Személyiség-pszichológia
A „36 órás nap” című kézikönyv a demenciával élő hozzátartozó otthoni ápolásban nyújt segítséget családoknak, orvosoknak, barátoknak érthetően, egyszerűen. Az eredetileg a John Hopkins Egyetem kiadója által megjelentetett könyvből megtudjuk, hogy a súlyos memóriazavar sohasem normális része az öregedésnek. Ha ön akár hozzátartozóként, akár páciensként érintett és tanácstalan, az teljesen érthető. Olyan szakismeretekre van szüksége, amelyet ez a könyv tehet elérhetővé az ön számára.
A borderline személyiségzavar kezelése az egyik legnehezebb és legnagyobb kihívást jelentő, majdnem megoldhatatlan feladat a gyakorló klinikus számára. Linehan könyve alapmű, amelyet ismerni kell, ha lépést szeretnénk tartani a pszichoterápia fejlődésével.
Hogyan lehet úgy élni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Miképpen boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra lévő dolgokat érzékeljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van; a szerzőt a fogyatékosságaival küzdő ember belső világa érdekli.
Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? Könyvünk ilyen kérdésekre keresi a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét.
Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle?
„A gyermek” a gyermeki tudatosság kialakulását vizsgáló egyik legjobban kidolgozott elmélet az analitikus pszichológiában. Olvasása során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az „őskapcsolat” miért olyan nagy jelentőségű életünkben, megismerhetjük továbbá társas viselkedésünk alapmintáit és azok hátterét is.
Az orvostudomány szédítő fejlődése sem feledtetheti legősibb gyógyító eszközünket, a lélekgyógyászatot, mai kifejezéssel élve a segítő kommunikációt. Napjainkban az orvoslás lélektani vetülete egyre fontosabbá válik. Szaporodnak a lelki betegségek, és egyre több adat szól amellett, hogy a betegségeket – beleértve még a daganatos elváltozásokat is –, lélektani úton is befolyásolhatjuk.
Napjainkban igen nagy számban fordulnak elő és a pszichológiai-pszichoterápiás ellátás számára komoly kihívást jelentenek a hangulatzavarok különböző formái. A kötet ezen problémák megértéséhez és kezeléséhez kínál támpontokat a tudományos kutatás és a klinikai gyakorlat hátterére támaszkodva.
A harag a közgondolkodásban negatív fogalom, legtöbbször az agresszióval azonosítjuk, ami sok félreértést okoz. Ha szét tudjuk választani a haragot és az agressziót, akkor a harag hangját meghallva képessé válunk jobbá tenni életünket.
A kollektív áldozatiság lélektanával foglalkozó kutatások viszonylag későn kerültek be az empirikus szociálpszichológia főáramába. A kollektív áldozatiság azt jelenti, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörrel, akkor ez az áldozat élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.
Az erkölcsi szabályok semmibe vétele, a másokon való átgázolás vagy a számító kihasználás elítélendő tettek, ám nagyon is érthető érdekek vezérlik őket, enyhébb változataik kulcsszerepet játszanak sok köznapi antiszociális cselekedetben. A kegyetlenség vagy nyílt önimádat ritka jelenségek, míg a társadalmi normákat megszegő hazudozás, csalás vagy megszégyenítés sokkal gyakoribbak.
Zimbardo professzor a történelemből és saját, úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bizonyítja be, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé. A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk – és miképp képes az ember a gonoszra.
A segítő szakma sokat tud arról, hogy nehéz helyzetekben hogyan cselekedhetünk hatékonyan a kapcsolatunkért, és miként kerülhetjük el a felesleges buktatókat. Ezek az információk, eszközök azonban nem élnek eléggé a köztudatban, miközben szükségünk lenne rájuk...
A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. Betekintést nyújtsanak az elme alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.
A kötet tanulmányai foglalkoznak többek között az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés.
A kötet fókuszában a nárcisztikus problémákkal küzdő páciensek klinikai megjelenése, valamint az áll, hogy a mentális egészségügyi szakemberek hogyan tudják megközelíteni őket. Könyvünk nem átfogó kezelési útmutató, sokkal inkább a nárcisztikus szerveződésű páciensekkel folytatott klinikai munka során felmerülő gyakori dilemmák vizsgálatával és azokkal a stratégiákkal foglalkozik, melyek segítségével megbirkózhatunk e dilemmákkal a kezelés során.
Dr. Craig Malkin, a Harvard Egyetem orvosi karának pszichológiatanára leszámol a nárcizmust övező népszerű mítoszokkal. Bemutatja a nárcizmus megjelenési formáit, így könnyebben beazonosíthatjuk és kezelhetjük a környezetünkben élő nárcisztikusokat – párunkat, barátainkat, kollégáinkat és családtagjainkat. Valamint azt is megtudhatjuk, hogyan alakíthatunk ki egészséges nárcizmusérzést magunkban, hiszen a teljes önfeladás legalább olyan káros, mint a nagyzolás. Ez a lebilincselő könyv bárki számára hasznos lehet, aki szeretné jobban megérteni önmagát és másokat.
Az emberi közlés tárházának fajsúlyos áttekintését tartja kezében az olvasó. John Gedo ezen kötetének témája a kommunikáció természete és lehetőségei a pszichoanalitikus párbeszédben.
Ezt a kis munkát a Pantheon Kiadó adta közre, röviddel Ferenczi Sándor halála után – s mivel Ferenczi már régóta tervezgette – a gyakorlatilag kész kézirat alapján. (A kiadó részéről megbízott szaklektor nevét nem ismerjük.) A kis kötet jó összefoglalását adja annak, amit a klasszikus pszichoanalízis addig elért – s egyben mintegy lezárása egy korszaknak, amelyet a pszichoanalízis budapesti iskolája fénykorának neveznek.
Kaposi Márton tematikus monográfiája átfogó képet nyújt az egyéni rejtőzködés bonyolult jelenségköréről: azt mutatja be több oldalról is, miért vállalkoznak olykor egyes emberek önmaguk kilétének vagy mibenlétének álcázására.
Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve. Utóbbi akár addig a megfogalmazásig is kiterjedhet, hogy „a spiritualitás mindaz, ami körülvesz bennünket”. Járványszerűen terjedt el az angolszász világból – ahol a „spiritualitás” kifejezés már régóta a köznyelv része volt –, Európa-szerte és az egész világon egyfajta „spirituális forradalomként” söpörve végig. Nincs olyan jelensége az életnek, amely ne volna spiritualitással átitatott: ilyen a beteggondozás, az orvostudomány, a nevelés, a pszichoterápia vagy a munka világa.