Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Grimm-meséktől a modern mondákig

Paraméterek

Sorozat Szóhagyomány
Szerző Nagy Ilona
Cím A Grimm-meséktől a modern mondákig
Alcím Folklorisztikai tanulmányok
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 302 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 414 127 3
Eredeti ár:
2.990 Ft
2.691 Ft
Online kedvezmény: 10%

A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról...

Leírás

A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról, a moziban hagyott fertőzött injekciós tűről szóló városi/modern mondák nemzetközi és magyar kutatástörténetéről.

Hogyan jött létre a legnagyobb hatású európai mesegyűjtemény, a Grimm testvérek gondozta Gyermek- és házi mesék? Kik voltak a mesemondók, hogyan gyűjtötték össze a fivérek a szövegeket és miként alakították azokat íróasztaluknál? Hogyan jut el a népmese az élőszótól a nyomtatásig, hogyan formálja a gyűjtő, a szerkesztő, a kiadó a meseszöveget? Mi előzi meg a mesemondást, hogyan kezd bele a mesemondó meséjébe, miként reagálnak arra hallgatói, s egyáltalán: hogyan épül fel a történetmondás folyamata? Miben különböznek a női és a férfi mesemondók elbeszélései? Miként jelenik meg az erotika a magyar népmesékben? Milyen összefüggés lehet az antik mitológiából ismert Kharón és az ördög három aranyhajszála típusú népmesék révésze között? Hogyan bukkannak fel egy palóc falu gyermektáltosáról szóló elbeszélésekben olyan narratív minták, amelyek párhuzamai apokrif evangéliumokban olvashatók? Ezekre a kérdésekre is választ adnak e kötet tanulmányai. A klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról, a moziban hagyott fertőzött injekciós tűről szóló városi/modern mondák nemzetközi és magyar kutatástörténetéről.

Nagy Ilona folklorista, a Pécsi Egyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének docense, az MA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa az eredetmondák, apokrifek kutatója, a Lammel Annamáriával közösen jegyzett Parasztbiblia szerzője, tucatnyi népmesegyűjtemény szerkesztője. Évtizedeken át végzett néprajzi gyűjtései révén az epikus szájhagyomány egyik legavatottabb ismerője hazánkban. A kötetben 13 tanulmánya olvasható, melyek mély anyagismeretét és problémaérzékenységét a hazai és nemzetközi folklorisztikai kutatások kérdéseinek és eredményeinek adaptációjával ötvözik.

 

L’Harmattan Kiadó, 2015.

Szóhagyomány–sorozat

Írta: Nagy Ilona

 

Kapcsolódó témakör:

Mesepedagógia, meseterápia