Politológia
Slavoj Žižek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. A napjainkban zajló menekültválság kiváló alkalmat nyújt Žižeknek ahhoz, hogy ideológia-kritikai éleslátását gyakorolja. Könyve nem a válság történelmi, politikai okairól és megoldásának pragmatikus lehetőségeiről szól, hanem arról a kettős zsarolásról, amelynek csapdájába a menekültválságot kísérő konfliktusokban résztvevő valamennyi fél beleesett.
A könyv széles forrásbázisra támaszkodva részletesen bemutatja a kormányzóhelyettesi intézmény korábban kevéssé feldolgozott történetét és a hivatalt betöltő Horthy István politikai tevékenységét. Végigköveti az új közjogi pozíció szerepének és megítélésének alakulását, a szélesebb közvélemény ezzel kapcsolatos reakcióit, illetve a kormányzó fia köré szövődő legendák létrejöttét, változásait.
A kötet kritikus áttekintést nyújt a médiapolitika dinamikájáról az angolszász országokban, és összefoglalja a médiával kapcsolatos legfontosabb mai vitákat.
E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi – tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás – alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja.
A kötet tanulmányai ennek a „hosszú” 1949-nek a megismeréséhez kívánnak hozzájárulni. A szerzők – a korszak történetének kiváló kutatói – a hazai sztálinista diktatúra kiépülésének számos területével foglalkoznak, a „címadó” Rajk-pertől kezdve a politikai és gazdasági intézményrendszer átalakításán és az erőszakszervezetek tevékenységén keresztül a kulturális élet néhány jellemző részletének bemutatásáig.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
Kötetünk címválasztásában, formátumában A Kommunizmus Fekete Könyve előtt tiszteleg. De míg e monumentális alkotás a kommunista rendszer politikai, emberellenes bűntetteit vizsgálja, a kutatást a világ valamennyi szocialista országára kiterjesztve, kötetünk szerényebb célt tűzött ki maga elé: csak Magyarországot, s azon belül is elsősorban a gazdasági folyamatokat vizsgálja.
Az utóbbi évtizedben sok szempontból a tények válságának világában élünk. Kötetünk a filozófia, pszichológia, idegtudomány, nyelvészet, tudománytörténet, kommunikációkutatás szakértőinek konferenciája alapján azt járja körbe, hogy van-e ezeknek a „válságoknak” közük egymáshoz.
Amit a társadalomról és a társadalmi világról tudunk, azt szinte kizárólag a tömegmédiumok révén tudjuk. Ugyanakkor gyanítjuk, hogy ez a tudás manipulált. Legalábbis rendkívül szelektív, olyan tényezők irányítják, amelyeket vagy az információk hírértéke szab meg, vagy szórakoztatóipari szempontból látszanak vonzónak.
Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
A rendőrség, bár sokan nem így tekintenek rá, maga is élhetővé vagy élhetetlenné teheti a településeket. Az élhető társadalmak egészen másfajta rendőrséget követelnek meg, mint az élhetetlenek. A bezárkózó, széthulló, központilag irányított élhetetlen társadalmak szívesen hivatkoznak a rendre, ami mindig hierarchikus biztonságot eredményez...
Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt...
Ez a szakkönyv elsősorban azok számára íródott, akik 2010-ben még általános iskolások voltak, mert a normális oktatás nem olyan, amilyennek megismerték. Ennek ellenére ez a könyv nem arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar politika mit hogyan szúrt el, hanem arról, hogy miképpen lehetne az iskolarendszert sokkal intelligensebben kormányozni, hogyan csinálják ezt más európai országok...
Csurka István sokat vitatott, hol ünnepelt, hol bírált személyisége volt a Kádár-rendszer irodalmi életének, majd a rendszerváltozás közéletének, politikai világának. Sokan a nagy váteszt és az óriási talentumot dicsőítették benne, mások radikális vagy épp szélsőségesnek mondott politikai nézetei miatt bírálták.
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a „banánköztársaságok” és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
Ifj. Andrássy Gyula történelmi visszatekintése, elemzése igen széleskörű és korrekt ismeretekről tanúskodik, az első világháború kirobbanására vonatkozó értékelése pedig színezi eddigi – kissé egyoldalú – nézeteinket. Rendkívül karakteresen jellemzi a magyarságot sújtó katasztrófasorozatot, a végső széthulláshoz vezető utat. Ennek során sok elemében helytálló megfigyelést közöl a Károlyi-kormány időszakáról vagy a Tanácsköztársaságról.
A Diszkurzív politikatudomány egy alternatív szemléletű politikatudomány kialakítására irányuló kísérlet összefoglaló munkája. A nagyszabású és igényes monográfia egyben a politika új felfogását is involválja, ami hozzásegíthet bennünket a 21. század új jelenségeinek a jobb megértéséhez.