Világtörténelem
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát.
Ez a néhány tanulmány, amely a régi kínai történelem és kultúra különféle problémáit hivatott megvilágítani, egyetemi hallgatóknak készült eredetileg; a régi Kínával való megismerkedéshez, más-más célra született írások gyűjteménye volt.
Wojtilla Gyula, a szegedi egyetem Ókortörténeti Tanszékének indológus tanszékvezető professzora, kötete kettős feladatot teljesít, egyrészt kézikönyvként szolgál az érdeklődőknek, másrészt az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen tankönyvként szolgál.
Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet.
Az NDK 1949. október 7-én az NSZK-hoz hasonlóan megszállási rendszerből jött létre. Társadalmának átalakítása két tényezőn alapult: a szovjet megszálló hatalmon, valamint a német kommunizmus hagyományán és ideológiáján...
A Német Szövetségi Köztársaság alapítói, Konrad Adenauer és Carlo Schmid kétségbe vonták, hogy az új állam sokáig fennmaradhat. Egységes államukat féltve, a nyugatnémetek csak vonakodva, amerikai sürgetésre járultak hozzá az önálló állam alapításához.
Lucian Boia professzor könyve szellemes összefoglalója a romániai szocializmus évtizedeinek: miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a román kommunizmus sajátos megkülönböztető jegyei, arról is beszél, hogyan alakult ki az a világ, amelyben ma élünk.
Neagu Djuvara, a bojár családból származó jogász, diplomata és történész a román történetírás ma közel százesztendős fenegyereke. Legnépszerűbb kötete, A románok rövid története tizenegy kiadást ért meg román nyelven, és valóságos fordulatot jelentett az 1989 utáni román történetírásban.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
A 10. században élt Widukindus Corbeius (németes nevén Widukind von Corvey) bencés szerzetes volt. Egyetlen ránk maradt műve A szász történet három könyve. A középkori latin nyelvű krónika teljes szövege most olvasható először magyarul.
A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.
A neves amerikai társadalomtudós kötetében arra tesz kísérletet, hogy egyfelől bemutassa, hogyan érvényesül mindmáig a brit kulturális örökség hatása az Egyesült Államokban, másfelől felhívja a figyelmet mindazon veszélyekre, melyek a multikulturalizmus eszméjének terjesztésében érdekelt lobbicsoportok részéről fenyegeti az USA hagyományosnak tekinthető, integráló erejű kultúráját és erkölcsiségét.
Kötetünk – a teljesség igénye nélkül – áttekintést kíván adni az ókori orvoslás gyakorlatáról és elméletéről, valamint a vele szoros kapcsolatban álló farmakológiáról. Vizsgálódásunk központjában a klasszikus antikvitás – a görög világ és Róma áll –, ez a magyarázata annak, hogy ezeket a területeket részletesebben tárgyaljuk.
Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.
Afrika, ez a népességét, tájait és lehetőségeit tekintve egyaránt hihetetlenül változatos kontinens nehezen mutatható be egyetlen könyv lapjain. Amilyen nehéz, olyan fontos azonban ez a feladat.
Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése – egyben enciklopédikus kézikönyv is – a kezdetektől egészen Bill Clintonig.
Ezzel a hatalmas, számtalan ellentmondástól feszített, a világtörténelemben, a nemzetközi kapcsolatokban – főleg 1945 után – jelentős szerepet játszó térséggel kapcsolatban még mindig sok a klisé, a megmerevedett vélemény és előítélet...
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédjain kívül alig vettek róla tudomást...