Világtörténelem

Ez a kötet nem szokványos görög művészettörténet. Jóllehet szerzője is kronologikus rendben haladva és illusztrációk segítségével ad áttekintést az ókori görög művészet főbb korszakairól, a legújabb tudományos eredményekből kiindulva tömören összefoglalja mindazt, amit több évtizedes saját kutatásai alapján érdemesnek tart elmondani a görög művészet lényegéről, mindvégig hangsúlyozva annak társadalom- és vallástörténeti összefüggéseit. 

A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát.

A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.

Most a koronavírus terjed, régen pestis, himlő pusztított: az emberiséget időről időre járványok tizedelték, és ilyenkor a kór mellett az emberi gyarlósággal, tudatlansággal, félelemmel, összeesküvés-elméletekkel is meg kellett küzdeni.

A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak.

Ez a néhány tanulmány, amely a régi kínai történelem és kultúra különféle problémáit hivatott megvilágítani, egyetemi hallgatóknak készült eredetileg; a régi Kínával való megismerkedéshez, más-más célra született írások gyűjteménye volt.

Boyé ​Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre.

Wojtilla Gyula, a szegedi egyetem Ókortörténeti Tanszékének indológus tanszékvezető professzora, kötete kettős feladatot teljesít, egyrészt kézikönyvként szolgál az érdeklődőknek, másrészt az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen tankönyvként szolgál.

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet. 

Rhamnoszi Antiphón a perzsa háborúk korában született, és élete egészen a demokrácia négyszázak által történt megdöntéséig tartott, melyben, úgy tűnik, tevékeny szerepet vállalt. A négyszázak bukása után hazaárulásért feljelentették, elítélték, és miután az árulóknak kijáró büntetéssel sújtották, temetetlenül kivették, és leszármazottaival együtt jogfosztottá nyilvánították.

Lucian Boia professzor könyve szellemes összefoglalója a romániai szocializmus évtizedeinek: miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a román kommunizmus sajátos megkülönböztető jegyei, arról is beszél, hogyan alakult ki az a világ, amelyben ma élünk.

Neagu Djuvara, a bojár családból származó jogász, diplomata és történész a román történetírás ma közel százesztendős fenegyereke. Legnépszerűbb kötete, A románok rövid története tizenegy kiadást ért meg román nyelven, és valóságos fordulatot jelentett az 1989 utáni román történetírásban.

Mi is az a sintó? Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy Japán unikális, ősi vallása. A hosszabb válasz egy sokkal összetettebb hiedelemvilág sokarcú tárgyi, spirituális és ideológiai halmazára világít rá.

A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.

Könyvünkben áttekintjük a számjegyírás történetének kalandos útját. Foglalkozunk a számfogalom kialakulásával, a számírás kezdeteivel és fejlődésével, a hieroglifikus és alfabetikus számírási módokkal. Arra törekszünk, hogy feltárjuk e fejlődési folyamat sajátos, belső logikáját, társadalmi okait, bemutassuk a számírás és az írás tökéletesedésének párhuzamosságát.

A 10. században élt Widukindus Corbeius (németes nevén Widukind von Corvey) bencés szerzetes volt. Egyetlen ránk maradt műve A szász történet három könyve. A középkori latin nyelvű krónika teljes szövege most olvasható először magyarul.

A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.

A mérgekkel foglalkozó tudományterület korunkban a toxikológia, amelynek elnevezése ókori görög eredetre vezethető vissza. De mit tudhatott az ókor embere erről a nagyon is szerteágazó szakterületről, és milyen módon voltak jelen a mérgek az antikvitás mindennapi életében? Kötetünkben erre a kérdésre keressük a választ, építve a régészeti adatokra, megvallatva az antik forrásokat, és építve a modernkori szakirodalomra.

Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak. 

Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.