Erkölcstan, etika
Kiadványunk egy alternatív kézikönyv szeretne lenni azok számára, akik nem élnek a hitoktatás lehetőségével. Mindenesetre hasznos lesz ifjúsági csoportok, középiskolás diákok, nevelők és szülők számára, akik meg akarják ismerni a fiatalok világát.
A fiatalok világa olyan forrongó, mint még soha. Szeretnénk könnyebbé tenni a fiatalok világának megismerését és szeretnénk kiindulópontot adni az eszmecseréhez.
Melyik Istent valljuk meg hitünkben, ha egyáltalán felmerül bennünk ez a kérdés? Sokak számára nem egykönnyen megválaszolható kérdésről van szó, hiszen a kulturális globalizáció nyomán csak úgy burjánzanak a lehetséges válaszok...
Valójában a jómodor a „dörzsöltek” fegyvere, mert megtanít arra, hogyan élhetsz harmóniában önmagaddal és másokkal, hogyan kerülheted el a kellemetlen helyzeteket és hogyan nyerheted meg mások bizalmát.
Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással.
A könyv gyakorló pedagógusok, tanár szakos hallgatók és az erkölcsi nevelés aktuális problémái iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára készült, korunk egyik legfontosabb kérdéskörével: a posztmodern életérzés és a plurális értékvilág elbizonytalanító közegében működő értékközpontú nevelés alapvető kérdéseivel foglalkozik.
Ez a könyv a felnőttség küszöbén álló, 17-18 éves gimnazisták számára készült. Általános célja a társadalmi együttműködési szabályok bemutatása.
Hogyan lehetséges az óvodáskorú gyermekek erkölcsiségének alakítása változó világunkban, gyermekeink élő közegében – hangsúlyozottan a család és az óvoda légkörében. Találjunk rá azokra a módszerekre, eszközökre, amelyek segíthetik gyermekeink szociális tanulásának folyamatát.
Az erkölcstan (etika) olyan tantárgy, mely megismertet a helyes magatartás (vagyis az értékekhez való megfelelő viszony) alapelveivel, és feltárja az értékekhez való viszony kulcskérdéseit, amelyek az ember sorsától elválaszthatatlanok.
A szöveggyűjtemény Kamarás István: Erkölcstan (Krónika Nova Kiadó) című tankönyvéhez készült.
A szerző abból az egyre égetőbbé váló kérdésből indul ki, hogy miként találhatja meg a helyét az ember a fogyasztói szemléletre épülő, globalizálódó világban. Véleménye szerint ez csak úgy lehetséges, hogy hangsúlyozzuk azokat az értékeket, amelyek az ember életét teljesebbé teszik.
A könyv az Isten problematikája és a szeptember 11-edikei események kapcsolatával, ill. az Isten mint agape és erósz fogalmával kezdődik, és a szexualitást érintő néhány problémával, ill. Martini bíboros a szexualitás bibliai felfogásáról szóló nyilatkozatával fejeződik be.
A Filozófusok az emberről című tankönyv a filozófiaórák keretében foglalkozik erkölcsi kérdésekkel. (UTOLSÓ PÉLDÁNYOK!)
Magyarország 2013-ban zárkózott fel Európa többi országához az alapiskolai etika, illetve a felekezeti hit-erkölcsi nevelés vonatkozásában...
Dr. habil. Elisabeth Lukas osztrák klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta. Viktor E. Frankl tanítványaként a logoterápia és egzisztenciaanalízist metodikailag továbbfejleszti és számos szakterületen alkalmazza.
Felkészülés a családi életre, a kialakítandó készségek fejlesztése. Alkalmazható a 7-10. évfolyamra. E könyv megalapozza a családi életre nevelést, kiegészíti, elmélyíti az alapfokú oktatás-nevelés második szakaszában az Ember és társadalom és az Etika 7. évfolyami anyagát.
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent napjainkban a lelkiismeret; hol, miben mutatkozik meg a jelenléte. Milyen hatással van az iskolai erkölcsi szocializáció a diákok erkölcsi fejlődésére, és különös tekintettel a lelkiismeretükre?
Akárhogy is nézzük, kitörölhetetlen az, ami a haláltáborokban történt. Ezek a pokoli helyek a történelem olyan pontjai maradnak, melyeket egyetlen, az emberi névhez méltó személynek sincs joga figyelmen kívül hagyni, mivel mindnyájunkat érintenek.
A könyv egy esszéisztikus stílusú kísérleti-jegyzet. Az alcímében szereplő idő-metaforákkal az etika születésének korára – mint az idő kizökkenésére –, és a modernitás korának posztmodern állapotára –, mint az eltűnő idő világára utal.
A könyv az új vallási közösségek bonyolult, esetenként veszélyes és izgalmas világába kalauzolja az olvasót, aki meg akarja érteni, hogy miért csábító egy fiatalnak egy olyan zárt vallási közösség tagjának lenni, ami a kívülálló (sokszor a szülő, rokon, barát) szemében érthetetlennek vagy kifejezetten károsnak tűnik.