Zenetörténet
A könyvet nem csak jazz zenészeknek, hanem minden, zenével foglalkozó embernek ajánljuk.
Márkus Tibor jazz-trilógiájának második kötetét sem csak jazz zenészeknek, hanem minden, zenével foglalkozó embernek ajánljuk.
Márkus Tibor A jazz elmélete háromkötetes műve hiányt pótló és régóta várt szakirodalom, nemcsak a konzervatóriumi diákok, hanem az egyetemi hallgatók számára is. A harmadik kötet szinte minden gondolata fontos információul szolgál, a most tanuló és a későbbiekben oktatni vágyó hallgatóknak, tanároknak és muzsikusoknak.
A könyv nem csak egy egzotikus zenei világba enged betekintést, hanem saját, félig még ázsiai, félig már európai zenei múltunkat is másként láttatja.
A könyv egyszerre napló és riport, izgalmas olvasmány és zenetudományi forrásmunka, rendkívül értékes adatokkal szolgál a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László életének, műveinek és gondolkodásmódjának megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.
A magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó első olyan könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori.
A népzene megismerésének ma is egyik legfontosabb útmutatója Kodály összefoglaló tanulmánya. A tanulmány kezelését, használhatóságát nagyban növeli az 1960-as kiadás óta hozzá tartozó példatár Vargyas Lajos összeállításában.
Kicsit becsapós a könyv címe, mivel nem csupán kizárólag a magyar rockzene és a magyar rock zenekarok fejlődéstörténetét mutatja be ebben a kétrészes kötetben a szerzőpáros, hanem a teljes magyar könnyűzene és a magyar zeneipar eseményei elevenednek meg a lapokon, az ötvenes évektől egészen napjainkig, a táncdalfesztiváloktól a Megasztárig.
2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. Jelen kiadvány a kiállítás anyagának szerkesztett változata.
Sipos János 1987 óta több mint tízezer dallamot gyűjtött török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz és türkmén népektől, és különböző nyelveken 14 úttörő kötete jelent meg e népek népzenéiről. Mostani könyvében a kaukázusi karacsáj-balkár nép zenéjével ismerkedhet meg az olvasó.
A 2017-es második kiadás gerincét továbbra is az 1958-as kiadás alkotja, ellenben a megnövekedett terjedelem miatt az anyagot két kötetre osztottuk. Az első kötetben foglalnak helyet Csomasz Tóth Kálmán tanulmányai, az énekek változtatás nélküli közreadása, valamint a versszakformák és sorvégzők mutatója. Az első kötetben közölt tanulmányok dallamutalása, valamint a második kötet szöveg- és dallamjegyzeteinek utalásai kizárólag az első kötet dallamközléseinek sorszámaira vonatkoznak. Ennek következtében a táblázatok igénybe vétele elengedhetetlen a két kötet használatához.
Sándor Judit operaénekesnő szerkesztői segítség nélkül, saját emlékeire visszaemlékezve, valamint hosszú és tartalmas élete dokumentumai alapján írta meg könyvét. Művészi pályájának bemutatása egyben színes és érdekes korrajz is a 20. század második feléről.
Bár magyar nyelven is egyre több könyv foglalkozik az afrikai kultúrával és szűkebben a zenével is, de az afrikai hangszerek gondos bemutatásával még adós a szaktudomány. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel Afrika népi kultúrája, és e roppant gazdag hagyomány mai továbbélése.
1953 elején látott napvilágot az Akadémia Kiadónál Arany János 1871 és 1874 között Bartalus Istvánnak, a kor ismert zeneesztétájának és népdalgyűjtőjének a felkérésére a költő által sajátkezűleg lejegyzett népdalgyűjteménye. A kézirat kritikai igényű sajtó alá rendezésére és a szükséges jegyzetek megírására Gyulai Ágost irodalomtörténész és Kodály Zoltán kapott megbízást. Mindketten példás textológiai munkát végeztek, és terjedelmes jegyzetapparátussal látták el Arany kéziratát.
A szubjektív operakalauz új szemszögből vizsgálja a műfajt: hogyan válnak jeles irodalmi alkotások a librettisták közreműködésével zeneművekké. A több mint negyven zeneszerzőt és majd’ hatvan operát ismertető kötetet anekdoták, eddig ismeretlen adalékok színezik, a szerzőtől megszokott hozzáértéssel, ugyanakkor rendkívül szórakoztató stílusban.
A Bach-szenvedély életre kelti Bachot és korát: Gilles Cantagrel több mint háromszáz korabeli dokumentum segítségével mutatja be a kivételes alkotó pályáját. A könyvet olyan, alig ismert vázlatok és piszkozatok reprodukciói is illusztrálják, amelyek az alkotás lázáról, a zene születésének pillanatáról tanúskodnak.
Ritka alkalom, hogy két évforduló és két alkotó műve egybeesik. Bartók Béla és Oláh Gusztáv esetében ez történt; ez adja az apropóját és különös aktualitását ennek a reprezentatív kiállítású dokumentumkötetnek. Oláh Gusztáv mint a Magyar Állami Operaház vezető szcenikusa és főrendezője Bartók mindhárom színpadi művét feldolgozta.
Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a – jelen kiadvánnyal azonos című – kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását.
Kárpáti János Bartók-könyvei immár évtizedek óta nem kaphatók, tanulmányai, előadásai pedig időben, térben és nyelveikben szétszóródva gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, pedig a mai nemzetközi Bartók-irodalomban gyakran találni rájuk való hivatkozást.