Világtörténelem
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát.
Ez a néhány tanulmány, amely a régi kínai történelem és kultúra különféle problémáit hivatott megvilágítani, egyetemi hallgatóknak készült eredetileg; a régi Kínával való megismerkedéshez, más-más célra született írások gyűjteménye volt.
Wojtilla Gyula, a szegedi egyetem Ókortörténeti Tanszékének indológus tanszékvezető professzora, kötete kettős feladatot teljesít, egyrészt kézikönyvként szolgál az érdeklődőknek, másrészt az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen tankönyvként szolgál.
Az NDK 1949. október 7-én az NSZK-hoz hasonlóan megszállási rendszerből jött létre. Társadalmának átalakítása két tényezőn alapult: a szovjet megszálló hatalmon, valamint a német kommunizmus hagyományán és ideológiáján...
A Német Szövetségi Köztársaság alapítói, Konrad Adenauer és Carlo Schmid kétségbe vonták, hogy az új állam sokáig fennmaradhat. Egységes államukat féltve, a nyugatnémetek csak vonakodva, amerikai sürgetésre járultak hozzá az önálló állam alapításához.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
A 10. században élt Widukindus Corbeius (németes nevén Widukind von Corvey) bencés szerzetes volt. Egyetlen ránk maradt műve A szász történet három könyve. A középkori latin nyelvű krónika teljes szövege most olvasható először magyarul.
A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.
Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése – egyben enciklopédikus kézikönyv is – a kezdetektől egészen Bill Clintonig.
Ezzel a hatalmas, számtalan ellentmondástól feszített, a világtörténelemben, a nemzetközi kapcsolatokban – főleg 1945 után – jelentős szerepet játszó térséggel kapcsolatban még mindig sok a klisé, a megmerevedett vélemény és előítélet...
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédjain kívül alig vettek róla tudomást...
A monográfia kísérletet tesz arra, hogy teljes körű képet adjon az emberi jogok érvényesüléséről az arab világban. A vallási hagyományok talán ezen a területen vannak legnagyobb hatással a politikai és társadalmi rendszerre, ezért itt a legnagyobb az összeütközés a nemzetközi standardok és a hagyományok között.
Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt...
E könyv célja, hogy az Olvasót bevezesse az ókori tudás és nevelés kincsestárába, bemutatva az évezredekkel korábbi kultúrák gondolkodását, nevelési eszményeit, oktatási intézményeit és tananyagát. A szerző nyomon követi és bemutatja az ókori természetközpontú nevelést; a templomi írnokiskolák működését, a papok beavatását, a kínai mandarinok vizsgáit, az indiai kasztok iskolarendszerét, az ózsidó iskolák nemzeti nevelését, valamint az ómagyarok „tanfejedelem” által vezetett hazafias oktatását.
Mekka felé leborulva imádkozó tömegek, „fekete arany”, terrorizmus... Csak és kizárólag ez jelentené az arab országok legújabbkori történetét, amint az szinte meggyökeresedett a köztudatban?
A könyv szerzője orvos, de hivatása mellett különös érdeklődéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák történelmével és művészetével, számos útja során személyesen is tanulmányozta az indián kultúrák gazdag hagyományát.
A berlini kérdésnek évtizedekig belpolitikai, külpolitikai, geostratégiai, állam- és nemzetközi jogi, valamint humanitárius dimenziói alakultak ki. A kapu megnyitására 1989 novemberéig kellett várni.