Neurológia
A neurológia a központi – agy és gerincoszlop – és perifériás idegrendszer fejlődésével, fejlődési rendellenességeivel és betegségeivel, valamint ezek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. Ide tartoznak az örökletes neurológiai betegségek, a demencia, a mozgási- és reflexzavarok, fejfájások, epilepszia, alvászavarok, krónikus fájdalmak, sclerosis multiplex és a neuromuszkuláris betegségek. A neurológia sebészeti megfelelője az idegsebészet. A neurológiai kivizsgálás érinti a mentális (értelmi) állapotot, a koponyán belül futó (kraniális) idegek állapotát (pl. látás, szaglás), az izomerőt, a koordinációt (összehangolt működés, mozgás), a reflexeket és az érzékelést. A probléma eredetének lokalizációja differenciáldiagnózissal történik, amelyet terápia (kezelés) követ, amelynek része lehet a gyógytorna.
Hogyan lehet úgy élni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Miképpen boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra lévő dolgokat érzékeljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van; a szerzőt a fogyatékosságaival küzdő ember belső világa érdekli.
Könyvünkben a magzat szenzoros, motoros funkcióival, az emocionális reakciókkal és a tanulás folyamatával foglalkozunk. Mindezeket, az egyén viselkedését, a központi idegrendszer befolyásolja. A neurális hálózat kifejlődését pedig a gének szabályozzák.
A 20. század legvégén váltak hozzáférhetővé azok a módszerek, amelyekkel láthatóvá lehetett tenni és azonosítani az idegsejteket felépítő molekulákat, meg lehetett határozni az egyes alkotórészeket kódoló gének szerkezetét. Az eredmények századunk első évtizedeiben kezdenek mutatkozni, és az idegműködés új paradigmája bontakozik ki.
Ez a neurorehabilitáció alapjait bemutató kötet elsősorban azoknak az orvosoknak és egészségügyi szakembereknek szól, akiknek nem a rehabilitáció a fő szakterületük, de szeretnének a témáról ismereteket szerezni: ún. aktív osztályokon dolgozók, háziorvosok, de orvostanhallgatók is forgathatják.
A pszichés (lelki, tudati) folyamatok az idegrendszer működésén alapulnak. Az agyat felépítő idegsejtek, gliasejtek, érrendszer és agyburkok az élettan törvény szerűségei szerint működnek, s ez az élettan módszereivel nyomonkövethető.
A szorongás korunkban népbetegségnek számít. Az állandó nyugtalanságtól a pánikrohamokig sokféle formában jelentkezhet. Ezek a problémák gyakran vezetnek újabbakhoz, például a teendők halogatásához, stresszevéshez, közösségi médiafüggőséghez, konteókkal való azonosuláshoz. Súlyosabb esetben a szorongás melegágya lehet az alkoholizmus vagy más szerfüggőség kialakulásának is.
Miért is álmodunk? Miért is látott el a fejlődés bennünket olyan anyaggal, amely periodikusan megtervez bennünk egy egész világot, s amely fantasztikus képekből épül fel? Michael Jouvet egész életét az álombeli tudat és az álom-mechanizmus tanulmányozásának szentelte.
Ez a könyv kétszeres értelemben is fordítás. Ugyanis R. Pally eredeti szándéka is egyféle fordítás volt: az idegtudomány rohamosan gyarapodó eredményeinek, és az ennek nyomán kirajzolódó korszerű szemléletnek olyan bemutatása, amely hasznára lehet a tájékozódni kívánó, ám alapvetően humán érdeklődésű szakembereknek.
A könyv több vonatkozásban is új nézőpontokat szolgáltat az epilepsziás működészavar és az alvás összefüggésének megértésében.
A védőnők, a gyógypedagógusok, a gyógytornászok épp úgy érdekeltek a korai fejlődés ismeretében, mint a neonatológusok, gyermekorvosok és gyermek-ideggyógyászok. Az idegrendszer szoros egységben foglalja össze különböző szabályozó rendszereit a légzéstől a gondolkozásig. Így a különböző szakmai ágazatoknak is összehangoltan kell működniük, hogy ennek az összetett rendszernek kóros fejlődése áttekinthető legyen. A kezelés is csak így válhat hatékonnyá. A „fejlődésneurológia" elnevezés ezt az egységet fedi.
A mentális zavarok kezelése kapcsán napjainkban furcsán elszomorító helyzet állt elő: soha ekkora tárházzal nem rendelkeztünk a terápiás lehetőségek tekintetében, mégis a betegek csupán kis hányada jut megfelelő ellátáshoz...
A szerzők között a hazai gyermekneurológusok legjelesebbjei találhatók, amely egyben garancia is a könyv magas minőségére, hiszen mindenki tudása legjavát adva járult hozzá a sikerhez. S így lett enciklopédikus a mű. A szerzők kitűnő szakemberek, akik szakmai „bestseller”-t írtak.
A kötet az orvostanhallgatók és a gyakorló orvosok munkáját is segíti. Ismertetésre kerülnek mindazok a neurológiai kórformák, amelyeknek gyógykezelésében az idegsebészeti ellátás indokolt vagy komolyan mérlegelendő. A könyvünkben megjelenő szemlélet, a diagnosztikai és terápiás ajánlások hasznos tanácsokként szolgálnak mind az orvosok, mind a betegek számára.
Az epilepsziáról való tudásunk az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt, a mindennapi klinikai gyakorlatot is érintő, új diagnosztikai és terápiás lehetőségek jelentek meg, ráadásul még az epileptológián belül is külön szubspecialitások tűntek fel.
A diagnózis, mint minden döntés, általánosítás; a megelőző szubjektív észlelések és objektívnek tartott vizsgálati eredmények fogalmi végpontja. Az általánosítást az is szükségessé teszi, hogy a neurológiában jelenleg a rendelkezésre álló diagnosztikai kategóriák szegényesek.
Magyarországon a neurológiai fekvő és járó szakellátásban évente közel másfél millió eset jelenik meg. A könyv célja egyfelől a háziorvosok számára a neurológiai vizsgálat (anamnézis, fizikális vizsgálat, műszeres vizsgálatok), a leggyakoribb panaszok (fejfájás, szédülés, fülzúgás, alvászavar) és a gyakori neurológiai betegségek (stroke, demencia, mozgászavarok, daganatok, epilepszia, gyulladásos megbetegedések, perifériás idegrendszeri betegségek) gyakorlati szemléletű összefoglalása, másfelől a legfontosabb szervezési teendők ismertetése
A neurológiai betegvizsgálat egyike azon orvosi tevékenységeknek, amelytől az orvostanhallgatók és a rezidensek a legjobban tartanak. E könyv célja, hogy világosan és logikusan végigvezesse az Olvasót a neurológiai betegvizsgálat alapjain.
E könyvben az idegrendszerben kialakuló kóros elváltozások és működészavarok befolyásolására irányuló műtétek széles palettájáról olvashat. A tudományág és az alkalmazott technológiák rohamos fejlődése révén a könyvben előremutató tendenciák is körvonalazódnak.
A szédülés, szédülékenység és a szédülésélmény igen összetett, és nagyon gyakori tünet- és panaszegyüttes mindennapi klinikai gyakorlatunkban – számos kóroki tényezővel a háttérben. A betegnek többnyire nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, szemészt, pszichológust vagy mozgásszervi szakembert keressen fel először problémája kiderítésére és megoldására.
A könyv alapjaiban változtathatja meg a figyelemzavaros emberek viselkedéséről alkotott felfogásunkat, és hozzájárul ahhoz, hogy ők is boldogabb, teljesebb életet éljenek.