Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Felfedezők, felmérők, világgyűjtők

Paraméterek

Szerző Arany Mihály György
Cím Felfedezők, felmérők, világgyűjtők
Alcím A kortárs német nyelvű történelmi felfedező-utazási regény változatai
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2019
Terjedelem 208 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 411 3
Ár:
3.150 Ft
2.992 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv először a műfajelméleti kérdések tisztázására vállalkozik, majd konkrét elemzési példákon át építi fel azt a fogalmi hálót, amit a történelmi, az utazási és az életrajzi (biográfiai) regény zsánerkombinációja kijelöl.

Leírás

A könyv először a műfajelméleti kérdések tisztázására vállalkozik, majd konkrét elemzési példákon át építi fel azt a fogalmi hálót, amit a történelmi, az utazási és az életrajzi (biográfiai) regény zsánerkombinációja kijelöl. Ennek során tehát közös motívumrendszerük okán Christoph Ransmayr A jég és a sötétség borzalmai, Daniel Kehlmann A világ fölmérése és Ilija Trojanow Világok gyűjtője című regényeit elemezzük részletesebben, melyek a műfaj „evolúciójának” egy-egy kiemelkedő állomásait jelentik. Ez egyben a dolgozat újdonsága, hiszen ilyen átfogó és ilyen szempontrendszerű, a megismerés kérdéseire fókuszáló munka e három regényről még nem született. Maga a három zsáner felőli szisztematikus közelítés is új gondolat, hiszen a hivatkozott szakirodalom a történelmi és az utazási regény műfajait ugyan – hol erőteljesebben, hol érintőlegesebben – tárgyalja, a biográfiai regény zsánerét viszont szinte teljesen elhanyagolja, vagy csak csekély hangsúlyt fektet rá. A történelmi felfedező-utazási regény olvasatunkban háromkomponensű hibrid, egymással szoros kapcsolatban álló három műfaj meghatározott elegye, melyben az egyes zsánerek határai nem merevek, de mindegyiknek kimutathatók legfontosabb jellemzői. E három zsáner az identitás három problémáját tematizálja: az időt, a teret és az életrajz megírásának lehetetlenségét.

Írta: Arany Mihály György

Tartalom

ELŐSZÓ

1. BEVEZETÉS. A történelmi utazások kortárs irodalmi változata

2. MŰFAJELMÉLETI VÁZLATOK

2.1. A történelmi regény

2.1.1. Történelmi metafikciók

2.1.2. A történelmi regény öröksége. A talált és a kitalált

2.1.3. Poétika versus historiográfia

2.1.4. A történelmi regény elmélete

2.1.5. A „jelen érdekű kérdezés” révén konstruált múlt

2.1.6. A nemzeti reprezentáció és az emlékezet a történelmi regényben

2.1.7. Konklúzió: a történelmi regény mint képlékeny műfaj. Regénytipológiák

2.2. Az utazási regény

2.2.1. Az utazási irodalom általános kérdései

2.2.1.1. Az autenticitás

2.2.1.2. Az úti beszámolótól az utazási regényig

2.2.1.3. A hely mint úti cél. Az üresség helyei

2.2.1.4. Az utazás mint határátlépés és hódítás

2.2.2. A felfedező utazások

2.2.3. Posztkolonializmus, orientalizmus, egzotikum

2.3. Összegzés: tér- és időregények. Kronotoposz a történelmi utazási regényben

2.4. „Egy történet minden lehetőségével” – az életrajzi regény

2.4.1. Az életrajz

2.4.2. Az életrajzi regény

2.4.2.1. A figura és a hős

2.4.2.2. Fejlődés, Bildung és átváltozás

2.4.2.3. Biografizmus

2.4.3. Összegzés: A biográfia(i fikció) problémái

2.5. A három zsáner közös alapproblémái: fikcionalitás és posztmodern jellemzők

2.5.1. Faktualitás és fikcionalitás

2.5.2. Széljegyzetek a posztmodernhez

2.6. A regényelemzések módszertana

3. HÁROM KALAND – REGÉNYELEMZÉSEK

3.1. Felfedezők – jelenetek a jégből. Christoph Ransmayr: Die Schrecken des Eises und der Finsternis (1984, A jég és a sötétség borzalmai)

3.1.1. Ransmayr kitalált világai

3.1.1.1. Exkurzus: az utazás és a történelem bűvkörében

3.1.2. A Mazzini-poétika – történelmi regényjegyek

3.1.3. A „Reisebericht” mint genealógia – utazási regényjegyek

3.1.4. Elbeszélésben élni? – biográfiai regényjegyek

3.1.5. Mítoszok

3.1.6. Epilógus: Ransmayr tutaján

3.2. Felmérők – párhuzamos életrajzok. Daniel Kehlmann: Die Vermessung der Welt (2005, A világ fölmérése)

3.2.1. Kehlmann „megtört realizmusa”

3.2.2. Több mint biográfia – életrajzi regényjegyek

3.2.3. „…minden fajankó gúnyt űzhet belőle…” – történelmi regényjegyek

3.2.4. Aki tudja, hová tart – utazási regényjegyek

3.2.5. A Bildungsroman mint olvasat lehetőségei

3.2.6. Epilógus: „semmilyen kifinomult esztétikai elmélet sem védhetne meg”

3.3. A világgyűjtő – az idegen reprezentációja. Ilija Trojanow: Der Weltensammler (2006, Világok gyűjtője)

3.3.1. Trojanow arcai

3.3.2. Az idegenség tablója – utazási regényjegyek

3.3.3. „Minden ember rejtély” – életrajzi regényjegyek

3.3.4. Az elmosódó írás – történelmi regényjegyek

3.3.5. A szöveg látens jelentésrétegei

3.3.6. Epilógus: Trojanow – Burton nyomában

4. METSZÉSPONTOK, RELÁCIÓK, KONKLÚZIÓK

4.1. A hibridzsáner „evolúciója”. Az identitás útvesztői

4.2. Variációk az utazóra

4.3. Metabeszédmódok

4.4. A történelmi érzet

5. BIBLIOGRÁFIA