Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Zuglói capriccio

Zuglói capriccio Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Szerző Mach András
Cím Zuglói capriccio
Kiadó Flaccus Kiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 112 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9412 48 4
Ár:
990 Ft

A szerzőnek, Mach Andrásnak a zuglói karácsony a gyerek- és kamaszkor karácsonyait jelenti. Lehetett örülni egy-egy sálnak, könyvnek, játéknak. Mi pedig annak a könyvnek örülhetünk, amely közelebb hozott egy olyan világot, amelyet akár ismerhettünk is volna.

Leírás

Egészen mostanáig semmit nem jelentett nekem Zugló. Jó, tudtam, Budapest egyik kerülete, történetesen a XIV. Többször átutaztam már rajta, semmi különös. Aztán egyszer a kezembe nyomott valaki egy kéziratot, hogy ezt olvassam el. Azóta személyes ismerőseim vannak Zuglóban – olyanok, akik már akkor rég elporladtak, amikor még meg sem születtem. De most már ismerem Storch Lalit, az égetnivaló osztálytársat, akit – ha rossz jegyet vitt haza – az udvaron verte meg az apja vizes gumislaggal. Ismerem a házat, ahol lakott Szalai Jóska, akit tangóharmonikázni taníttattak, s minden iskolai ünnepélyen eljátszotta a Trubadurból a cigánykórust. Most már én is látom, ahogy a járdán egy öregúr két szatyorban nyolc üveg szódavizet cipel haza. Hallom a valahai Zugló hangjait: „Szódavizes, szóóódás!” Ezt kiáltotta valaha a szódás a triciklijéről, s ha időben kirohantam volna az üres szódásüveggel, én is kaphattam tőle egy telit egy forint húsz fillérért. Látom a vándorzenészt is. Az idősebb, szomorú arcú férfit, kopott, öreg öltönyben, aki megállt az udvar közepén, elővette tokjából a hegedűt és játszani kezdett valami édesbús melódiát. Már nekem is visszainteget elhaladtában. Megismerem Ványolos bácsit is, a kicsi, gömbölyded cipészt, aki folyton aggódott a lányáért. Joggal, mert a Ványolos Irén már tizennégy évesen is igencsak nőies volt, majd kiesett a fiúk szeme, amikor büszkén, feltartott fejjel, szája sarkán azzal a mosollyal végigbillegett az utcán, miközben másfél fejjel alacsonyabb apja csak szaporázta mellette. Ismerem őket - bár az a billegés még nem megy. Már nekem is itt a fiókban a Margótól kapott blokk. A kávé „durit” üvegpohárban érkezett nekem is, sárga, eloxált alumínium tálkán, mellette apró mokkacukor és sárga alumínium kanál. Nekem nem – de a szerzőnek, Mach Andrásnak a zuglói karácsony a gyerek- és kamaszkor karácsonyait jelenti. Ajándékvárást, ajándékok rejtegetését, anyja rendszeresen elhangzó előzetesét, hogy „idén megint szegény Jézuskánk lesz, mert szűkös a pénztárca”. Aztán mégis lehetett örülni egy-egy sálnak, könyvnek, játéknak. Mi pedig annak a könyvnek örülhetünk, amely közelebb hozott egy olyan világot, amelyet akár ismerhettünk is volna.
 
Török Monika szerkesztő

Tartalom

Megáll az idő
Zuglói capriccio
Mese egy zuglói házról
Egy darab fal
Elévülés
Vannak helyek
Moszkva – keringő
ÁPISZ, ÁTEX, KÖZÉRT
Vastag Margó
Angol utcai törmelékek
Pajtás
Húsvét
Cukor
Aztán történtek még lányok is
Egykorvolt mozijaim
Randevúk
1934. Apám 24 éves
1962. Tizenkilenc éves voltam
Daráló
Szentesték
Távol Zuglótól
Egy vietnami kalap emlékére
Mákos tészta, csapolt sör
Villamostörténet
Mese
Legenda
Zelk
Ha lenne isten
Megtörténhetett volna
A Stefánián
Akarsz-e játszani?
Nagy idők kis tanúja
Időn kívül