Népzene
Kötetünk a hagyományos citerajáték tanulásához kíván segítséget nyújtani az első lépésektől a haladó szintig. A zenei anyag válogatásakor nem csak az adott technikai szintet tartottuk szem előtt, hanem igyekeztünk különböző dallamváltozatokat is bemutatni.
A Széchenyi-díjas Sárosi Bálint kézikönyve a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét.
A kiadvány a népzenei ismereteknek az ének-zene tanításba való integrálását segíti elő. Bemutatja a magyar népi hangszereket, a hangszeres együtteseket, a népzenei dialektusokat. Kitér a táncházi mozgalomra, és bemutatja, hogyan készíthetünk házilag egyszerűbb hangszereket. A könyvet példatár és egy 65 szemelvényből álló hangzó CD-melléklet egészíti ki.
Az album válogatás Kiss Ferenc színpadi táncelőadások koreográfiáihoz írott zenéiből, valamint az 1992-es Sevillai Világkiállításon felállított Magyar Pavilon programzenéjét tartalmazza. Miért kapta A Héttorony hangjai címet? A legenda szerint a Héttoronyba bejutott ember magával vihet bármilyen kincset, s ez szerencsét hoz neki egész életén keresztül. Azonban ha éjfélig nem hagyja el a Héttornyot, bezárva marad addig, míg egy másik ember be nem jut, s ki nem szabadítja.
A magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó első olyan könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori.
A magyar népi furulyajáték alapjai című tankönyv kifejezetten azok részére készült, akik most szeretnék elkezdeni a népi furulya tanulását és több éven keresztül folytatni is kívánják. A 180 számozott kotta több mint fele a letölthető hangzó mellékleten is hallható.
A népzene megismerésének ma is egyik legfontosabb útmutatója Kodály összefoglaló tanulmánya. A tanulmány kezelését, használhatóságát nagyban növeli az 1960-as kiadás óta hozzá tartozó példatár Vargyas Lajos összeállításában.
A kötet a világon elsőként kísérli meg a Kínától Kelet-Európáig terjedő hatalmas területen élő török nyelvű népek és zenéik összehasonlító bemutatását. A magyar olvasó számára különösen fontos, hogy pontosabb képet kaphat népzenénk keleti kapcsolatairól. Számos magyar népzenei rétegről derül ki, hogy melyik török népnél található meg elszórtan vagy éppen alapvető zenei stílus formájában.
A kiadvány kilenc tanulmányt foglal magában, melyek a 2017-ben megrendezett, e kötet címével azonos elnevezésű, a Kecskeméti Népzenei Találkozó keretein belül megrendezett konferencián elhangzott előadások írott változatai.
A délszláv népdalok híven tükrözik a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének lelkivilágát. Vujicsics Tihamér ebből a gazdag forrásból merített, megtalálta és ebben a gyűjteményben közreadta a délszláv népköltészet legszebb gyöngyszemeit. Rámutat a magyarországi délszlávok és magyarok, valamint a szomszédos népek népdalainak kölcsönhatására is. A kötet egyedülálló gyűjtemény, a tragikus hirtelenséggel elhunyt (1975) Vujicsics Tihamér utolsó kiemelkedő műve. (magyar, angol és szerb nyelvű kiadvány)
A kötet egy olyan számítógépes kutatás eddigi eredményeit és tanulságait mutatja be, amely népzenei kultúrák kapcsolatait elemzi a számítógépes „adatbányászat” és mesterséges intelligenciakutatás módszereivel. (CD-ROM-melléklettel)
Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól. A DVD-ROM mellékleten a kistájhoz kapcsolódó 3460 folklóradat, 2500 hangfelvétel, 1450 kottás és szöveges népdallejegyzés, 124 videoklip, 195 fotó, 334 archív dokumentumoldal található – sokszempontú polihierarchikus, multimédiás adatbázisban, melyben kétnyelvű menürendszer segíti a keresést.
A tamburazenekar a XIX. század második felétől az 1960-as évekig gyakori és népszerű zenélési forma volt Magyarországon. A tamburazenekarnak tagja a könyvben tárgyalt hangszer is...
Az első használható, néma, színes mozgóképeket az induló mozgalomról a Kassák Klub rendezvényein rögzítette Sebő Ferenc egy Super 8-as filmfelvevővel. Ezeket követték a Bartók együttesben folyó munkát bemutató, majd a nyári Kassák-táborok életét megörökítő jelenetek. Ma már pótolhatatlan dokumentumoknak számítanak ezek a tekercsek, amelyeket digitalizálva, korszerű, DVD-formátumban ezennel útjára indítunk.
A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott.
Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók.
A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes.
A vonósjáték bizonyos elemeinek leírásáról, a falusi bandák játékmódjának jellemzőiről születtek már munkák, de a hegedűjáték régi, archaikus, a falusi zenészek által megőrzött és helyenként még használt előadásmódjának átfogó igényű leírásáról szóló munka még nem készült...
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka.