékelő életmódot folytatnak. Szunyókálnak egy kicsit, majd mérgesen ébrednek, szinte szétrobbannak a dühtől! Mi a vulkánok lélektanának háttere, miért ennyire sokszínűek a tűzhányók? A további fejezetek arról szólnak, hogy mi okozza a lávaöntő kitörést, miért annyira változatosak a lávák, illetve miért robban a magma, és ennek milyen következményei vannak. Szemtanúk által feljegyzett dokumentumok részleteit olvasgatva bontakoznak ki a régmúlt nagy vulkánkitöréseinek részletei, valamint a vulkánok megismerésének története. Ezek után már bátran nekivághatunk, hogy felderítsük a Kárpát-Pannon térség vulkánjait, és megismerjük működésüket. Végül számba vesszük térségünk tűzhányóit, röviden bemutatjuk, mikor és hogyan működtek, milyen magma táplálta őket. Egy természeti laboratóriumban élünk, ahol még sok mindent tanulhatunk.
 
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér

Tartalom

Bevezetés
1. Mi a vulkán?
Ebben a fejezetben kiderül, hogy nem is olyan egyszerű meghatározni azt, hogy mit nevezünk vulkánnak! Kiderül az is, hogy mi van a tűzhányók alatt, továbbá milyenek az aktív, a szunnyadó és a potenciálisan aktív vulkánok?
2. Magma: ami a tűzhányókat táplálja
Ebben a fejezetben bemutatjuk, mi az a „tűzi” anyag, ami a vulkánokat táplálja. Hogy befolyásolja a vulkáni működést a magma fizikai és kémiai tulajdonsága? Külön foglalkozunk a magmában lévő illóanyagokkal, amelyeknek köszönhetjük a földi légkört és a hidroszférát, és amelyek jelentősen befolyásolhatják az éghajlatot. Végül elidőzünk kicsit egy magmakamrában is!
3. Vulkáni kitörések hírmondói: vulkáni kőzetek
A vulkáni kitörést követően a megszilárdult láva, az összecementált vulkáni törmelékes üledék őrzi a kitörés emlékét. E képződmények vizsgálata alapján rekonstruálható, hogy a múltban milyen események történtek, milyen magma táplálta a vulkáni kitörést. Ebben a fejezetben bemutatjuk a vulkáni kőzetek osztályozását, a legfontosabb elnevezéseket, amelyeket a későbbiekben is gyakran használunk majd.
4. Utazás a Föld belsejébe
Honnan származik a tűzhányókat tápláló magma? Milyen a Föld belső szerkezete? Vajon olvadt kőzeteken úsznak a Föld nagy kőzetlemezei vagy a külső mag kivételével szilárd a Föld belseje? Ez a fejezet rövid áttekintést ad arról, mit tudunk bolygónk belsejéről.
5. Hol vannak vulkánok a Földön? A nagy lemeztektonikai kirakójáték
A vulkánok, úgy tűnik, szabályszerűen helyezkednek el a Földön. Mi ennek az oka? Megtudjuk azt is, miért és hogyan mozognak a Föld nagy litoszféra-lemezei, hogyan keletkeznek és tűnnek el, és az is kiderül, mi az a tűzgyűrű?
6. A vulkáni tevékenység kiindulása: a magma keletkezése
Minden vulkáni működés mélybeli magmaképződéssel kezdődik. Ebben a fejezetben kiderül, hogy mi, miért és mennyire olvad meg. Hogyan lehetséges az, hogy egy peridotit kőzetből bazaltos magma keletkezik? Hogyan gondolkoztak a vulkáni működés okairól korábban?
7. A vulkáni kitörés folyamata: lávaöntés, lávatűzijáték vagy hamupöfékelés?
Ebben a fejezetben bemutatjuk a sokszínű vulkáni működés okát. Miért folyik csak láva a vulkánból, mi az oka a robbanásos kitöréseknek, ezek esetleg miért váltakoznak? Mi a hideg víz szerepe ebben? Egyáltalán mi okozza a vulkáni kitörést?
8. Miért és hogyan törnek ki a vulkánok?
Ebben a fejezetben bemutatjuk a sokszínű vulkáni működés okát. Miért folyik csak láva a vulkánból, mi az oka a robbanásos kitöréseknek, ezek esetleg miért váltakoznak? Mi a hideg víz szerepe ebben? Egyáltalán mi okozza a vulkáni kitörést?
9. Vulkánkitörések: milyen hosszan, milyen gyakran?
Ebből a fejezetből kiderül, hogy egy tűzhányó akkor is kitörhet, ha még dédszüleink sem emlékeznek arra, hogy a közeli vulkáni hegy valaha is működött. Valóban dühösen ébrednek a vulkánok hosszú alvás után? Mennyi pihenő jár egy vulkánnak az aktív szakaszai között? Olvashatunk arról is, hogy milyen gyorsan jön fel a magma a felszínre, és mennyi idő áll olykor rendelkezésre, hogy kitelepítsék a lakosságot. Végül arra is kitérünk, vajon kitörhet-e egy tűzhányó egy nagyváros közepén?
10.Vulkánkitörések: milyen nagy?
Ebben a fejezetben röviden ismertetjük, hogy miképpen lehet mérni a vulkáni kitörések nagyságát. Hány kilogramm vulkáni anyag távozott például a Mt. St. Helens 1980. évi vagy a Pinatubo 1991. évi kitörése során? Olvashatunk arról Is, hogy mik azok a szupervulkánok.
11. A sokszínű láva: a kötéllávától a lávatűig
Először lelkészek naplóiba olvasunk bele, amelyekből kibontakoznak a történelmi idők legnagyobb lávaöntéseinek kezdeti eseményei. Beülünk a természet alkotóműhelyébe, ahol megtudjuk, mi a kötélláva, bélláva, fogkrémláva, salakos láva, rögös láva, mi a dagadókúp és a lávatű. El lehet futni a láva elől? Megismerjük a leggyorsabb és a leglassabb lávafolyásokat, és lenézünk az ördög torkán! Hogyan téríthető el a láva? Amikor a légierőt is bevetették a láva ellen, és amikor hosszasan locsolták, hogy megállítsák a lávaömlést! Járunk majd az óriások útján, és megfejtjük a lávakőzetek szabályos oszlopos megjelenésének titkát. Végül megnézzük, van-e kapcsolata Föld legnagyobb lávaöntéses kitörései és a katasztrofális kihalások között!
12. Az égbetörő, gomolygó kitörési felhőktől az izzófelhőkig
Plinius a mediterrán mandulafenyőhöz hasonlította a Vezúv fölé magasodó kitörési felhőt. Ebben a fejezetben olvashatunk arról, hogy miért ilyen az alakja, milyen gyorsan és meddig halad felfelé ós miért térül el a magasban. Vannak azonban olyan kitörési felhők is, amelyek nem felfelé terjednek, hanem a felszínhez tapadva rohannak le iszonyú sebességgel. Mik ezek és miért veszélyesek? Karibi példákon keresztül, szemtanúk leírásait olvasva ismerkedünk meg a félelmetes izzófelhővel, ami elindította a modern vulkanológiai kutatásokat. Végül, megtudjuk azt is, hogy mi a kapcsolata tündérsziklák ős a legveszélyesebb vulkáni kitörések között.
13. Vulkáni kitörési típusok: hawaii-és stromboli-típusú kitörés
A vulkáni kitörések leglátványosabb folyamatai kerülnek terítékre. Ebben a fejezetben kiderül, mi a lávafüggöny, a lávaszökőkút ős a lávatűzijáték. Azt is megtudjuk, mi az a lávahab, és mi köze van Pele könnyének és Pele hajának a vulkáni kitörésekhez. Ellátogatunk a Földközi-tenger világítótornyához, és kiderül, mi hajtja a sokszor óramű pontosságú lávatűzijáték-kitöréseket.
14. Segít a víz! Surtsey- és vulcanoi-típusú kitörések
Egy sziget és egy félsziget keletkezése az Atlanti-óceán végtelen vízében, a Fülöp-szigeteken egy kis tóban és Szicília partjai közelében – a közös pont a magma és víz találkozása. Megtudjuk, hogyan zajlanak le a heves freatomagmás kitörések, és n utánuk. Megismerjük a lefelé építkező tűzhányókat, a maarokat. Minden tűzhányó névadójának a Vulcanonak a legutolsó kitörése ágyúlövések sorozatára hasonlított. Később, más vulkánok esetében is megfigyelték ezt a sajátos kitöréstípust. Mi okozza ezt a sokszor látható légköri nyomáshullámot is eredményező kitörést? Végül megtudjuk azt is, hogyan keletkeznek a kenyérbombák.
15. Égig érő hamufelhők és mindent betakaró hamuleplek: pliniusi-típusú kitörések
A vulkáni kitöréstípusok általában egy-egy aktív tűzhányóról kapták nevüket, kivéve a legnagyobb kitörések, amelyek egy római természettudósnak és unokaöccsének nevét viselik. Miért hívják ezeket pliniusi-kitöréseknek? Mi okozta Pompeji és Herculaneum pusztulását, mit tükröznek a kivételesen jól megőrződött áldozatok tetemei? Számba vesszük hány pliniusi-típusú kitörés volt az elmúlt évszázadban, és ezek közül melyik volta legnagyobb. Olvashatunk a hatalmas durranással járó, sok halálos áldozatot követelő, ugyanakkor művészeket megihlető ultra-pliniusi vulkánkitörésekről, és megtudjuk azt is, mi a köze a pliniusi-kitöréshez Frankensteinnek, Munch „Sikoly” c. képének és egy kísértetkenunak. Nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, mi az esélye egy jövőbeli hasonló nagy kitörésnek, ős az mivel járhat.
16. Vulkáni időutazás a Kárpát-Pannon térségben
A Kárpát-medence, vagy ahogy a földtudományi szakemberek nevezik, a Pannon-medence, viszonylag fiatal, története mindössze 20 millió évre tekint vissza. Ebben a fejezetben egy szédítő időutazást teszünk, amelyben a lemeztektonikai kirakós játék szinte minden eleme feltűnik. Ott leszünk az ehhez kapcsolódó vulkáni kitörések helyszínein, megtudjuk, mikor volta vulkanológiailag legmozgalmasabb időszaka térségünkben, megismerkedünk a legfontosabb felszínre került magmatípusokkal, és választ keresünk arra is, hogy mi okozta a magmaképződést a mélyben, azaz miért törtek ki tűzhányók e területen.
17. Pusztító horzsakő-ár leplek időszaka
A Pannon-medence kialakulásának kezdeti időszakában a dús trópusi-szubtrópusi növényzettel borított tájat hatalmas robbanásos vulkánkitörések hamuüledéke fedte be. E fejezetben olvashatunk arról, hogy miképpen zajlottak ezek a vulkáni események, hol találjuk emlékeiket. Kiderül, mi köze van mindehhez a „rosszföldnek”, a tündérszikláknak, a borospincéknek, valamint „Kisamerikának”, és hogyan maradt meg egy 17 millió évvel ezelőtti itatóhely több ezer levéllenyomata és állatnyoma.
18. Égbe nyúló tűzhányók felépülése és összeomlása
A fejezetben először arra keressük a választ, hogy vannak-e egyáltalán rétegvulkánok. Mit jelent az, hogy a tűzhányók esetében is eljön a végzet, az összeomlás pillanata? A Kárpát-Pannon térség andezit tűzhányói végigkísérik a Kárpátok hegyláncát. Mekkorák voltak, hogyan működtek? Megtudjuk ezt a Keserűs-hegyi vulkán (Visegrádi-hegység), valamint a Kelemen-havasok vulkáni komplexumának történetén keresztül. Benézünk a tűzhányók alá, ahol néhány érdekes vulkanológiai csemegét találunk.
19. Mocsárból kicsapó hamufelhőktől az izzó lávatavakig
Ebben a fejezetben először kiderül, hogy mik az alapvető különbségek az andezites összetett tűzhányók és a bazalt vulkáni területek működése között, és ennek milyen következményei vannak. Ezután belépünk egy bazaltvulkán belsejébe. A Ság-hegy és a Tihanyi-félsziget példáján keresztül megtudjuk, miben ős miért különböznek a freatomagmás kitörések. Ritkaságba menő, különleges vulkanológiai értékek megismerése után az is kiderül, hogy a Tapolcai-medence tűzhányói mennyire őrizték meg eredeti vulkáni formájukat. Végül ismét benézünk a tűzhányók alá: az egykori kürtőcsatornákon most meseszép várakat találunk.
20. A Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni kitörései – lehet-e még folytatás?
Ebben a fejezetben meghökkentőnek tűnő kérdést feszegetünk: lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-Pannon térségben? Először elengedjük a fantáziánkat, aztán összeszedjük a meglévő adatokat, hogy a tudományos gondolkodásmódnak megfelelően, világosabban lássuk területünk vulkáni helyzetét. Kiderül, hogy még aktív területek esetében sem könnyű megmondani azt, hogy mikor tör ki egy tűzhányó. Végigjárjuk a Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni működéseinek helyszíneit, a kőzetek mélylélektanát megfejtve rekonstruáljuk a vulkáni kitörések lefolyását, és igyekszünk meg tudni azt is, hogy mi lehetett az oka a magmaképződésnek. Kiderül, hogy a kérdésfelvetés nem is annyira abszurd, mint amilyennek először látszik!
21. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói
Az utolsó fejezetben összeszedjük a térség legfontosabb vulkáni egységeit, vulkáni területeit, és egy egységes, rövid ismertetőt nyújtunk róluk. A számok alapján azonosíthatjuk ezeket a mellékelt térképen, ami mellett egyes vulkáni területekről részletes térképet is adunk.
További olvasnivalók vulkanológiai témákban
Földrajzi nevek
Vulkán index
A szerzőről
Utószó