Ének-zene
A ,,333” szerény kezdete lett egy tekintélyes pedagógiai irodalomnak. Sokan belőle tanultak meg kottát olvasni. Mert nincs jobb gyakorlat, mint írásban, majd élőszóban áttenni kottát betűre és viszont. Ennek megkönnyítésére készült a jelen kiadás.
A gregoriánumról szóló összefoglaló könyv megjelenését az indokolja, hogy az utóbbi évtizedekben oly rohamosan fejlődött a gregoriánkutatás – nemcsak a tények feltárásában, hanem a szemléletmód átalakulásában is –, hogy a 40-50 évvel ezelőtt írt tankönyvek, ismeretterjesztő munkák nagyrészt elavultnak számítanak.
A tankönyv feltételezi, hogy a tanuló már elvégezte az előképző osztályt, hogy zenei alapot kapott a szolfézs- és hangszertanuláshoz, hogy tud jó néhány dallamot, eljutott a metrikus-formai érzék, a szolmizációs készség, a belső hallás legelemibb fokára, és hogy nem teljesen járatlan a kotta írás-olvasásban sem.
A tankönyv két, egymással párhuzamosan végzendő részből áll. Az I. rész (1-200. példa) főként új stílusú pentaton, eol, dúr népdalokat és ehhez tartozó olvasópéldákat, feladatokat ad; a II. rész (201-370. példa) főképpen a kottaolvasást gyakorló, az abszolút rendszert ismertető pentachord, hexachord, hétfokú, és a dúr-moll rendszert előkészítő zenei anyagot.
Fordulópont ez az osztály a szolfézstanítás tartalmát tekintve. A zene dolgairól kielégítő tapasztalatot nyújtott az előző években egy stílusban kötöttebb, szűkebb körű tananyag is. Most fokozatosan ki kell tágulnia a látókörnek...
A zene a történelem folyamán nem maradt meg a rövid dalocskáknál, és nekünk is tovább kell lépnünk. A hangok hangzatokká, harmóniákká kapcsolódnak össze, a zeneszerző nagyobb építményre is vállalkozni mer...
A kiadvány a népzenei ismereteknek az ének-zene tanításba való integrálását segíti elő. Bemutatja a magyar népi hangszereket, a hangszeres együtteseket, a népzenei dialektusokat. Kitér a táncházi mozgalomra, és bemutatja, hogyan készíthetünk házilag egyszerűbb hangszereket. A könyvet példatár és egy 65 szemelvényből álló hangzó CD-melléklet egészíti ki.
Hat évtized múltán újból megjelentettük az időközben világhírűvé vált zeneszerző összhangzattani példatárát, amelyet 1956-ban a Zeneakadémia tanáraként állított össze. A kötet közép- és felsőfokú növendékek számára készült azzal a céllal, hogy élő zenén mutassa be a barokk és a bécsi klasszikus zene összhangzattani jelenségeit.
A kiadvány kilenc tanulmányt foglal magában, melyek a 2017-ben megrendezett, e kötet címével azonos elnevezésű, a Kecskeméti Népzenei Találkozó keretein belül megrendezett konferencián elhangzott előadások írott változatai.
A művészeti nevelés célja, hogy az érzelmi érzékenyítés folyamatában minél gazdagabbá tegye a személyiséget. A művészet generációkon átívelő hidat képez. Az, hogy egy-egy korszak értékeiből mi marad fenn, mennyire vagyunk nyitottak a művészeti értékekre, abban kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak. E kötet hiánypótló, napjaink művészeti nevelésének iskolai és iskolán kívüli helyzetét és szerepét tárja fel több dimenzióban.
A kötet egy olyan számítógépes kutatás eddigi eredményeit és tanulságait mutatja be, amely népzenei kultúrák kapcsolatait elemzi a számítógépes „adatbányászat” és mesterséges intelligenciakutatás módszereivel. (CD-ROM-melléklettel)
Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz. Egy igazi könyvritkaság, 128 oldalas könyv, 3 db magnókazetta-melléklettel, védődobozban. A magnókazetták gyáriak, egyszer sem hallgatottak, ám 31 éve készültek, minőségükért felelősséget nem vállalunk.
A könyv bemutatja a szoros összefüggést az átgondolt esztétikai nevelés, valamint a gyermekek érzelmi élete, kommunikációs és tanulási képessége között, tanácsot és praktikus megoldásokat ad arra nézve, hogy a pedagógusok és a szülők hogyan alkalmazzák a pedagógiai elméleteket és a kutatások eredményeit a gyermekek jövője érdekében.
Ez a dalgyűjtemény a Waldorf iskolák tantervét és az e mögött húzódó gyermekfejlődési képet követi óvodától középiskoláig. A példatárat egy bevezető írás egészíti ki, amely alapvető kérdésekre keres válaszokat, melyeket ritkán vagy egyáltalán nem teszünk fel, mikor a gyerekekkel énekelünk, illetve ha az éneklésre, mint pedagógiai eszközre gondolunk.
A magyar zeneoktatás történetéről ez idáig átfogó munka nem jelent meg. Egyes, bizonyos időben behatárolt iskolatípusok zenélésének megjelenésformáiról ugyan jelentek meg tanulmányok ‒ egy általános zenetörténeti keretbe ágyazva ‒, a zeneoktatás legfontosabb jellemzőinek kialakulása, feltételeinek kutatása és bemutatása az iskolák alapításának kezdeteitől azonban elmaradt. A szerző célja, hogy lehetővé tegye az intézményes ének-zene oktatás történetének áttekintését, és utat nyisson a történeti zenepedagógia differenciáltabb és a korunk követelményeinek megfelelő kutatás számára.
Béres János memoárkötetének lapjain egyszerre elevenedik meg egy hosszú és kiemelkedően sikeres, de küzdelmekkel teli művészi és tanári pályakép, valamint egy regénybeillően izgalmas életút 1930-tól napjainkig.