Állattenyésztés

Az ​öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle.

A gyöngytyúk tenyészállományait ma már csak génbankokban találjuk meg hazánkban, pedig sok jó tulajdonsága miatt helye lenne a kisgazdaságok baromfiudvaraiban is. A könyv elsősorban a természetes gyöngytyúktenyésztésre és a magyar parlagi gyöngytyúk génmegőrzésére és fajtavédelmére helyezte a hangsúlyt.

A szerzők elsősorban a tenyésztéssel tudatosan, szakszerűen foglalkozóknak állították össze a könyvet, a gyakorlatban nap mint nap felmerülő igények alapján. Írnak a különböző fertőző betegségekről, a belgyógyászati problémákról, a gyakoribb mérgezésekről. A sebészet, szemészet, valamint a szülészet és szaporodásbiológia önálló fejezetekben szerepelnek a műben. Az egyes fejezetek felépítése egységes: ismertetik a betegség kóroktanát, tüneteit és a védekezés, kezelés módját.

A könyv magyar nyelven elsőként összegzi az állomány-egészségtan ezen állatfajokra vonatkozó legfontosabb ismereteit. Az állomány-egészségtan feladata olyan diagnosztikai módszerek és termelésorientáló programok kifejlesztése és alkalmazása, melyek alapján lehetővé válik az állományszinten előforduló betegség, termés-elmaradás időben való felismerése, az előidéző okok meghatározása és felszámolása.

Régen a szamár volt a legfontosabb igaerőt szolgáltató állat a kedvezőtlen éghajlaton és élelemben, takarmányban szegény vidéken élő népek körében. Mára Európában társállatként kap egyre nagyobb szerepet. A könyvet Európa egyik legtekintélyesebb szakembere írta, a rá jellemző alapossággal, műveltséggel. 

A mű azokat a takarmányozási ismereteket tartalmazza, amelyekkel egy állattenyésztőnek ma már rendelkeznie kell, ha jó minőségű termékekkel akar a piacon maradni. Ma már mindezek ismerete nélkül nem lehet gazdaságos állattartást folytatni, nem lehet előállítani jó minőségű, állati eredetű élelmiszereket.

Az elmúlt évtizedek során már számos szakmai könyv jelent meg különböző kutyakiképzési témát boncolgatva, de még egy sem tárgyalta ennyire részletesen a sportkutyák kiképzés-elméleti és gyakorlati folyamatait. A vadak ura első kiadása 1990-ben került az érdeklődők kezébe, és a pozitív visszajelzések inspirálták a szerzőt, hogy az évek során folyamatosan változó nevelési és képzési szemlélet figyelembe vételével tárgyalja újra a kutyakiképzés minduntalan megújuló módszertanát.

A könyv az egyes gazdasági állatfajok tartásához, tenyésztéséhez szükséges alapismeretek elsajátításában nyújt segítséget. Részletesen tárgyalja az állatok teljesítményének növelését szolgáló genetikai, szaporítási, biotechnológiai lehetőségeket és módszereket. Áttekinti a gazdasági állatok környezetével, viselkedésével, növekedésével, fejlődésével, értékmérő tulajdonságaival, küllemével kapcsolatos tudnivalókat. Bemutatja a tenyészérték-becslési, tenyészkiválasztási és párosítási módszereket, valamint választ ad tenyésztésszervezési, tenyésztéstechnológiai, génmegőrzési és állatvédelmi kérdésekre. 

Könyvünk második kiadását ezúttal is az a szándék motiválta, hogy hasznos és sokrétű művet ajánlhassunk az agrár- és mezőgazdasági-mérnök hallgatóknak, az élelmiszer-minőség biztosítással foglakozóknak, az élelmiszermérnököknek, valamint az állattenyésztés állat-egészségügyi vonatkozásai iránt érdeklődő szakembereknek. 

Az Egyetemes agrártörténet a mezőgazdasági fejlődés főbb vonulatait – a paleolit korszaktól a legújabb korig – mutatja be. A gazdasági fejlődést a termelőerők, ezen belül a termelési eszközök változásának termelésre gyakorolt hatásában szemlélteti, kitérve településformák, művelődési rendszerek kölcsönhatásának néhány vonatkozására is.

A könyv szakmai segítséget nyújt a galambok tenyésztéséhez, tartásához. Leírja a madarak elhelyezésének ideális módját, a takarmányozás, a tartás és gondozás követelményeit. Ismerteti a párosítás és tenyésztés menetét, az alapvető örökléstani ismereteket. Tájékoztat a betegségekről, bemutatja a galambfajtákat és a különböző, galambokkal űzött sportokat.

A jól ismert szerzőpáros arra vállalkozott, hogy tudományos igénnyel, de közérthető stílusban, a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon bemutassa az állatok viselkedését, vagyis az etológia tudományát az állattenyésztés szolgálatába állítsa.

A tanulmánykötet összeállításakor szem előtt tartottuk, hogy a könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő, jövőnk agráriumáért tenni akaró valamennyi olvasónk számára nyújtson tudományos és általános ismereteket arról a nagyszerű, bár küzdelmes munkáról, melynek eredményét őseink alapozták meg és utódaink fejlesztik tovább.

Az állattenyésztőnek mindig társa az állat – nem pusztán csak „termelési eszköze”! Társunk olyan élőlény, amely csak jó közérzetben, jó bánásmód mellett tudja képességeit kibontakoztatni: szaporodni, fejlődni, tejet, tojás, húst, gyapjút stb. termelni. Az állattartás nemcsak etetésből áll, hanem gondozásból is, ami nemcsak fedelet, ólat, almozást jelent, hanem szinte személyes kapcsolatot – hiszen háziállataink velünk együtt élnek, olykor gondolkoznak is.

Ez a gyakorlati nyúltenyésztési könyv a nyúltartással, nyúltenyésztéssel foglalkozók gyakorlatban felmerülő gondjaira, problémáira ad válaszokat.

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota − egyelőre úgy tűnik − megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik. Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

A juhtenyésztés a nomád állattartástól az iparszerű tartástechnológiai elemek megjelenéséig fejlődött. A termelési környezet sokszor változott az igényekhez, termelési szintekhez igazodva, de még ma is a juh tud – legelési sajátosságaival – a legtöbbet tenni a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért. 

A könyv tapasztalatokon és kutatásokon alapuló ismereteket közöl a kecske helyes tartásáról és gondozásáról, és nem utolsó sorban a megfelelő fajta kiválasztásáról. Szakszerű tanácsokat kapunk a kecskehús feldolgozásáról, és az egyre kedveltebb, élettanilag nagyon értékes kecskesajt készítését is elsajátíthatjuk. 

A hiányt pótló munka egyrészt rendszerezett alapismereteket nyújt a madarak szaporodási folyamatairól, másrészt alapokat szolgáltat a baromfitenyésztők, a baromfi szak-állatorvosok és a vadászati szakemberek gyakorlati munkájához. A könyv szerzője Dr. Péczely Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, madárbiológus. 

A szerző 65 éven át folytatott méhészkedése tanulságait foglalja össze könyvében. A hosszú évek alatt megismerte a különböző kaptártípusok előnyeit és hátrányait, közben sok tapasztalatot gyűjtött a méhcsaládokkal való bánásmódról.

A könyv a napjainkban lezajló genetikai és biotechnológiai forradalom új felfedezéseiből született eljárások, módszerek alkalmazási lehetőségeit mutatja be, illetve vetíti előre az állatnemesítés területén. Ajánljuk egyetemi hallgatóknak, a PhD-képzésben résztvevőknek és az újdonságokra fogékony állattenyésztési szakembereknek.