Politológia
Slavoj Žižek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. A napjainkban zajló menekültválság kiváló alkalmat nyújt Žižeknek ahhoz, hogy ideológia-kritikai éleslátását gyakorolja. Könyve nem a válság történelmi, politikai okairól és megoldásának pragmatikus lehetőségeiről szól, hanem arról a kettős zsarolásról, amelynek csapdájába a menekültválságot kísérő konfliktusokban résztvevő valamennyi fél beleesett.
E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai-etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé...
A könyv széles forrásbázisra támaszkodva részletesen bemutatja a kormányzóhelyettesi intézmény korábban kevéssé feldolgozott történetét és a hivatalt betöltő Horthy István politikai tevékenységét. Végigköveti az új közjogi pozíció szerepének és megítélésének alakulását, a szélesebb közvélemény ezzel kapcsolatos reakcióit, illetve a kormányzó fia köré szövődő legendák létrejöttét, változásait.
A kötet kritikus áttekintést nyújt a médiapolitika dinamikájáról az angolszász országokban, és összefoglalja a médiával kapcsolatos legfontosabb mai vitákat.
E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi – tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás – alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja.
A kötet tanulmányai ennek a „hosszú” 1949-nek a megismeréséhez kívánnak hozzájárulni. A szerzők – a korszak történetének kiváló kutatói – a hazai sztálinista diktatúra kiépülésének számos területével foglalkoznak, a „címadó” Rajk-pertől kezdve a politikai és gazdasági intézményrendszer átalakításán és az erőszakszervezetek tevékenységén keresztül a kulturális élet néhány jellemző részletének bemutatásáig.
A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa.
Az utóbbi évtizedben sok szempontból a tények válságának világában élünk. Kötetünk a filozófia, pszichológia, idegtudomány, nyelvészet, tudománytörténet, kommunikációkutatás szakértőinek konferenciája alapján azt járja körbe, hogy van-e ezeknek a „válságoknak” közük egymáshoz.
Amit a társadalomról és a társadalmi világról tudunk, azt szinte kizárólag a tömegmédiumok révén tudjuk. Ugyanakkor gyanítjuk, hogy ez a tudás manipulált. Legalábbis rendkívül szelektív, olyan tényezők irányítják, amelyeket vagy az információk hírértéke szab meg, vagy szórakoztatóipari szempontból látszanak vonzónak.
Forráskiadványunkban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák – a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának – keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.
Az 1967. június 5-én kirobbant és hat napig tartó „villámháborúban” az arab országok súlyos vereséget szenvedtek. A vereség Egyiptom és Szíria szövetségeseinek, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a vereségét is jelentette. Már az 1973-as arab-izraeli háborút megelőzően és annak folyamán Magyarország továbbra is támogatásáról biztosította az arab népeket.
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.
A kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során az Észak-Amerika keleti partvidékén tizenhárom korábbi brit gyarmatból létrejött gazdaságilag gyenge és politikailag széthúzó Egyesült Államok napjainkra az egyetlen „szuperhatalommá” vált.
A rendőrség, bár sokan nem így tekintenek rá, maga is élhetővé vagy élhetetlenné teheti a településeket. Az élhető társadalmak egészen másfajta rendőrséget követelnek meg, mint az élhetetlenek. A bezárkózó, széthulló, központilag irányított élhetetlen társadalmak szívesen hivatkoznak a rendre, ami mindig hierarchikus biztonságot eredményez...
Palánkai Tibor Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az európai integráció gazdaságtana és a nemzetközi munkamegosztás témaköreinek neves kutatója. 1977 és 1983 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese, 1997 és 2000 között a jogutódintézmény, a Budapesti Közgazdasági (és Államigazgatási) Egyetem rektora.
Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt...
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a „banánköztársaságok” és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
A Diszkurzív politikatudomány egy alternatív szemléletű politikatudomány kialakítására irányuló kísérlet összefoglaló munkája. A nagyszabású és igényes monográfia egyben a politika új felfogását is involválja, ami hozzásegíthet bennünket a 21. század új jelenségeinek a jobb megértéséhez.
Ki volt Dobi István? Nem könnyű eldönteni erről az ismerősnek tűnő, ám mégis az ismeretlenségbe süllyedt államfőről, hogy ki is volt valójában. Az élete – felemelkedése és csendes bukása – mögött ott lüktet a korabeli rendszer minden sajátossága, kényszere és megalkuvása. Csupa olyan ellentmondás, amelyek megértése Magyarország történetének megértéséhez viszi közelebb az olvasót.
A roma politika intézményesülésének sikerekkel, megtorpanásokkal és nemegyszer kudarcokkal kísért története fontos, ám kevéssé ismert időszaka az elmúlt fél évszázad hazai politikatörténetének. Meggyőződésünk, hogy ez a történet nem írható meg szereplőinek közelebbi megismerése nélkül.