Ókeresztény Örökségünk–sorozat
A kötet Szent Ágoston három írását közli. Ágoston 386-ban, még katekumenként írta meg a „De beata vita” (A boldog életről) és a „De ordine” (A rendről) című munkáit. Idősebb korában, külső és belső nehézségekkel teljes élethelyzetben született 417-ben a „De patientia” (A türelemről) című műve, amelyben a kegyelemmel való együttműködő embert állítja példaképül.
A szent öregek könyve arról tanúskodik, milyen szerteágazó azoknak a szavaknak és eseményeknek az összessége, amelyek annyira felkeltették a figyelmet, hogy végül is „megragadtak” az egyház emlékezetében. A fontos az, hogy mennyire érintett meg valakit ezek által Isten, s ennek folytán alkalmassá váltak-e rá, hogy másokat is megragadjanak.
A válogatás több célt szolgál. Elmélkedési anyagot is szeretne kínálni, de mivel korai századok liturgikus emlékei, alkalmat adnak arra is, hogy az olvasó valamelyes szerény bepillantást nyerjen az ókeresztény egyház életébe, amiből számos ünnepet jobban megérthet.
Egeria útinaplója egy IV. századi szentföldi zarándoklat hiteles megörökítése. A szerző, galliai származású apátnő, kimeríthetetlen érdeklődéssel, fáradhatatlan lelkesedéssel és buzgósággal járja végig mindazokat a helyeket, amelyek az Ó- és az Újszövetség szent eseményeinek voltak tanúi.
A jelen munka tudományos jelentősége, hogy betekintést ad az első és második órigenista vitába. A kötet gyakorlatilag Órigenész műveinek antológiája.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel. Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve, érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik.