Zene

A könyv egyszerre napló és riport, izgalmas olvasmány és zenetudományi forrásmunka, rendkívül értékes adatokkal szolgál a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László életének, műveinek és gondolkodásmódjának megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.

Hoppál Mihály könyve – szellemi adósságot törlesztve – Lükő Gábor néprajzkutató életművéről ad értő és értékelő áttekintést. Megmutatja Lükő néprajzi munkásságának, gyűjtéseinek és elméleti megközelítéseinek időtálló voltát. A kötetet Lükő Gábor saját készítésű rajzai és fotográfiái illusztrálnak.

2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. Jelen kiadvány a kiállítás anyagának szerkesztett változata.

Sándor Judit operaénekesnő szerkesztői segítség nélkül, saját emlékeire visszaemlékezve, valamint hosszú és tartalmas élete dokumentumai alapján írta meg könyvét. Művészi pályájának bemutatása egyben színes és érdekes korrajz is a 20. század második feléről.

Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a – jelen kiadvánnyal azonos című – kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását.

Húsz beszélgetés, amelyben Cseh Tamás elmeséli az életét. Mit csinált a tordasi kisgyerek az ötvenes években, hogyan történt meg az első fellépés a Kex együttes koncertjén, hogyan született meg az Indián ötlete…

Nagy zeneszerzőnk, Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójáról 2007-ben rendezvények sorával emlékeztek meg országszerte. Szeged is kivette részét az emlékév hangversenyeiből, konferenciáiból.

Breuer János könyve minden bizonnyal sokak számára hozza közel Lajtha Lászlónak, századunk nagy magyar muzsikusának személyiségét és ad indíttatást a műveivel való mélyebb megismerkedésre.

E kötetet egy rádióelőadás-sorozat inspirálta. 1977 októbere és 1978 áprilisa között huszonhat emlékezés hangzott el Kodályról vasárnap délutánonként a Magyar Rádió műsorában, e sorok írójának szerkesztésében.

A mindenkor elbűvölő operaénekes, a nagy erejű drámai mélységeket és a gyengéd líraiságot egyaránt megszólaltató Ilosfalvy Róbert életpályáját és művészetét mutatja be z. Tóth Antal monográfiája.

Az elmúlt évtizedekben a Mezőség piros színnel került fel a magyar kultúra térképére, s ebben Kallós Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak.Kallós Zoltán 2016-ban volt kilencven éves. E kötet a páratlan és csodálatra méltó munkásság képes levonata. Ahogy Korniss Péter megőrizte.

A könyv húszéves gyűjtőmunka eredménye. Solymosi Tari Emőke zenetörténész 1988-ban került kapcsolatba a Lajtha-családdal, akkor még zeneakadémistaként...

Lajtha László kutatói tevékenysége, a „folklorista mesterség” elsajátításától, a néptánc és népi játékok iránti érdeklődésen keresztül eljutott a hangszeres zenekarok repertoárjának partitúrában való rögzítéséig, az interetnikus hatások vizsgálatáig, a népzene társadalmi szerepének tanulmányozásáig.

Richard Steinitz monográfiája a legteljesebb és legrészletesebb összefoglalás Ligeti György zenéjéről és életéről.

Marton Éva az utóbbi évtizedek világviszonylatban is egyik legjelentősebb operaénekesnője. Drámai szoprán hangfajának nehézsúlyú szerepeiben, többek között Turandotként, Brünnhildeként, Giocondaként, Elektraként nyújtott utolérhetetlen teljesítményt. Külföldi elismerései mellett Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas, a Corvin-lánc birtokosa, a Zeneakadémia professzor emeritája, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

2017. február 10-én volt hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia.

Kodály Zoltán – nem úgy, mint Stravinszky vagy Honegger – nem adott közre emlékiratokat. A húszas-harmincas évek közvéleménye inkább szótlanságának hírét őrizte meg. Élete vége felé vált csak beszédesebbé: ekkor, több ízben is, szívesen válaszolt jó időben feltett jó kérdésekre.

Farkas Ferenc írásai, előadásai, nyilatkozatai először jelennek meg gyűjteményes formában, jelentős részük mindeddig kiadatlan volt. A kötetet Gombos László szerkesztette.