Népi játékok
Beke Mari és a sok, a könyvben szereplő 6-14 éves gyerek mind azt szeretné, hogy te is csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Kalandra fel!
A Gajdos Zenekar zenéje és a kedves illusztrációkat tartalmazó könyv mesés formában ismerteti meg a legkisebbeket a történelmi Magyarország nyolc tájegységének népi kultúrájával.
Népmesetár-sorozatunk harmadik kötete két moldvai falu – a közigazgatásilag Gajcsánához tartozó Magyarfalu, valamint Lujzikalagor – hat mesemondójának tizenhárom hosszabb-rövidebb meséjét tartalmazza. A könyvhöz hangkazetta-melléklet is rendelhető.
A kötetben azok a játékok kerülnek kiadásra, amelyeket a szerző elsősorban Borsod megyében, a Bükkalján található szülőfalujában, Sály községben és a hozzá közeli helységekben jegyzett le a felnőttek élő népdalkincse mellett.
A kötet anyaga egyaránt használható az óvodai, az alsó tagozatos és a művészeti iskolai oktató-nevelő munka során.
A népzene és a néptánc alapvető összetevői a néphagyományoknak, nem hiányozhatnak tehát az óvodai nevelésből sem. Az óvodai zenei nevelés hasznos kiegészítője lehet az élő zenés gyerektáncház.
A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a több mint 400 dalt tartalmazó gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. Mert dalolt, és ma is dalol ez a vidék. S ha ezt a részét elvennék életéből, csonkán állna előttünk.
A találós kérdés mindannyiunk kincse, a népköltészet műfaja, mely valóságos költői leltára a természetnek, a növény- és állatvilágnak, otthonunknak. Általuk friss, játékos, sokszor humoros szemmel nézzük a világot, hiszen úgy vezetnek be minket az életbe, miként a gyermekjátékok...
„Amikor belépsz e szép kertbe, századokkal lépsz vissza a magyarság múltjába. Állj meg e kissé kecskeszagú félhomályban, és megérzed a varázsát egy régen letűnt, de lelkünkben máig is kísértő otthonnak.”
Kötetünk egy négykötetes sorozat első darabja, amelyben a teljes anyagra vonatkozó elméleti rész és az erdélyi-moldvai magyar népi játékközlések kaptak helyet.
Kötetünk egy négykötetes sorozat második darabja, amelyben a dunántúli játékközlések kaptak helyet. A címválasztás a szándékot mutatja, azt a célt fogalmazza meg, amiért a könyv készült.
Kötetünk egy négykötetes sorozat harmadik darabja, amelyben az északi játékközlések kaptak helyet. A címválasztás a szándékot mutatja, azt a célt fogalmazza meg, amiért a könyv készült.
Egy állat vagy emberalak hajtogatása gyékényből annyi ideig tart, mint egy dal eléneklése. Alig kezdünk bele, máris vége van. Néhány perc, és valami megszületik a kezünkben. Egyszerűnek néz ki a munka, de elvont gondolkodást igényel, a fonás szabályainak ismeretét. Ezért tizenkét éves kortól fiataloknak, illetve felnőtteknek ajánljuk.
A gyermek életében a játék alapoz meg minden további, fontos tevékenységet. Az énekes-mozgásos játékokban ott van az összes olyan tudás, ami később, felnőttként majd a táncoláshoz kell.
A Kisalföld gyermekjáték-dalai, mondókái csecsemőkortól serdülőkorig végigkísérik a gyermek életét, annak minden mozzanatát.
Veress Péter Ilona, a kiváló magyartanár az erdélyi Mezőség egyik folkloristáktól elhanyagolt vidékén, Mezőcsáváson és a hozzá tartozó falvakban húsz évig végezte szorgos gyűjtőmunkáját, tanítványait és jóformán az egész faluközösséget bevonva e tevékenységbe. (UTOLSÓ PÉLDÁNY)