Fotóművészet
A magyar fotó című kötet a kezdetektől, az első dagerrotípia elkészültétől a neoavantgárd korszakon át egészen 1989-ig mutatja be a magyar fotográfia történetének legfontosabb életműveit. A kötetben fellelhető fényképek 150 esztendő lenyomatai. Megmutatják, honnan indult és milyen utat járt be másfél évszázad alatt a magyar fotográfia, hogyan jutott el az eleinte csupán dokumentálni kívánó fényképészet az új vizuális művészeti ág megszületéséig.
A Fábián László szerkesztette kötet – melyben számos Balla reprodukció található, főleg azok, melyeket az adott években, évtizedekben nem a támogatott, hanem inkább a tűrt, sőt, a tiltott kategóriákba soroltak – a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának megbízásából készült.
A Balázs Béla-díjas Benkő Imre fotóművész a dokumentarista fotográfia megkerülhetetlen és egyben összetéveszthetetlen alakja. A könyv eredeti fotókkal gazdagon illusztrálva mutatja be életútját, egyedi hangvételű életművét, amelyet mind a szakma, mind a nagyközönség ismer, sőt elismer. Palotai János monográfiája vizuális időutazásra hívja olvasóját, változatos földrajzi és kulturális tereken vezet át, miközben a fotóművész pályaívét is végigkövethetjük – az első szárnypróbálgatásoktól napjainkig.
Bozóky Dezső (1871–1957) kalandos utazások jeles krónikásaként, de még inkább remek fotográfusaként vonult be a magyar művelődéstörténetbe. Mint az Oszmán-Magyar Monarchia haditengerészetének katonaorvosa 1905–1906-ban a Földközi tenger keleti medencéjében szolgált. Így örökítette meg a látottakat első hosszabb szolgálati útján, melynek több mint 200 fényképfelvétele látható a Látogatás az Oszmán Birodalomban című kötetben.
A kötet 1000 látnivalót – csodát – mutat be Magyarország 402 helységéből. Négyszázkét helyszín: városok, falvak, tanyák, hegyek, folyók, tavak, várak, házak, templomok – s mindenhol ott a szorgalmas, alkotó, tehetséges ember kézjegye.
Bordács Andrea kortárs művészettel foglalkozó szakember, akinek többek között az egyik kutatási területe a nőművészet. A tanulmánykötet azon tanulmányaiból válogat, melyek ezt a női nézőpontot vizsgálják. A kötet bevezetőjében definiálja, kiket is nevezünk nőművészeknek, mennyiben mások, mint a női művészek, majd áttekintést kapunk a női alkotók, de különösen a nőművészek különböző nemzedékeiről, melyiknek melyek voltak a céljai.
Normantas Paulius (Kalniskiu, 1948. június 8. – Nyíregyháza, 2017. január 7.) litván származású, de évtizedek óta haláláig Magyarországhoz is hazájaként kötődő utazó, költő és fotóművész szinte minden szempontból szabálytalan életutat futott be, és igazán öntörvényű, nehezen beskatulyázható egyéniség volt.
Hogyan is lehetne beszélni Sára Sándorról, aki ízig-vérig vizuális művész volt? Képekkel, képekben! Életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.
Könyvünk bemutatja azokat az egyszerű fényképezési technikákat és számítógépes módszereket, amelyekkel alapos elméleti ismeretek és költséges technikai eszközök nélkül is képesek lehetünk háromdimenziós képek elkészítésére.
A lenyűgöző és merész képanyagot felvonultató album a Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Tóth György multiexpozíciós technikával készült egyedülálló aktfotóit mutatja be, Palotai János értő elemzéseivel.
A Végtelen motívum a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából készített fotóalbum. Váradi Levente fényképei egy olyan világba kalauzolnak el, amely rejtve marad a kívülálló szemek elől, a próbák izmokat nem kímélő pillanataitól a színpad lelket felemelő csillogásáig.