Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Paraméterek

Szerző Balogh Tibor
Cím A középkori művészet történetének olvasókönyve
Alcím XI–XV. század
Kiadó Balassi Kiadó
Kiadás éve 1997
Terjedelem 418 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 506 159 5
Ár:
4.200 Ft
3.780 Ft
Kedvezmény: 10%

A középkori művészet nagyon távol van tőlünk, mert egy visszavonhatatlanul elsüllyedt kultúra szerves része. Mégis csodáljuk a jegyében fogant műalkotásokat, melyek arra kényszerítik a szemlélőt, hogy bizonyos fokig alkalmazkodjék sajátos ábrázolás- és szemléletmódjukhoz.

Leírás

E könyv első része a Gondolat Kiadó Európai Antológia című sorozata számára készült, és 1969-ben jelent meg. Célja, terjedelme, sőt címe is adott volt. A célt a kiadónak az a szándéka határozta meg, hogy az akkoriban tervezett művelődéstörténeti sorozat valamennyi kötetéhez készüljenek szövegválogatások, köztük a kiszemelt nagy korszakok művészetéről szólók is. Ez egyben a kis, kézhez álló kötetecskék befogadóképességét, szerkesztésük módját is meghatározta: egy kivételével, s ez Szilágyi János Györgynek A görög művészet világa (1962) című kétkötetes, utolérhetetlen munkája volt. Amit ez a könyv „a görög képzőművészetek archaikus és klasszikus korának írott forrásaiból” magyar nyelven közvetíteni tudott, azt tűzte mércéül a kiadó a kezdő szerző elé, aki a megtiszteltetéstől és a bizalomtól talán el is kápráztatva, elég balgán belement a játékba. Nem úgy, mint Garas Klára, aki a maga szövegválogatásának a Kortársak a németalföldi festőművészetről (1967) címet adta, s ugyanúgy, mint Castiglione László, aki munkáját A római művészet világa (1974) címen jelentette meg. Több művészettörténeti kötet azután nem is látott napvilágot e sorozatban, pedig lehetett volna még hat.

A középkori művészet világa cím többszörösen is csapdának bizonyult. Először is túlságos szerénytelensége miatt – mintha ekkora kötetkébe ez a világ beleférne; aztán még lebecsülő jellege következtében is – mintha a középkor tökéletes letűntsége, teljes idegensége miatt szorulna rá a mi okos magyarázatunkra. A szerző ma már aligha írná le az 1969-es bevezetőnek a távolságot, az elsüllyedt világ messzeségét hangsúlyozó első mondatait. Még kevésbé hiszi, hogy pusztán csak szövegekkel be lehetne hatolni abba a világképbe – ha igaz egyáltalán, hogy egyetlen ilyen világképpel számolhatunk csupán –, amelyet a középkori műalkotások láttán, a chartres-i katedrálisba belépve, a moissaci kapuzat előtt megállva, egy táblaképet vagy egy ötvösművet szemlélve mégiscsak biztosabban átélhetünk – mindenesetre: a minket ezektől elválasztó távolság tudatából eredő éberséget feledve-feladva.

Nagyobb baj, hogy a „középkor” fogalma félrevezető ebben a kötetkében, s ezen bizony most sem segíthetünk sokat. Szinte teljesen hiányzik belőle az első évezred; csak néhány szövegtöredék van, amely mintegy az alapokat jelentette, melyeket az egész középkor folyamán mindenki ismert, s melyekre mindenki hivatkozott. Ráadásul teljesen – és tudatosan – kimaradt a képből a bizánci világ. Kivétel nélkül latin s – az idő haladtával egyre nagyobb számban – vulgáris nyelvű írásokat válogattunk akkor, s ezúttal sem tehetünk jobbat, mint hogy ugyanezen a körön belül árnyaljuk a túlontúl kontrasztosra sikerült képet. Nem így mondja Isidorus is: „a festők most is előbb a jövendő kép bizonyos {8} árnyékait és vonalait vonják meg, majd színekkel egészítik ki, betartva a művészet feltalálásának sorrendjét”?

Az új kiadás és a kiegészítés most mégis alkalmat ad arra, hogy valamivel használhatóbb válogatást adjunk az olvasó kezébe, mint eredetileg. Az 1969-es könyv mintegy „a középkori ember” (ha szabad őt rasszista módon magunktól megkülönböztetnünk) „saját szavaival” (mintha ezeket a szavakat nem a fordítás kölcsönözte volna) elbeszélt művészettörténetet próbált előadni. Olyan anakronisztikus fikciót kísérelt meg a szerzők szájába adni, ami eszükbe sem juthatott. A didaktikus célból hasznosnak vélt erőszak következtében a szöveg csak egyvégtében olvasható, a címek terelőkorlátjai az olvasót egyirányú utcába kényszerítik. Az olvasókönyveket azonban többnyire nem így használjuk, hanem különböző szempontok szerint keresgélünk bennük. Ezt kell valamelyest megkönnyítenie a névmutatónak, s talán segítséget is nyújt, a fordítás hiteléhez is hozzájárul a tárgymutató. Az is hasznos talán, ha az olvasó a források jegyzékében eredeti címükön is, nemcsak szükségképpen hozzávetőleges magyar értelmezésben megtalálja a szövegek felsorolását.

Az 1969-es kiadáson keveset változtattunk, csak nyilvánvaló hibák kijavítása érdekében; címét is megtartottuk. Hozzátettünk azonban egy újabb részt, amely az elsővel együtt sem tarthat ugyan igényt még a viszonylagos teljességnek legcsekélyebb látszatára sem, mai szemmel azonban elengedhetetlenül szükségesnek látszik. S mivel manapság, Borges és Eco írásainak ismeretében is, már könnyebben belátható, hogy azt a tüneményt, ami negyedszázada még „világnak” tetszett, szövegek keltik fel, címéül ezt a szót választottuk. Hozzá pedig magyarázatul és a válogatási szempont kijelölésére olyan kifejezést kerestünk, amely érzésünk szerint legalább nem ellenkezik oly bántóan a középkori szemlélettel, mint a modern „művészet”: ezért szólunk a különféle művészetekről s ezek – a középkori szemnek oly becses és gyönyörűséges – változatosságáról.

Összeállította: Marosi Ernő

Tartalom

BEVEZETÉS

I. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET VILÁGA

1. ELŐSZÓ

2. A MŰ ÉS KÖZÖNSÉGE

A szépség eredete és sajátosságai

A középkori művészet szimbolizmusa

Az allegória és fajtái

A Szentírás hármas értelméről

A műalkotások allegorikus értelmezése

A műalkotás rendeltetése

A megbízó

A művészi munka értékelése

A műalkotás értékelése

3. A ROMANIKA MŰVÉSZETE

Híradások a XI. századból az új művészet kialakulásáról

Mintaképek a román kor művészetében

A jeruzsálemi Szent Sír-templom követése

Más épületek mintakép szerepe

A bencés rendi reform és a művészet

Művészeti tevékenység a clunyi apátságban

Desiderius montecassinói apát építkezései

A zarándokhelyek és a művészet

Jeruzsálem

Róma

Santiago de Compostela

Theophilus Presbyter könyve a különféle művészetekről

A bevezetők

Példák Theophilus receptjei közül

A romanika kritikája a XII. században

4. A GÓTIKA MŰVÉSZETE

Suger apát tevékenysége Saint-Denis-ben

Könyve a kormányzása alatt történt dolgokról

A másik könyv, a saint-denis-i templom felszenteléséről

Gótikus katedrálisok

Egy korai gótikus építkezés: Canterbury

Opus francigenum

A kolduló rendek és a művészet

Költői fantáziák a gótikus építészetről

A gótikus építőműhelyek

A gótikus építészet elmélete

5. A PROFÁN MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN

6. AZ ITÁLIAI TRECENTO FESTÉSZET KEZDETEI

II. XI–XV. SZÁZADI SZÖVEGEK A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZETEKRŐL

7. ELŐSZÓ

8. TEÓRIA

Enciklopédiák

Tudományos traktátusirodalom

Filozófia, teológia

Kommentárok, vitairatok

Homília- és prédikációirodalom

9. TECHNIKAI IRODALOM

10. IRODALOM

Lelki olvasmányok

Költészet

Világi prózairodalom

11. TÖRTÉNETÍRÁS

Annalesek

Krónikák

Életrajzirodalom

12. LEVELEZÉS

13. DOKUMENTATÍV FORRÁSOK

Inventáriumok

Festmények XIV–XV. századi francia udvarok inventáriumaiban

Törvények, szabályzatok

Jogi természetű források, oklevelek

Firenze, az Orsanmichele alapításának dokumentumai

IV. Károly császár prágai udvari festői

V. Károly francia király

Nikolaus Gerhaerts von Leiden konstanzi tevékenységének dokumentumai

Végrendeletek

Szerződések

Számadáskönyvek

14. FELIRATOK, SZIGNATÚRÁK

15. PERIEGETIKUS IRODALOM

Jegyzetek

16. BIBLIOGRÁFIA

17. A FORRÁSOK JEGYZÉKE

18. RÖVIDÍTÉSEK

Az idézett források lelőhelyeinek rövidítései

A bibliai könyvek rövidítései

19. HELY- ÉS SZEMÉLYNÉVMUTATÓ

20. TÁRGYMUTATÓ