Felsőoktatási tankönyvek
Ez a HRM jegyzet érthetően próbálja meg bemutatni ezen szakma alapfogalmait. A szerző nem HRM kézikönyvnek szánta, hanem azért íródott, hogy átfogó képet adjon a humán erőforrás menedzsment területeiről, megismertesse olvasóját a fontosabb HRM fogalmakkal és módszerekkel, eljárásokkal.
A tanulmánykötet szerzői, a BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék munkatársai, újabb kutatási eredményeiket teszik közzé a műszaki menedzsment aktuális kérdéseiről.
A szerzők a mai magyar reklámnyelvet és a hozzá tartozó képanyagot – a nyelvészek szemszögéből – önmagában vagy akár más nemzetek reklámjainak tükrében vizsgálják, párhuzamos vagy eltérő jelenségeket keresnek.
A könyv a hazai és nemzetközi szakirodalomra, tudományos vizsgálatokra, szakértői megfigyelésekre, jó gyakorlatokra alapozva bemutatja a turisztikai termékek palettáját. Az olvasó találkozhat tradicionálisabb termékkel (városi turizmus, bevásárlóturizmus, gasztroturizmus, konferenciaturizmus), ún. niche (rés) termékekkel (kalandturizmus, buliturizmus, sportturizmus, hajós turizmus, szenior turizmus, tudományos turizmus), és elmélyülhet a horizontális, szinte minden terméket átható szemléletformálásban (akadálymentesítés, szexualitás, fenntarthatóság, felelősségteljesség, lassúság).
A turizmus iránt érdeklődő vagy elkötelezett oktatókon, kutatókon túl a könyv hasznos olvasmányként szolgál egyrészt a felsőoktatás különböző szintű turizmusképzései, azokon belül pedig leginkább a mesterképzés és a doktori képzések számára, másrészt pedig reményeink szerint a különböző szinteken a politikai döntéshozók, illetve a területi tervezők is haszonnal forgathatják a kötetet.
A szerző tapasztalatai szerint a menedzserhallgatót nem érdeklik az aprólékos akadémiai rendszerezések, szintén nem érdeklik a különféle menedzser életbölcsességek. Egy kérdés izgatja őket: ,,Mit kell tennem, hogy hatékony – és persze sikeres – vezetővé váljak?”
Palánkai Tibor Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az európai integráció gazdaságtana és a nemzetközi munkamegosztás témaköreinek neves kutatója. 1977 és 1983 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese, 1997 és 2000 között a jogutódintézmény, a Budapesti Közgazdasági (és Államigazgatási) Egyetem rektora.
Ebben a kifinomult és szüntelen gondolkodásra ösztönző könyvben Amartya Sen tudása óriási tárházának és erkölcsi érzékének teljes latba vetésével megmutatja, hogy bizonyos kérdéseket – amilyen a krónikus alultápláltság, a rossz egészségi állapot, a férfiak és a nők közötti demográfiai egyensúlyhiány – az igazságosság szemszögéből kell vizsgálni. Amartya Sen 1998-ban megkapta a közgazdasági Nobel-díjat. A Harvard University kiemelt státusú professzora.
A jegyzetet sokféle olvasóközönségnek szántuk: reményeink szerint a leírtak hasznosak lehetnek a geográfusoknak, közgazdászoknak, szociológusoknak, illetve mindazoknak, akik lakókörnyezetük életminőségét megalapozott és következetes marketing munkával kívánják javítani.
A tankönyv igazi újdonságul szolgál mindazoknak az egyetemi, főiskolai hallgatóknak és gyakorlati szakembereknek, akik a hagyományos számvitel időérzékeny továbbfejlesztése, a dinamikus szemlélet számviteli és tervezési alkalmazása, valamint a dinamikus számvitel stratégiai hasznosítása iránt érdeklődnek.
A kötet bemutatja az egészségügyi gazdaságtan kialakulását, fogalmát, valamint a közgazdaságtannal való kapcsolatát, és meghatározza az egészségügyi gazdaságtani elemzések során használatos pénzügyi alapfogalmakat.
Az ország lakosságának vertikális képzési szerkezete meglehetősen torz, amely a 2010-től regnáló oktatáspolitika nyomán még tovább deformálódik. Még tovább szélesedik azon középfokú rétegek aránya, akiknek át- és továbbképzése az alapképzettség hiányosságai miatt szinte lehetetlen...
Szakmailag megalapozott érvek szólnak amellett, hogy nemcsak mikrogazdasági, de nemzetgazdasági szinten is előnyös a közpénzügyek kontroll alatt tartása. Hasonlóan erősen és szakmailag megalapozottan lehet amellett érvelni, hogy a gazdasági élet és a közpénzügyek társadalmi szintű, szociális és etikai kontrolljára szükség van.
Az egészségügyi rendszer visszatérő problémája a forrásteremtés formája és mértéke. A kötet a tisztánlátás érdekében bemutatja a makrogazdasági környezet hatásait, az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodását, a kontrollingrendszereket, a minőségbiztosítást.
A tankönyv a környezetgazdaságtan fogalomkörét tágan értelmezve a szennyezés gazdaságtanán, az externáliák kérdésein túl tárgyalja a természeti tőkével összefüggő kérdéseket, a környezetértékelés témakörét, a környezetstratégia, környezetpolitika, környezetszabályozás elméletét és gyakorlatát.
Az egyetemi oktatás támogatása mellett a könyv nem titkolt célja, hogy segítse a környezetvédelemmel foglalkozó mérnökök, műszaki menedzserek, közgazdászok munkáját.
A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson–Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők.
McCaffrey szállóigévé vált mondása szerint: „Egy vállalat menedzselésének mechanizmusa valójában nem túl bonyolult, ha képesek vagyunk megérteni a lényeget: termékeket, szolgáltatásokat kell előállítani és eladni valakinek, drágábban, mint amibe került. Ennyi az egész, kivéve még néhány millió részletkérdést.”
Megérett a helyzet a hazai könyvtárakban, hogy a könyvtárosok ne csupán a menedzsment szemléletet, technikákat és technológiákat ismerjék, hanem továbblépjenek a minőségmenedzsment alkalmazásának irányába is.
A kiadvány megismerteti az érdeklődőt a piacgazdaság alapvető elméleti és gyakorlati összefüggéseivel. A tankönyv egy bevezető fejezettel kezdődik, mely a piacgazdaságot, valamint a piacgazdaságba történő átmenet alapvonásait mutatja be. E kettős közelítés végighúzódik a további tananyagrészeken is: egyfelől a fejlett, már „kiérlelt” piacgazdaság (a piac dominanciáján nyugvó vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság) fő vonásait, alapfolyamatait és intézményi rendszerének egyes elemeit vázoltuk fel, másfelől a piacgazdaságba való átmenet feladatait, ezek megoldásának hazai – ezzel együtt régiós, kelet-közép-európai – sajátosságait, főbb eredményeit és problémáit taglaljuk.