CD
Van-e korunk zenei palettáján hungaricum? Ha igen, a 2006-ban 30 esztendős Kormorán együttes annak tekinthető. Koltay Gergely 1976-ban alapította a formációt, amely a honi zenei életben elsőként ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a nemzetközi rock muzsika stílusjegyeivel. Dalaikban hallhatóak tradicionális népi hangszerek: a töröksíp, a hegedű, a tekerőlant, a citera, a furulya, a duda és a tárogató, amelyek együtt szólalnak meg a rock instrumentumokkal.
Az album válogatás Kiss Ferenc színpadi táncelőadások koreográfiáihoz írott zenéiből, valamint az 1992-es Sevillai Világkiállításon felállított Magyar Pavilon programzenéjét tartalmazza. Miért kapta A Héttorony hangjai címet? A legenda szerint a Héttoronyba bejutott ember magával vihet bármilyen kincset, s ez szerencsét hoz neki egész életén keresztül. Azonban ha éjfélig nem hagyja el a Héttornyot, bezárva marad addig, míg egy másik ember be nem jut, s ki nem szabadítja.
Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók.
A kilenctagú, felvidéki Bástya Citerazenekar egy új stílusú citerazene úttörője, prím-, tenor- és bőgőciterát használnak, ami a hegedűnek, a brácsának és a nagybőgőnek felel meg; ennek a felállásnak köszönhetően a hangzás nem a citerazenekarokat, sokkal inkább a vonósokat idézi.
A Kalyi Jag Együttes (Fekete Tűz) 1978-ban Szabolcs-Szatmár megyei népművelőkből, zenészekből, jogászokból jött létre Varga Gusztáv vezetésével. Elsőként vállalták fel egész Európában saját anyanyelvüket, a roma nyelvet és énekelték dalaikat szívük legmélyéről.
Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg.
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
1973-ban készült el a harmadik, immár félreérthetetlenül Presser hatása által uralt album, a Bummm!, amely itthon is meghozta az igazi sikert és népszerűséget az LGT számára. Az album legismertebb dalai: Ringasd el magad, Kék asszony, Gyere, gyere ki a hegyoldalba, Ő még csak most tizennégy, Vallomás, Miénk itt a tér. Az albumot betiltották. Az LGT ennek ellenére háttérbe szorította az addig egyeduralkodó Omegát.
Vikár László: Dunán innen, Dunán túl című gyűjtőnaplójának külön megvásárolható CD-melléklete. Eredeti népzenei felvételeket tartalmaz az MTA Zenetudományi Intézet Népzene Archívumából.
A hangszeres népzenei monográfia posztumusz, második kötete 42 év után, Lajtha eredeti tervei alapján, Sebő Ferenc szerkesztésében jelent meg. A 2 db CD-lemezből álló hangzómelléklet Lajtha teljes dunántúli instrumentális gyűjtésének színe-javát, mind a már 1962-ben közreadott első, mind a most megjelenő második kötet hangzó anyagát tartalmazza. A dupla CD-n összesen 109, Sopron és Vas megyei instrumentális dallam hallható.
A lemezen felvidéki magyar népzene hallható, válogatás Agócs Gergely gyűjtéseiből.
A lemezen a pécsi Gandhi Gimnázium növendékeiből álló Mirinkle együttes cigány népzenét játszik.
A gyimesi csángók gazdag táncéletét Karácsony Zoltán tanulmánya mutatja be. Az 1984-es csángó bálon készült felvételeken Zerkula János hegedül, Fikó Regina gardonozik. A címlapon Kallós Zoltán felvétele látható.
A legendás musical összes dala hallható a lemezen. A felvétel a Vígszínház előadása alapján készült.
A Czilika-Banda Kalotaszegen belül a Nádasmentén, s az azzal szomszédos területeken muzsikált, leggyakrabban magyaroknak, kisebbrészt románoknak és cigányoknak, alkalmilag zsidóknak is. Gazdag repertoárjuk nem lenne visszaadható egyetlen CD-korongon, kettőn is csak töredékesen, de így mégiscsak átfogóbb képet lehet kapni arról a zenei örökségről, ami egykor ezen a vidéken honos volt, s töredékeiben ma is megtalálható.
Cigány népzene a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház (Romano Kher) kiadásában. Gyűjtötte, válogatta és fordította Rézműves Melinda néprajzkutató.
A Maros-Küküllő vidéke tánckultúrája máig megőrizte régies vonásait. A régi stílusú férfitáncok (pontozó, lassú pontozó) mellett az öreges forduló nevű régi páros táncot is megfigyelhetjük, sőt az Erdélyben ritka énekes női körtáncot csak itt találjuk meg. Az új tánc- és zenestílus csak a XX. század fordulóján jutott el ide.
