Tudománytörténet
László Ferenc fő érdeme a szegedi endokrin kutatói hálózat kiépítése. A konstruált hipofízis-per 1986-ban pillanatok alatt romba döntötte ezt az értékes konstrukciót...
Most a koronavírus terjed, régen pestis, himlő pusztított: az emberiséget időről időre járványok tizedelték, és ilyenkor a kór mellett az emberi gyarlósággal, tudatlansággal, félelemmel, összeesküvés-elméletekkel is meg kellett küzdeni.
Az emberré válás folyamatát kezdettől fogva a kreativitás határozta meg, hiszen ez az alkotó tevékenység emelte ki az embert az állatvilágból. Az emberi agy és az emberi kéz működésének egymásrautaltsága hozta létre többek közt a táplálkozás fejlődését, vagy az energiák használatát.
Ez a könyv nem pillanatnyi kérdésekre adott „praktikus” válaszok gyűjteménye. Sokkal több annál: kísérlet a mai ember létproblémájának újfajta megközelítésére. Az európai művelődéstörténet, az orvosi tapasztalat, valamint a lélekelemzés módszere az a három aspektus, amelynek egyesítése nyomán jobban jobban megérthetjük lelkünk labirintusait.
Az európai orvoslás görög „anyanyelve”, évszázados kitérők után, a XI–XIV. században latinná formálódott, két-háromszáz évvel megelőzve más tudományokat...
A sors különös kegye, hogy a magyar orvostörténet, és egyben kultúrtörténet páratlan dokumentumai az alapítás óta szinte hiánytalanul fellelhetők a Bókay utcai Gyermekklinikán.
A peptikus fekélybetegség évszázadokig ritka és kevéssé ismert kórkép volt: gyakorisága a 19-20. század fordulóján kezdett emelkedni: ez a folyamat az 1970-es évekig tartott. Keletkezésének magyarázatára számos elmélet született...
E könyv a tuberkulózisról szól, ám egy kicsit másképpen, mint a hasonló témájú könyvek. De miért másképpen? Talán azért, mert nem szeretne szakkönyv lenni. Inkább olvasmány, ami úgy tanít, hogy közben kellemesen szórakoztat is. A gümőkór története kapcsán megismerkedhetünk az orvostudomány történetével és az orvoslást övező kultúrával.
Az orvostörténet, az orvosi elmélet és az orvosi etika kezdetei az ókorba nyúlnak vissza. Ez a forrásgyűjtemény az eszmetörténetre és a mindennapi életre vonatkozó testimóniumokat ötvözi. A történelmi összefüggések világossá tétele érdekében kronológiailag széles ívet ölel át.
Batthyány-Strattmann László magyar főnemes volt, akire az utókor mint a „szegények orvosára” emlékezik. A kortársak csodálkozását kivívta jótékonykodásával, hiszen a főúri pompa helyett életútjának a szegények gyámolítását választotta. Politikával nem foglalkozott, jóllehet tagja volt a főrendi háznak, és Vas vármegye örökös főispánja címet viselte.
Egy 18. századi magyarországi Mária-kegyhely, a Dunántúl déli részén fekvő Gyűd vonzáskörzetében mutatja be a szerző az orvoslás egymás mellett élő rendszereit. A betegséghez és a gyógyuláshoz kapcsolódó tapasztalatokat a gyógyítás szereplőinek nézőpontjából, a betegségtörténetek alapján írja le. Módszertani újításként a boszorkányperek tanúvallomásait és a máriagyűdi kegyhely nemrég feltárt kéziratos csodagyűjteményeit állítja párhuzamba.
Kolophóni Nikandros két, mérgekről, mérgezésekről, illetve azok gyógymódjairól szóló hellenisztikus tankölteménye, a Thériaka és az Alexipharmaka nem számít közkedveltnek a filológusok körében. A költő művében megbújó gondolatok a gyógyításról, halálról, természetről, istenekről, őrületről és tudásról összetett világképre mutatnak rá, amely Nikandrost néhol szigorú, ám összességében pozitív életszemléletű szerzőként láttatja.
A diabetológia terén az elmúlt évtizedek jelentős változásokat hoztak. Az alapkutatási eredményekre támaszkodó klinikai diabetológia új eredményeit a gyakorló diabetológusok hazánkban is rövid időn belül megismerhették, alkalmazhatták, követhették.
A jelen kiadás az orvosi szaknyelv útját és kultúrtörténeti vonatkozásait követi nyomon, a szanszkrit eredettől a mai görög/latin terminológiáig.
Az őssejtek mibenlétének és felhasználhatóságának kérdése több mint 50 éves történet. Az utóbbi 10‑15 évben azonban különösen foglalkoztatja az embereket, sőt borzolja a kutatói és laikus kedélyeket, pró és kontra egyaránt. Ebben a könyvben a legtöbb szükséges előismerettel együtt találhatóak meg az őssejtbiológia alapfogalmai, elért eredményei és nyitott kérdései. Olyan tudományos ismeretterjesztő formában készült a mű, melyben ugyan a tudományon a hangsúly, de végső soron bárki számára emészthetően tálalt, aki valóban mélyen érdeklődik a tudományterület iránt.
A legnagyobb magyar orvos regényes élete, a gyermekágyi láz felfedezésének és leküzdésének izgalmas története. Az életrajz érzékletesen mutatja be azt a küzdelmet, melyet Semmelweis Ignácnak ellenlábasaival kellett megvívnia.
Dr. Keppel Csilla könyve Szombathely eddig feltáratlan múltjáról, 19. századi kórházainak történetéről szól. Az alapadatok és tények rögzítésén kívül munkája azok mellett, hogy eddig feldolgozatlan forrásanyagon nyugvó tudományos újdonság, városunk helytörténetét európai, azon belül is Habsburg birodalmi kontextusba helyezi.