Irodalom
Ez a kötet nem csak egy rekonstrukciós munka, hanem Lukács György életművének és dilemmáinak bemutatása és megtisztítása során aktualizált politikai és egzisztenciális kihívásokat is végiggondolhat az olvasó.
A kötet Csukás István életrajzi regénnyé terebélyesedett vallomása. Megszólaltatja a költőt, aki a Koromcsillag és A felidézett toronyszoba című kötetekben teremtett az egyedi életutakban gazdag magyar irodalomban is különlegesnek számító hangot...
A kötet nemcsak a rejtőzködve kitárulkozó Rákos Sándor életpályáját térképezi fel, hanem az alkotó küzdelmeiről, kísérleteiről, terveiről, kötetről kötetre változó-bővülő elképzeléseiről is számot ad. A monográfiát olvasva valós értéke szerint fedezhetjük fel a huszadik századi magyar líra egyik legjelentősebb költőjét.
Morsányi Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is.
Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, a kortárs felvidéki magyar irodalom egyik legismertebb alakja, a kortárs magyar széppróza megújítója. A felvidék szlovák, cseh, német, magyar nemzetiségei a 20. század viharos történelmében épp oly könnyen válhattak üldözővé, mint üldözötteké. Grendel novellái és regényei ezeket az abszurd helyzeteket tárják föl a történelem és a benne szereplő magánemberek, családok idősíkján. Írásai erejét puritánsága, rejtett és nyílt érzelmessége és nyelvének sokszor a cinizmusig vitt iróniája adja.
Már egy évtizede elkezdődött Janikovszky Éva utóélete. Ideje, hogy nagy szavak nélkül nagy kérdéseket tegyünk fel: Mi végre volt a világon? Mi volt a titka? Hogy esett meg az a csoda egy magyar gyerekíróval, hogy műveit harmincöt nyelvre fordították le a nagyvilágban? És mi az oka, hogy negyven éve született könyveinek népszerűsége ma is töretlen?
A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának kötete Jókai Anna íróval foglalkozik. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozat összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életműveket is bemutat. A könyvekben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Jókai Anna íróról Imre László irodalomtörténész, kritikus írt pályaösszegzést.
Darvasi Ferenc hiánypótló beszélgetései Mándyt élete lehető legtöbb korszakában, helyszínén és fordulópontján mutatják be.
A könyv hőse olyan író, akit a meséi emeltek a halhatatlanok sorába. Minden körülmény: a rácpácegresi örökség, a látásmódja, a fantáziája, a beszédmódja mesemondóvá tette...
Lukács György a 20. század egyik meghatározó filozófusa, esztétája volt. Bírálói minden korban sokan voltak, mégis jelentős és önálló filozófiát kidolgozó teoretikusa volt a 20. századnak, aki nélkül sok eszmei, filozófiai és esztétikai jelenség, vita és párbeszéd meg sem érthető a korból.
Ebben a kötetben nem a sztorizó, viccelődő Lázár Ervint ismeri meg az olvasó. Itt és most a komolyabbik arcát fordítja felénk.
Székely Magda (1936–2007) költészetének intellektuális miszticizmusa – ez a „laikus misztika”, ahogy Pályi András fogalmaz – nem szokványos jelenség a közelmúlt s a jelen magyar irodalmában...
Takács Zsuzsa kétségtelenül egyik legjelentősebb kortársunk. Költészetét műfordítói, esszé- és prózaírói munkásságát eddig jobbára csak alkalmi kritikák, szórványos értelmezések méltatták...
„Gyerekkorától fogva ismerte, magáévá tette a népköltészet szövegeit és dallamait. A kortársak közül részben ahhoz a látomásos-szimbolikus-mítoszi költészethez kötődött, amelyet a népköltészetből kiindulva Juhász Ferenc és Nagy László valósított meg… Utassy József egyetlen könyvet írt egész életében, miként Baudelaire, csak ő nem annyira a romlás virágait, mint inkább a virágok romlását énekelte meg.” (Vasy Géza)
A kötet eredendő szándéka szerint is elsősorban egy eddigieknél sokkal árnyaltabb, gazdagabb és tartalmasabb Utassy-kép kialakításához kíván hozzájárulni.
A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának kötete Vas István (1910–1991) költővel foglalkozik. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozat összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életműveket is bemutat. A könyvekben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Vas István életművét Sturm László irodalomtörténész, egyetemi tanár dolgozta fel.
Ottlik Géza huszonöt éve távozott közülünk, de regényei és elbeszélései, vagy még inkább mondatai és bekezdései, ma is eleven élettől lüktetők. Időszerű gondolatai, őszinte és izgalmas írástechnikája és a nagyon mélyen átélhető hangulatok, amelyeket megformált írásaiban, most, a 21. század elején is éppen úgy lebilincselik (vagy éppen felszabadítják?) az olvasókat, mint korábban.