Kézikönyvek
A kötet több mint ezer hosszabb-rövidebb szócikkében a folklorisztika és bizonyos rokon tudományok – összehasonlító irodalomtudomány, néprajz, antropológia, poétika és esztétika, művelődéstörténet, kultúraelmélet, szemiotika – legfontosabb fogalmait, jelenségeit rendszerezve és egymással összekapcsolva találja meg az olvasó.
Napjainkban divat lett a népi kultúra ápolása, a népi hagyományok újjáélesztése. A hagyományápolás egyik fontos területe az iskola. Hazánkban a NAT és a kerettanterv megteremtette a lehetőséget, hogy a néprajz bizonyos elemei bekerüljenek az oktatásba. Mit tanítsunk? Hogyan tanítsuk? Minden tantárgy tanítása más metodikát kíván. A néprajz esetében még nagyon kevés tapasztalatra támaszkodhatunk. Ez a könyv a néprajztanároknak kíván segítséget nyújtani.
A tankönyv a Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoporton belül elsősorban a Népi kézműves szakma szakirányaihoz készült.
Az Állatnevek enciklopédiája az állatok gazdag világába és sokszínű elnevezéseik történetébe vezet be. A kötet mind zoológusok, mind nyelvészek számára is hasznos ismeretanyagot tartalmaz.
A népi kultúra nemzeti műveltségünk elválaszthatatlan része. Csakis bővebb ismeretének birtokában érthető meg igazán számos XIX–XX. századi magyar műalkotás. Ez a világos stílusban íródott könyv éppen arra vállalkozik, hogy olvasóját végigvezesse a népi kultúra legfontosabb területein.
Az aranyágban Frazer arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia és a vallás egymást követő fokain keresztül a tudományig.
Vikár László a Magyar Tudományos Akadémián 1953-ban megalakult Népzenekutató Csoport megbízásából, több mint egy évtizeden keresztül 17 megye 176 falujában 4471 népdalt gyűjtött. A könyvhöz külön megvásárolható, eredeti felvételeket tartalmazó CD-melléklet tartozik.
E kötettel indul új szöveggyűjtemény-sorozatunk, amely első sorban a néphit, népi vallás, vallásos folklór szöveganyagát hivatott közreadni, részint a folklorisztika hagyományos kategóriarendszerében, műfaji beosztásában, részint az aktuális kutatások új kategóriáinak megfelelően.
Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra.
A kötet a népművészet tárgyait vizsgálva a magyar szakirodalomban először tesz kísérletet arra, hogy a művészi megformáltság alapján olyan támpontokat adjon a tájékozódáshoz, amelyek segítenek eligazodni a magyar népművészet csodálatos világában.
A kötet érdeme nemcsak az, hogy egyedülálló vállalkozás mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hanem az is, hogy sokan sokféleképpen olvashatják, élvezhetik, értelmezhetik ezt a „kincsestárat”.
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék, és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.
Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is – amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.
A néphagyomány, a népi műveltség a nemzeti kultúra egyik forrásvidéke. Ennek áttekintését vállalta magára a nyolckötetes Magyar néprajz.
A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól itt megjelenő összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. A szerzők célja, hogy a történelem menetével párhuzamosan haladva vázolják fel a köznépi társadalom nemzedékről nemzedékre hagyományozódó, egyszerre gazdagodó és fogyatkozó tárgyi, szellemi javainak koronként is eltérő jellegzetességeit. Az őstörténeti hagyatéktól, előzményektől elindulva követik a kulturális javak sorsát az államalapítást és a kereszténység felvételét követő századokon a középkor, majd a kora újkor fejlődési szakaszain át a klasszikus kapitalizmus korának végéig, a 20. század derekáig.
A könyv Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenekutatói munkásságából kiindulva és az utánuk következő nemzedékek tudományos eredményeit felhasználva teljes áttekintést ad népzenénk történeti rétegeiről, stílusairól.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
A Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.