Világtörténelem
Ez a kötet nem szokványos görög művészettörténet. Jóllehet szerzője is kronologikus rendben haladva és illusztrációk segítségével ad áttekintést az ókori görög művészet főbb korszakairól, a legújabb tudományos eredményekből kiindulva tömören összefoglalja mindazt, amit több évtizedes saját kutatásai alapján érdemesnek tart elmondani a görög művészet lényegéről, mindvégig hangsúlyozva annak társadalom- és vallástörténeti összefüggéseit.
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát.
Ez a néhány tanulmány, amely a régi kínai történelem és kultúra különféle problémáit hivatott megvilágítani, egyetemi hallgatóknak készült eredetileg; a régi Kínával való megismerkedéshez, más-más célra született írások gyűjteménye volt.
Wojtilla Gyula, a szegedi egyetem Ókortörténeti Tanszékének indológus tanszékvezető professzora, kötete kettős feladatot teljesít, egyrészt kézikönyvként szolgál az érdeklődőknek, másrészt az egyetemi oktatásban nélkülözhetetlen tankönyvként szolgál.
Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet.
Lucian Boia professzor könyve szellemes összefoglalója a romániai szocializmus évtizedeinek: miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a román kommunizmus sajátos megkülönböztető jegyei, arról is beszél, hogyan alakult ki az a világ, amelyben ma élünk.
Neagu Djuvara, a bojár családból származó jogász, diplomata és történész a román történetírás ma közel százesztendős fenegyereke. Legnépszerűbb kötete, A románok rövid története tizenegy kiadást ért meg román nyelven, és valóságos fordulatot jelentett az 1989 utáni román történetírásban.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
A 10. században élt Widukindus Corbeius (németes nevén Widukind von Corvey) bencés szerzetes volt. Egyetlen ránk maradt műve A szász történet három könyve. A középkori latin nyelvű krónika teljes szövege most olvasható először magyarul.
A könyv a két világháború közti Romániában feltűnő „Mihály Arkangyal” Légiójára – ismertebb nevén a Vasgárdára – összpontosít; arra a fasiszta mozgalomra, amelyet vallásos jellege miatt a legeredetibbnek tartanak a korabeli Európában. Az elemzés célja, hogy határozottabban integrálódjon az európai fasizmus fősodrába a román példa, miközben a jelenség helyi sajátosságai is kellőképp kiemelkedjenek.
A neves amerikai társadalomtudós kötetében arra tesz kísérletet, hogy egyfelől bemutassa, hogyan érvényesül mindmáig a brit kulturális örökség hatása az Egyesült Államokban, másfelől felhívja a figyelmet mindazon veszélyekre, melyek a multikulturalizmus eszméjének terjesztésében érdekelt lobbicsoportok részéről fenyegeti az USA hagyományosnak tekinthető, integráló erejű kultúráját és erkölcsiségét.
Kötetünk – a teljesség igénye nélkül – áttekintést kíván adni az ókori orvoslás gyakorlatáról és elméletéről, valamint a vele szoros kapcsolatban álló farmakológiáról. Vizsgálódásunk központjában a klasszikus antikvitás – a görög világ és Róma áll –, ez a magyarázata annak, hogy ezeket a területeket részletesebben tárgyaljuk.
A mérgekkel foglalkozó tudományterület korunkban a toxikológia, amelynek elnevezése ókori görög eredetre vezethető vissza. De mit tudhatott az ókor embere erről a nagyon is szerteágazó szakterületről, és milyen módon voltak jelen a mérgek az antikvitás mindennapi életében? Kötetünkben erre a kérdésre keressük a választ, építve a régészeti adatokra, megvallatva az antik forrásokat, és építve a modernkori szakirodalomra.
Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése – egyben enciklopédikus kézikönyv is – a kezdetektől egészen Bill Clintonig.
Ezzel a hatalmas, számtalan ellentmondástól feszített, a világtörténelemben, a nemzetközi kapcsolatokban – főleg 1945 után – jelentős szerepet játszó térséggel kapcsolatban még mindig sok a klisé, a megmerevedett vélemény és előítélet...
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédjain kívül alig vettek róla tudomást...