Zenetörténet
Százéves múltra tekinthet vissza Magyarországon a jazz, de nagykorúvá válása, kulturális integrációja csak néhány évtizede kezdődött. Ezt az akadályokkal kikövezett folyamatot követik nyomon a könyvbe foglalt elemzések, koncertbeszámolók, hanglemezkritikák, muzsikusportrék és interjúk.
Maróti Gyula tanár úr utolsó kórustörténeti munkája a hazai karkultúra lehetőségeit az 1930-as, ’40-es évektől veszi számba, amikor a Bartók és Kodály keze alól kikerülő kórusművek lendületet adnak a karének fejődésének.
A könyv Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenekutatói munkásságából kiindulva és az utánuk következő nemzedékek tudományos eredményeit felhasználva teljes áttekintést ad népzenénk történeti rétegeiről, stílusairól. (Ötödik, javított kiadás.)
A kötet a zene híveinek széles táborához szól. Egy olyan átfogó mű, amelyben a magyar kultúra széles spektruma tárul az olvasó elé.
Marton Éva az utóbbi évtizedek világviszonylatban is egyik legjelentősebb operaénekesnője. Drámai szoprán hangfajának nehézsúlyú szerepeiben, többek között Turandotként, Brünnhildeként, Giocondaként, Elektraként nyújtott utolérhetetlen teljesítményt. Külföldi elismerései mellett Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas, a Corvin-lánc birtokosa, a Zeneakadémia professzor emeritája, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A kanadai zenetörténész-hegedűművész, Bruno Monsaingeon könyvében végigkísérhetjük, ahogy egy gazdag és kalandos életút során a mindenkit megbabonázó csodagyerekből humánus felnőtt, érzékeny művész érik, majd élete minden tapasztalatával és bölcsességével fordul az ifjú muzsikusnemzedékek tehetségeinek felfedezése, nevelése felé.
Mozart és Bartók: e két nagy név nem csupán idő-határt jelöl kötetünk címében; nem csak arról tájékoztat, hogy az itt közreadott írások a magyar zene történetének mely fejezeteit kívánják új adatokkal gyarapítani. Fontosabbnak tetszik az a szimbolikus erő, melyet az említett mesterek neve a muzsika hazai történetére sugároz.
Papp Márta kötete nemcsak a magyar nyelvű, hanem a nemzetközi Muszorgszkij-irodalomban is páratlan: átfogó képet nyújt a komponista 66 darabból álló dalterméséről, részletesen elemzi a ciklusokat és az egyes dalokat, elhelyezi azokat a kor szellemi, művészeti és zenei áramlataiban, nem utolsósorban pedig valamennyiük szövegét közli eredeti nyelven és magyar fordításban.
Ez a könyv évtizedek kutatásának összegzése, a szerző Muszorgszkij utolsó nagyszabású operája, a főműnek is tekinthető Hovanscsina rehabilitációjáért folytatott munkálatainak kísérője és egyfajta mellékterméke. Bojti János a mű rekonstrukciójának szükségessége mellett érvel, és tárgyához történelmi, esztétikai, zenei, formai valamint dramaturgiai irányból közelítve az opera átfogó értelmezését, sőt újraértelmezését kínálja.
Bartók Béla életművében jelentős helyet foglal el a népdalfeldolgozás műfaja. E könyv a pontos forrásjegyzéket tartalmazza, a digitális technológia elterjedésével pedig lehetővé vált a Bartók népdalgyűjtő útjain készített, fonográfhengereken rögzített felvételek felújítása és terjesztése. 179 dallamnak, valamint 31 dallamvariánsnak, a jegyzékben szereplő dallamok majdnem kétharmadának eredeti felvételeit tartalmazza a kötetet kísérő CD-melléklet.
Ismerkedni az operákkal – ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben – ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben – idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét.
Klasszikus Zenetárunk ezen darabja a legszebb orgonaművekből válogat. 10 órányi(!) hanganyaga jó minőségben, MP3 formátumban található a lemezen. A program segítségével a kívánt művek tetszőleges tételeit, avagy egész műveket, sőt akár folyamatosan a teljes anyagot is meghallgathatjuk.
Három és fél évtized munkájának eredménye a kötetet alkotó tizenkét tanulmány, melyek eredeti alakjukban 1983 és 2016 között láttak napvilágot zenei folyóiratokban, könyvekben, illetve rádióelőadások formájában. Szerzőjük, Papp Márta a rádiós zenei ismeretterjesztés mellett intenzíven foglalkozott a 19. századi orosz zenével. A kötetben megelevenedő jelentős orosz zeneszerzőkről (például Glinkáról, Borogyinról, Rimszkij-Korszakovról, Sosztakovicsról) készített portrék kidolgozását a szerző pedagógiai működése, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott orosz zenei kurzusok is segítették.
A kötet 2010-ig követi nyomon ezt a páratlan életművet, vagyis kilenc operáról esik benne szó részletesen, de nemcsak kompozícióinak műhelytitkairól vall Eötvös Péter, hanem a szövegkönyvírókhoz és énekesekhez fűződő viszonyáról, az alkotás rejtélyes folyamatáról, az opera műfajának 21. századi nehézségeiről és szépségeiről, személyes életútjáról, pályatársakról, esztétikai alapkérdésekről is.
Revive Szegedin! (azaz Újhodj meg Szeged!) írta egy ma már megsárgult kottalapra, zongora darabjának címoldalára Liszt Ferenc, miután a várost romba döntő 1879-es nagyárvíz pusztításairól értesült, s a maga eszközeivel – hangversenykörutak, Szegedhez kötődő zeneművek, jótékonysági fellépések – igyekezett segíteni városunkon...
2017. február 10-én volt hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia.
Szabados György igazi polihisztor, munkásságát lehetetlen kizárólag a jazz-zene, a keleti filozófiák vagy a színház oldaláról közelítve leírni. Talán ezért is van, hogy a szakma részéről ez az első könyv, amely (meg)értő és elfogadó módon, komoly szellemi megközelítéssel szól személyéről és művészetéről. A méltatlanul hosszú hallgatás (tisztelet a ritka kivételeknek) után éppen a merőben különböző szempontú tanulmányok bizonyítják, milyen nehéz akárcsak elkezdeni is e rendkívüli életmű körüljárását.
A 18. századi zene nemzetközi hírű szaktekintélye és aktív fortepiano-játékos, a Zeneakadémia legendás zeneelmélet-tanára, Komlós Katalin húsz zenetudományi tanulmányát válogatta össze a kötet számára.
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben. Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.
A legnehezebb, legizgalmasabb zenetörténészi feladatok egyike: érdekfeszítően, olvasmányosan, egyben szakmailag igényesen írni egy olyan összetett, sokoldalú műfajról, amilyen az opera. A szerző szeretné megnyerni e különleges zenés színház számára azokat, akik még alig vagy egyáltalán nem találkoztak az operával, másrészt tartalmas olvasnivalót kínál a műfajt már jól ismerő zenekedvelőknek is.