Könyvtár- és múzeumpedagógia
A biblioterápia, vagyis a „könyvek általi, olvasmányok révén történő gyógyítás”, segítés, támogatás magától értetődő, természetes eszközként kapcsolódik a könyvtárosok mindennapi munkájához. A rendszer kialakításának folyamatosan bővülő koncepcióját, egymásra épülő állomásait kíséri végig a kötet, bemutatva azokat az elméleti és módszertani specialitásokat, melyek miatt szerénytelenség nélkül nevezhető „szentendrei modell”-nek ez a történet.
A könyv célja, hogy a mese szerepének, jelentőségének, komplex módszertanának korszerű megközelítése(i) révén motiváló élményt és gyakorlati segítséget nyújtson az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak a mindennapi mesefeldolgozásokhoz.
A kötet célja az anyaország határain kívül, a szomszédos országokban a magyar tudományos könyvkiadás áttekintése a rendszerváltás óta. Ha a tudomány eredményeit anyanyelvünkön nem tudjuk kifejezni, akkor a magyar nyelvű iskolákat is bezárhatjuk, sőt a magyar nyelvű újságírás is kérdésessé válik.
Ez a tanulmánya kassai jezsuita kollégium és akadémia 18. századi, már kevésbé zaklatott történetébe enged bepillantást, az akkori Magyarország második legjelentősebb könyvkiadójának működését vázolja fel az érdeklődő olvasónak: a történelem, a régi könyvek szerelmeseinek.
Galli Katalin kézikönyve a kommunikáció és az írás kialakulásától a könyv megjelenéséig és a reneszánsz könyvnyomtatás elterjedéséig tekinti át az emberi kultúra e fontos jelenségét.
Galli Katalin munkájának II. kötete a könyvtörténetét 1500-tól az 1900-as évek közepéig mutatja be Magyarországon és külföldön.
A hiánypótló szakmai sorozat e darabjának fókuszában maga a „könyv”, illetve a hozzá tartozó ismeretek széleskörű összefoglalása áll.
A könyv a Kárpát-medence művelődéstörténetét az írásbeliség s a könyves kultúra szemszögéből vizsgálja a felvilágosodás koráig.
A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 2001 augusztusában rendezte meg a finnországi Jyväskyläiben az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek témája a hatalom és a kultúra volt. Egyik szimpóziuma Monok István és Janne Vilkuna vezetésével a közgyűjtemények és a hatalom viszonyával foglalkozott.
A kötet öt szerző közös munkája, akik a ’90-es évek zömmel angol nyelvű szakirodalmának tanulmányozása során megállapították, melyek a könyvtári menedzsment legégetőbb kérdései az ezredforduló küszöbén.
Ez a kiadvány egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a felhasználó számára a könyvtári hírlap- és folyóirat-állomány használatát, a bennük rejlő információk megszerzését.
A kötet a magyar könyvtárügy kialakulásának meghatározó tényezőjét, a jogi szabályozás fejlődését, valamint annak társadalmi tényezőit és politikai meghatározóit mutatja be.
A kiadvány a könyvszakmában, elsősorban a könyvkereskedelemben dolgozók, valamint a könyves szakiskolában tanulók számára kíván áttekintést nyújtani a magyar nyelv- és irodalomtudomány forrásairól és szakirodalmáról.
A XVI-XVII. század történetírását általában a latin nyelvű tudós humanista történetírással szokták azonosítani. Ugyanakkor ez a háborúktól, belső ellentétektől terhes kor létrehozta a magyar nyelvű történetírást is.
A Lexikográfiai füzetek 2004-ben megjelent első száma, azaz a jelen bibliográfia első kiadása a magyar nyelvtudomány régi adósságát törlesztette. Az új kiadás a benne szereplő szótárak adatainak leadási határideje, azaz 2002. december 3l-e óta napjainkig (2010 elejéig) terjedő időszak szótártermésével gazdagítja bibliográfiánkat.
A szerzőpáros műve a különféle médiumok történetét taglalja 1751-től egészen az internetig. Médián elsődlegesen a könyvet és az időszaki sajtót értik, de a 20. század történetében fontos szerepet játszanak a kép-, illetve hangátvitellel működő médiumok is: 1940-et megelőzően a rádió és a mozifilm, később, a 20. század második felében pedig a televízió, a videó, az elektronikus játékok és a telematikus hálózatok.
A kötet célja, hogy számba vegye az értékelés kultúráját, szerepét, az értékelési folyamat kialakítását, a könyvtári tevékenységek értékelésének formáit annak érdekében, hogy a folyamatos értékelés eredményeként a könyvtárak a mindenkori használói igényeket magas minőségi színvonalon elégítsék ki.
Jelen katalógusunk, mely a több mint 1.000 tételnyi 17. századi nyomtatványt mutatja be, gyakorlatilag hiánytalanul tartalmazza az összes vidéki plébánia 1601-1701 közötti nyomtatványait.
A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film- és a könyviparra vár hasonló sors...
A könyv a folyamatosságfüggőség grammatikai vetületét, azaz a konnexitást s annak is legkomplexebb összetevőjét, a szintaktikai eszközrendszert vizsgálja tankönyvi szövegekben.