Romológia
Frankovics György etnográfus, író, tudós, publicista gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket. Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne.
Görög Veronika 1980-ban találkozott először az akkor harminckét esztendős Berki Jánossal, akit a Nógrád megyei Varsányban és környékén híres mesemondóként emlegettek...
A könyv az első kísérlet egy társadalomtudós részéről arra, hogy átfogóan elemezze a cigányoknak (romáknak), Kelet-Európa legkiterjedtebb etnikai kisebbségének korszakos problémáit, kapcsolatrendszerét a térség államaihoz és társadalmaihoz. A szerző összehasonlító elemzéssel vizsgálja a cigányság társadalmi, gazdasági és politikai marginalizálódását, illetve a hatalom hozzájuk való viszonyát hét évszázad és hét kelet-európai ország történetében.
A dokumentumgyűjtemény a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó, s a védelmüket támogató nemzetközi és közösségi jogi okmányokkal ismerteti meg olvasóit. A kötet az egyetemes szinten elfogadott dokumentumokat, valamint az európai, illetőleg részben európai szervezetek által elfogadott szabályozásokat tartalmazza.
A könyv szerzője a hazai cigányság kutatója, aki tudományos igényességgel és az egyetemi oktató gyakorlatával, avatott szakértőként mutatja be a hazai cigányság sorsát gondosan, részletesen és tárgyilagosan.
A kötet témája a magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, a hazai cigányság oktatásának története, kiegészítve a mai diplomások körében végzett empirikus kutatással.
Rostás-Farkas György nosztalgiája a tábortűz, amely minden áldott napon máshol gyulladt fel. A vándorélet tüze-lángja, amelyet esténként az író a kertjében gyújt meg, és egymaga üli „körül” és mindig ugyanott.
Esélyegyenlőtlenség, előítéletesség, hátrányos megkülönböztetés, megfosztottság – kulcsszavak, amikor a romák helyzetéről beszélünk. Még mindig jelentős azon honfitársaink száma, akik úgy látják, hogy a romák túl sokat kapnak, keveset tesznek és nem méltók a társadalom segítéségre. Ha a közvélemény meggyőzésében eredményesek akarunk lenni, sokrétű kutatásra és gondos elemző munkára van szükség, hiszen csak így lehet eloszlatni a kétségeket.
Kele Fodor Ákos több évnyi kutatás alapján – a Grimm fivérek nyomdokaiba lépve – újraalkotta a honi cigányság több mint száz évvel ezelőtti, mára már csak néprajzi közlések lapjain hozzáférhető mítoszait; valamint mesékké formálta az ugyancsak XIX-XX. századi cigány hiedelmek mögött húzódó történeteket is, így téve hozzáférhetővé elfeledett értelmüket.
Rostás-Farkas Tímea költészetének világa első látszatra mikrovilág. Családi életének mikrovilága. Erre utal első kötetének címe is: Apám öröksége.
Rostás-Farkas György számos művet alkotott, néprajzi munkákat, versesköteteket stb. A legtöbb ember – különösen, ha költő – nyomot akar hagyni maga után. E kötet szerzője már eleget tett ennek azt elemi erejű emberi parancsnak, s nem is csak ezzel a kötetével.
Eredeti hangvételű líra ez, egy varázslatos misztikájú néphez tartozó költő hangja szól minden sorából. Ruva Farkas Pál líráját, ahogy a romák dalait is, a szürrealizmus színezi és emeli a puszta valóság fölé.
Az erdélyi szász Wlislocki Henrik a 19. század utolsó harmadában, még érintetlen eredetiségében gyűjtötte és fordította a cigány népköltészet legszebb darabjait. A szerzőt az utókor a valaha élt legnagyobb cigányságkutatónak tekintette, akinek terjedelmes életművéből ad ízelítőt a Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete.
Rostás-Farkas György saját vallomása szerint az utolsó nomád, „civilizált nomád”. Egy küzdelmes életút, sokat megélt, átszenvedett sors áll mögötte. Sok titok tudója. Számtalan mese, monda, a mindennapokban megszenvedett történet tulajdonosa. Kifogyhatatlan ősi legendárium, amit számon tart az emlékezet, s amiről mindig mesél.
A Balladás álmok fordulópontot jelez. A verseket Rostás-Farkas György három évtizedes költői pályafutásának terméséből válogatták, de ez a válogatás nem csupán az egyéni sorsban szerepet játszó változást jelzi, hanem a cigány nép sorsában fölsejlő változás ígérete hívta életre.
A beás nyelv a román nyelv egyik archaikus változata, melyet azonban sem a nyelvújítás, sem az írásbeliség nem érintett. A beás nyelv tehát köznyelvi változatban él.
A magyarországi cigányság csoportjai közül a beás cigány közösség nyelvét, azon belül is a Dél-Dunántúlon beszélt árgyelán nyelvjárást ismerheti meg az érdeklődő a kiadványból.
A Magyarországon élő cigányok azon kisebb csoportját nevezzük beásoknak, akiknek életmódja és nyelve gyökeresen eltér a cigányság több csoportjától. Hagyományos foglalkozásuk a teknővájás és egyéb fafaragó munkák, nyelvük pedig egy archaikus bánsági román nyelvjárás.