Könyvtár- és múzeumpedagógia
A biblioterápia, vagyis a „könyvek általi, olvasmányok révén történő gyógyítás”, segítés, támogatás magától értetődő, természetes eszközként kapcsolódik a könyvtárosok mindennapi munkájához. A rendszer kialakításának folyamatosan bővülő koncepcióját, egymásra épülő állomásait kíséri végig a kötet, bemutatva azokat az elméleti és módszertani specialitásokat, melyek miatt szerénytelenség nélkül nevezhető „szentendrei modell”-nek ez a történet.
A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával.
A könyv célja, hogy a mese szerepének, jelentőségének, komplex módszertanának korszerű megközelítése(i) révén motiváló élményt és gyakorlati segítséget nyújtson az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak a mindennapi mesefeldolgozásokhoz.
A kötet célja az anyaország határain kívül, a szomszédos országokban a magyar tudományos könyvkiadás áttekintése a rendszerváltás óta. Ha a tudomány eredményeit anyanyelvünkön nem tudjuk kifejezni, akkor a magyar nyelvű iskolákat is bezárhatjuk, sőt a magyar nyelvű újságírás is kérdésessé válik.
A könyv és birodalma című tanulási segédlet a 9-12 éves tanulók tanulási-önművelődési kultúrájának megalapozására, illetve fejlesztésére készült. A szerző törekvése mindenekelőtt az, hogy segítse a pedagógust, szülőt, gyereket a tanulási források tudatos használatában, eligazítást nyújtson a különböző információhordozók világában.
A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is.
A kötet a magyar könyvtárügy kialakulásának meghatározó tényezőjét, a jogi szabályozás fejlődését, valamint annak társadalmi tényezőit és politikai meghatározóit mutatja be.
A kiadvány a könyvszakmában, elsősorban a könyvkereskedelemben dolgozók, valamint a könyves szakiskolában tanulók számára kíván áttekintést nyújtani a magyar nyelv- és irodalomtudomány forrásairól és szakirodalmáról.
A Lexikográfiai füzetek 2004-ben megjelent első száma, azaz a jelen bibliográfia első kiadása a magyar nyelvtudomány régi adósságát törlesztette. Az új kiadás a benne szereplő szótárak adatainak leadási határideje, azaz 2002. december 3l-e óta napjainkig (2010 elejéig) terjedő időszak szótártermésével gazdagítja bibliográfiánkat.
A szerzőpáros műve a különféle médiumok történetét taglalja 1751-től egészen az internetig. Médián elsődlegesen a könyvet és az időszaki sajtót értik, de a 20. század történetében fontos szerepet játszanak a kép-, illetve hangátvitellel működő médiumok is: 1940-et megelőzően a rádió és a mozifilm, később, a 20. század második felében pedig a televízió, a videó, az elektronikus játékok és a telematikus hálózatok.
A kötet célja, hogy számba vegye az értékelés kultúráját, szerepét, az értékelési folyamat kialakítását, a könyvtári tevékenységek értékelésének formáit annak érdekében, hogy a folyamatos értékelés eredményeként a könyvtárak a mindenkori használói igényeket magas minőségi színvonalon elégítsék ki.
Jelen katalógusunk, mely a több mint 1.000 tételnyi 17. századi nyomtatványt mutatja be, gyakorlatilag hiánytalanul tartalmazza az összes vidéki plébánia 1601-1701 közötti nyomtatványait.
A budapesti VIII. kerület egy-egy utcaképe talán nem tartozik a bédekkerek kedvenc hangulati fotói közé, a Sétakönyvek sorozatunk legújabb részéből azonban kiderül: a helyiek által sokszor csak Népszinyónak becézett utca meglepő építészeti és történelmi értékekkel bír, amelyekre Maczó Balázs várostörténész hívja fel a figyelmet.
Az ismeretelmélet és az iskolai gyakorlat fejlődése, egymással karöltve, a XVII. század pedagógiai forradalmának eredményeként fogalmazta meg a modern oktatásügy megannyi időtálló axiómáját, közöttük a szemléletesség elvét és a sokoldalú szemléltetésnek, mint alapvető módszernek a fontosságát. A didaktikai elv és a nyomában lassacskán megújuló iskolai gyakorlat vízválasztó volt a következő évszázadok pedagógiájában.
A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film- és a könyviparra vár hasonló sors...
A könyv a folyamatosságfüggőség grammatikai vetületét, azaz a konnexitást s annak is legkomplexebb összetevőjét, a szintaktikai eszközrendszert vizsgálja tankönyvi szövegekben.
A kiadvány a TQM alapelveivel, módszereivel és a szorosan hozzá kapcsolódó teljesítményméréssel és értékeléssel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat ismerteti a gyakorló könyvtárosokkal, szemleszerűen összefoglalva a szakirodalomban ezzel kapcsolatban fellelhető gondolatokat.
Az Állatkert, a cirkusz, a már nem létező Vidámpark és a még nem működő Biodóm, valamint a régi-új létesítmények – a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a gyönyörűen felújított Millennium Háza – épületeit legalább kívülről mindenki ismerheti. Deák Judit idegenvezető szakavatottan vezet minket körbe a máig népszerű – ahogy egykor hívták: Lizsé – történetén és akár ezerszer megcsodált kincsein.
Kötetünk az első, viszonylag teljes és nyomtatott jegyzék Arany János egykori könyvtárának Nagyszalontán őrzött részéről. Az Arany-hagyaték nagyobb része, mint ismeretes, a második világháborúban, 1945. január 30-án megsemmisült.
A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi.