Állattenyésztés
Az állattenyésztés alapvető mezőgazdasági tevékenység, amely a háziállatok több oldalú hasznosítását biztosítja. („Az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.”) A céltudatos állatszaporítás, fajtanemesítés mellett az állattenyésztés fogalmához tartozik a háziállatok gondozásával, védelmével, takarmányozásával járó állattartás tevékenységeinek összessége. Az állattenyésztés legfontosabb célja a hús-, tej- és tojástermelés, valamint a textil- és bőripar számára fontos nyersanyagok biztosítása.
A gyöngytyúk tenyészállományait ma már csak génbankokban találjuk meg hazánkban, pedig sok jó tulajdonsága miatt helye lenne a kisgazdaságok baromfiudvaraiban is. A könyv elsősorban a természetes gyöngytyúktenyésztésre és a magyar parlagi gyöngytyúk génmegőrzésére és fajtavédelmére helyezte a hangsúlyt.
A modern állattenyésztő- és állatorvosképzés alapvető feltétele az állatok viselkedésének ismerete. A könyv első része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti. A második rész néhány háziállat faj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be, fajonként áttekintve a lényegesebb témaköröket.
A szerzők elsősorban a tenyésztéssel tudatosan, szakszerűen foglalkozóknak állították össze a könyvet, a gyakorlatban nap mint nap felmerülő igények alapján. Írnak a különböző fertőző betegségekről, a belgyógyászati problémákról, a gyakoribb mérgezésekről. A sebészet, szemészet, valamint a szülészet és szaporodásbiológia önálló fejezetekben szerepelnek a műben. Az egyes fejezetek felépítése egységes: ismertetik a betegség kóroktanát, tüneteit és a védekezés, kezelés módját.
A könyv az egyes gazdasági állatfajok tartásához, tenyésztéséhez szükséges alapismeretek elsajátításában nyújt segítséget. Részletesen tárgyalja az állatok teljesítményének növelését szolgáló genetikai, szaporítási, biotechnológiai lehetőségeket és módszereket. Áttekinti a gazdasági állatok környezetével, viselkedésével, növekedésével, fejlődésével, értékmérő tulajdonságaival, küllemével kapcsolatos tudnivalókat. Bemutatja a tenyészérték-becslési, tenyészkiválasztási és párosítási módszereket, valamint választ ad tenyésztésszervezési, tenyésztéstechnológiai, génmegőrzési és állatvédelmi kérdésekre.
Könyvünk második kiadását ezúttal is az a szándék motiválta, hogy hasznos és sokrétű művet ajánlhassunk az agrár- és mezőgazdasági-mérnök hallgatóknak, az élelmiszer-minőség biztosítással foglakozóknak, az élelmiszermérnököknek, valamint az állattenyésztés állat-egészségügyi vonatkozásai iránt érdeklődő szakembereknek.
Siroki Zoltán könyve pontos eligazítást ad a madarak tartásához és tenyésztéséhez. 123 egzotikus díszmadár leírását közli, amelyek közül nagyon soknak a képe is szerepel a könyv színes mellékletében.
Az Egyetemes agrártörténet a mezőgazdasági fejlődés főbb vonulatait – a paleolit korszaktól a legújabb korig – mutatja be. A gazdasági fejlődést a termelőerők, ezen belül a termelési eszközök változásának termelésre gyakorolt hatásában szemlélteti, kitérve településformák, művelődési rendszerek kölcsönhatásának néhány vonatkozására is.
A jól ismert szerzőpáros arra vállalkozott, hogy tudományos igénnyel, de közérthető stílusban, a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon bemutassa az állatok viselkedését, vagyis az etológia tudományát az állattenyésztés szolgálatába állítsa.
A tanulmánykötet összeállításakor szem előtt tartottuk, hogy a könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő, jövőnk agráriumáért tenni akaró valamennyi olvasónk számára nyújtson tudományos és általános ismereteket arról a nagyszerű, bár küzdelmes munkáról, melynek eredményét őseink alapozták meg és utódaink fejlesztik tovább.
Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota − egyelőre úgy tűnik − megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik. Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.
A juhtenyésztés a nomád állattartástól az iparszerű tartástechnológiai elemek megjelenéséig fejlődött. A termelési környezet sokszor változott az igényekhez, termelési szintekhez igazodva, de még ma is a juh tud – legelési sajátosságaival – a legtöbbet tenni a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért.
A régi magyar baromfifajták bemutatására és részletes, magyar és angol nyelvű fajtaleírására vállalkozó könyv nemcsak az eddig őshonosként védett magyar tyúk-, pulyka-, gyöngytyúk-, lúd- és kacsafajtákat ismerteti, hanem új programokat is javasol a Kárpát-medencében még előforduló és védelemre szoruló helyi fajták és a tenyésztésükkel összefüggő életmód és tudás megmentése és jövőbeni hasznosíthatósága érdekében.
A szerzők közérthető módon, az elméleti alapokra támaszkodva foglalják össze a szarvasmarha nemesítésének, takarmányozásának, tartásának, fölnevelésének és hizlalásának legfontosabb tudnivalóit, az új módszereket és a technológiai megoldásokat. Az egyetemi hallgatóknak szánt könyvben a gyakorlatban tevékenykedő szarvasmarha-tenyésztő szakemberek is hasznosítható ismereteket találnak.