Személyiségpszichológia
A borderline személyiségzavar kezelése az egyik legnehezebb és legnagyobb kihívást jelentő, majdnem megoldhatatlan feladat a gyakorló klinikus számára. Linehan könyve alapmű, amelyet ismerni kell, ha lépést szeretnénk tartani a pszichoterápia fejlődésével.
Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle?
A kötetben szereplő tanulmányokat a Debreceni Egyetem Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszékének 9 munkatársa készítette. Vizsgálatuk középpontjában az egyén, illetve egyén és társadalom átalakuló kapcsolati rendszere áll.
A kollektív áldozatiság lélektanával foglalkozó kutatások viszonylag későn kerültek be az empirikus szociálpszichológia főáramába. A kollektív áldozatiság azt jelenti, hogy ha egy csoport a sorozatos, más csoportoktól elszenvedett, igazságtalannak vélt sérelmek nyomán tartósan azonosul az áldozat szerepkörrel, akkor ez az áldozat élmény mélyen beágyazódik a kultúrába, általános világszemléletként meghatározza a csoporttagok további csoportközi tapasztalataihoz való viszonyulását és tovább adódik a kollektív emlékezeti reprezentációkban a következő generációknak is.
A segítő szakma sokat tud arról, hogy nehéz helyzetekben hogyan cselekedhetünk hatékonyan a kapcsolatunkért, és miként kerülhetjük el a felesleges buktatókat. Ezek az információk, eszközök azonban nem élnek eléggé a köztudatban, miközben szükségünk lenne rájuk...
A kötet tanulmányai foglalkoznak többek között az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés.
Dr. Craig Malkin, a Harvard Egyetem orvosi karának pszichológiatanára leszámol a nárcizmust övező népszerű mítoszokkal. Bemutatja a nárcizmus megjelenési formáit, így könnyebben beazonosíthatjuk és kezelhetjük a környezetünkben élő nárcisztikusokat – párunkat, barátainkat, kollégáinkat és családtagjainkat. Valamint azt is megtudhatjuk, hogyan alakíthatunk ki egészséges nárcizmusérzést magunkban, hiszen a teljes önfeladás legalább olyan káros, mint a nagyzolás. Ez a lebilincselő könyv bárki számára hasznos lehet, aki szeretné jobban megérteni önmagát és másokat.
Kaposi Márton tematikus monográfiája átfogó képet nyújt az egyéni rejtőzködés bonyolult jelenségköréről: azt mutatja be több oldalról is, miért vállalkoznak olykor egyes emberek önmaguk kilétének vagy mibenlétének álcázására.
Sylvia Löhken legújabb könyvének középpontjában az úgynevezett intro-, extro- és centrovertált személyiségek jellegzetes tulajdonságai és igényei, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakori viselkedésmódok állnak.
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is...
A kötet a pszichológia napjainkban legforrongóbb és legizgalmasabb területét foglalja össze. Fő célközönségén – a pszichológia szakos egyetemi hallgatókon – kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus” olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni.
A könyv alapkérdése az, hogy hogyan gondolkodunk, amikor különböző problémákat oldunk meg azért, hogy új ismeretekhez jussunk. A szerző laikusok számára is közérthetően bebizonyítja, hogy nem a logika tudománya által megkövetelt absztrakt módon, hanem ésszerűen, célszerűen gondolkodunk.
Az általános ápoláslélektan az ápolás szereplőinek közös és eltérő sajátosságait, valamint az ápolási folyamat és a beteg/kliensvezetés interperszonális vonatkozásait, vizsgálatának lehetőségeit mutatja be.
Az emberi szellem működésének három összetevőjét, az érzelmeket, a gondolkodást és a kommunikációt, illetve ezek összefüggéseit mutatja be Bärnkopf Zsolt könyve.
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet.
A kötet tömör áttekintését nyújtja a téma legfontosabb kutatási területeinek, felvázolva a legjelentősebb neuropszichológiai és pszicholingvisztikai módszereket.
Hitlerről több könyv is megjelent, ugyanakkor ez a nem mindennapi lélekrajz, amely feltárja a diktátor torz személyiségének jegyeit, nem hasonlítható egyikhez sem. Az összegzésképpen „pszichogramnak” nevezett mű nem egyszerűen Hitler patologikumát tekinti ugyanis tárgyának, hanem torz személyiségének egészét szándékozik az olvasó elé tárni.
Freud bécsi klinikáján hisztériás női betegekkel foglalkozott, és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket. Itteni tapasztalatai alapján dolgozta ki pszichoanalitikus elméletét, melynek lényegét 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn öt előadásban ismertetett a hallgatósággal.
A kötet pszichológus szerzője, Candace V. Love a kognitív viselkedésterápia és a sématerápia elemeit felhasználva útmutatást nyújt az olvasónak az egészséges párkapcsolat kialakításához. Segít megérteni, miért találjuk vonzónak a nárcisztikus férfiakat, megismerni lenyűgöző fellépésük mögött rejlő patológiás vonásaikat, és megtanítja, hogyan álljunk ellen a kapcsolat kezdetén mutatott elragadó viselkedésüknek.