Személyiségpszichológia
A borderline személyiségzavar kezelése az egyik legnehezebb és legnagyobb kihívást jelentő, majdnem megoldhatatlan feladat a gyakorló klinikus számára. Linehan könyve alapmű, amelyet ismerni kell, ha lépést szeretnénk tartani a pszichoterápia fejlődésével.
Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle?
A kötetben szereplő tanulmányokat a Debreceni Egyetem Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszékének 9 munkatársa készítette. Vizsgálatuk középpontjában az egyén, illetve egyén és társadalom átalakuló kapcsolati rendszere áll.
A kollektív áldozatiság lélektanával foglalkozó kutatások viszonylag későn kerültek be az empirikus szociálpszichológia főáramába. A kollektív áldozatiság azt jelenti, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörrel, akkor ez az áldozat élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.
A segítő szakma sokat tud arról, hogy nehéz helyzetekben hogyan cselekedhetünk hatékonyan a kapcsolatunkért, és miként kerülhetjük el a felesleges buktatókat. Ezek az információk, eszközök azonban nem élnek eléggé a köztudatban, miközben szükségünk lenne rájuk...
A kötet tanulmányai foglalkoznak többek között az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés.
Dr. Craig Malkin, a Harvard Egyetem orvosi karának pszichológiatanára leszámol a nárcizmust övező népszerű mítoszokkal. Bemutatja a nárcizmus megjelenési formáit, így könnyebben beazonosíthatjuk és kezelhetjük a környezetünkben élő nárcisztikusokat – párunkat, barátainkat, kollégáinkat és családtagjainkat. Valamint azt is megtudhatjuk, hogyan alakíthatunk ki egészséges nárcizmusérzést magunkban, hiszen a teljes önfeladás legalább olyan káros, mint a nagyzolás. Ez a lebilincselő könyv bárki számára hasznos lehet, aki szeretné jobban megérteni önmagát és másokat.
Ezt a kis munkát a Pantheon Kiadó adta közre, röviddel Ferenczi Sándor halála után – s mivel Ferenczi már régóta tervezgette – a gyakorlatilag kész kézirat alapján. (A kiadó részéről megbízott szaklektor nevét nem ismerjük.) A kis kötet jó összefoglalását adja annak, amit a klasszikus pszichoanalízis addig elért – s egyben mintegy lezárása egy korszaknak, amelyet a pszichoanalízis budapesti iskolája fénykorának neveznek.
Kaposi Márton tematikus monográfiája átfogó képet nyújt az egyéni rejtőzködés bonyolult jelenségköréről: azt mutatja be több oldalról is, miért vállalkoznak olykor egyes emberek önmaguk kilétének vagy mibenlétének álcázására.
Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve. Utóbbi akár addig a megfogalmazásig is kiterjedhet, hogy „a spiritualitás mindaz, ami körülvesz bennünket”. Járványszerűen terjedt el az angolszász világból – ahol a „spiritualitás” kifejezés már régóta a köznyelv része volt –, Európa-szerte és az egész világon egyfajta „spirituális forradalomként” söpörve végig. Nincs olyan jelensége az életnek, amely ne volna spiritualitással átitatott: ilyen a beteggondozás, az orvostudomány, a nevelés, a pszichoterápia vagy a munka világa.
Sylvia Löhken legújabb könyvének középpontjában az úgynevezett intro-, extro- és centrovertált személyiségek jellegzetes tulajdonságai és igényei, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakori viselkedésmódok állnak.
Ez a kötet azokról a páciensekről szól, akiknek a személyisége a mérsékelten diszfunkcinálistól a súlyosan zavart személyiségig terjedő kontinuum mentén helyezkedik el; és a személyiségzavarok felmérésének és kezelésének legújabb eredményeire összpontosít.
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is...
Ez a hiánypótló kötet függőségben érintetteknek nyújt praktikus, minden részletre kiterjedő útmutatást a függőség nélküli, mégis boldog élet kialakításához. Alapelve, hogy a függő sem nem bűnös, sem nem beteg, hanem olyan ember, aki a gyermekkorában kialakult viselkedésmintáit követi. A megoldás az angolul mindfulnessnek, magyarul tudatos jelenlétnek hívott módszer.
A kötet a pszichológia napjainkban legforrongóbb és legizgalmasabb területét foglalja össze. Fő célközönségén – a pszichológia szakos egyetemi hallgatókon – kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus” olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni.
A könyv alapkérdése az, hogy hogyan gondolkodunk, amikor különböző problémákat oldunk meg azért, hogy új ismeretekhez jussunk. A szerző laikusok számára is közérthetően bebizonyítja, hogy nem a logika tudománya által megkövetelt absztrakt módon, hanem ésszerűen, célszerűen gondolkodunk.
Az általános ápoláslélektan az ápolás szereplőinek közös és eltérő sajátosságait, valamint az ápolási folyamat és a beteg/kliensvezetés interperszonális vonatkozásait, vizsgálatának lehetőségeit mutatja be.
Az emberi szellem működésének három összetevőjét, az érzelmeket, a gondolkodást és a kommunikációt, illetve ezek összefüggéseit mutatja be Bärnkopf Zsolt könyve.
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet.