Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A magyar nyelv jelene és jövője

Paraméterek

Szerző Tolcsvai Nagy Gábor
Cím A magyar nyelv jelene és jövője
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2017
Terjedelem 514 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 693 824 6
Ár:
4.500 Ft
4.050 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere.

Leírás

A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere. Egy közösség nem pusztán létezik, hanem orientálódik saját jövője felé, cselekvései és a környezete hatásaira adott válaszai valamely mértékben megszabják a jövőbeli alakulások irányait. A bemutatásban a tág értelemben vett nyelvtudomány mellett fontos szerepet játszik az antropológia, a történettudomány, a művelődéstörténet, a kultúra-, népesség- és jogtudomány, metaszinten a hermeneutika, a történeti szemantika. A harmonizálás alapja az a belátás, hogy a nyelv nem puszta eszköz, hanem a közös jelentésképzésnek, az ezen alapuló megértésnek, vele együtt a megismerésnek, továbbá a közösséget létrehozó és összetartó kommunikációnak és az ezekkel kapcsolatos szimbolikus értékeknek a közege, az emberi leképezés és cselekvés tartománya. A kötet részletezi a nyelv és nyelvközösség értelmezését, a magyar nyelvet és nyelvközösséget európai környezetében, a magyar nyelvközösség belső szerkezetének és működésének lényeges összetevőit (például a népesség alakulását, a kommunikációs rendszert, a külső régiók helyzetét és kapcsolatát az anyaországgal, a nyelvjárásokat és a standardot), a nyelvhasználat jelentős intézményes színtereit (ilyen a nyelvi kapcsolattartás, a határon túli magyar nyelvű közigazgatás, a számítógépes kommunikáció, az iskola határon innen és túl), a magyar irodalom nyelvi alakulástörténetét, a magyar nyelv külföldi megismertetését és a nyelvi tervezést.

Tartalom

Előszó (Lovász László)
I. A JELEN TAPASZTALATI TERE: NYELV ÉS NYELVKÖZÖSSÉG
Bevezetés (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. A vizsgálat indokoltsága
2. A nyelv és a nyelvközösség
3. Elmélet és módszertan
4. A kötet szerkezete
Irodalom
A nyelv kulturális, ideológiai értelmezései (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. A nyelvértelmezések, nyelvi ideológiák jelentősége
2. 20. századi magyar nyelvtudományi nyelvértelmezések
3. A nyelvi ideológiák fő jellemzői
4. Összegzés
Irodalom
II. A MAGYAR NYELV ÉS NYELVKÖZÖSSÉG HELYZETE SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉBEN
A magyar nyelv és nyelvközösség Európában (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. Bevezető
2. A magyarság helye Európában: történeti modellek
2.1. Történettudományi modellek
2.2. Nyelvtudományi modellek
3. Szintézis az ezredfordulón
4. A magyar nyelvközösség az Európai Unióban
Irodalom
A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség jogi helyzete (Andrássy György)
1. Bevezetés
2. A magyar nyelv jogi helyzetének főbb jellemzői az első világháború végéig
3. A magyar nyelv jogi helyzetének fő jellemzői az első világháborút követően
4. Az emberi jogok és a nyelvjog
5. A hivatalos nyelv problémája és a probléma megoldása
6. Az eredmények összegzése és néhány kiegészítés
Irodalom
Nyelvközösség, nemzet, állam, társadalom viszonya (Gyáni Gábor)
Irodalom
III. A MAGYAR NYELVKÖZÖSSÉG BELSŐ SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Népesedési viszonyok (Tóth Pál Péter)
1. Módszertani megfontolások
2. A nyelvközösség létrejötte
3. A középkor
4. A török hódoltság
5. Telepítések a 18. században
6. A népesség a 19. században
7. A trianoni döntés következményei
8. A népesedés 1945 után
Irodalom
A magyar nyelvközösség kommunikációs rendszere 1945 után (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. Közép-Európa történeti jellemzői
2. Az 1945–1990 közötti kommunikációs rendszer
3. Az 1990 utáni kommunikációs rendszer
Irodalom
Az anyaország és a külső régiók, a határtalanítás (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. Az elkülönítés és a határtalanítás
2. A kommunikációs rendszer széttagolása
3. A kommunikációs rendszer széttagolásának következményei 1990 előtt
4. A határtalanítás
4.1. A nyelvi változatosság
4.2. A nyelv értelmezése a határtalanítás szempontjából
4.3. A magyar nyelvi régiók határtalanítása
5. A határtalanítás változatai
6. Összegzés
Irodalom
A magyarországi helyzet (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. A változás fő irányai
2. A belső tagoltság
3. A nyelvi alkotás megvalósulása a stílus változásaiban
Irodalom
A külső régiók (Péntek János)
1. A külső régiók
1.1. Elszakadás és törés a 20. század elején
1.2. Akadémiai hátterű kutatások
1.3. A magyar és a többségi nyelvek viszonya
2. Az anyaország és a külső régiók viszonya
2.1. 20. századi korlátok és korlátozások
2.2. Szabad mozgás, nyelvi közeledés, fokozódó térvesztés
3. Központ(ok), régiók, perifériák
3.1. Az egy/több központi vagy közös nyelv dilemmája
3.2. A sokféleséget elismerő és integráló egység
3.3. Nyelvleépülés és nyelvvesztés a peremeken
4. Közösségek és hálózatok
4.1. Város és falu, maradékszórványok
4.2. Egyházak, vallási közösségek
4.3. A nyelv az egyéni és közösségi identitásban
5. A kommunikációs színterek és jellegzetes regisztereik
6. Társadalmi (át)rétegződés és a nyelvváltozatok változása
6.1. Anyanyelvi nevelés, nyelvjárásművelés
7. Új korszak a régiók nyelvi életében?
Irodalom
A nyelvjárások (Kiss Jenő)
1. Bevezetés
2. A magyar nyelvjárástípusok
3. A mai nyelvjárási állapot
4. Miért és hogyan változnak a nyelvjárások?
5. A nyelvjárások és a jövő
Irodalom
A magyar standard helyzete (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. Bevezetés
2. A standard létrejöttének okai és körülményei
3. A magyar nyelv standardizációja
4. A nyelvi változás és a standard
5. A standard leírásai
6. Összefoglalás
Irodalom
Nem magyar nyelvű kisebbségek magyar nyelvi közegben (Knipf Erzsébet)
1. Általános jellemzők
1.1. Történeti előzmények, területi eloszlás, kisebbségi tipológia
1.2. A nemzetiségek jogi szabályozásáról, jogállásáról – törvényi háttér
2. Szociolingvisztikai szempontok: a nyelvi helyzet
3. Nyelvcsere, nyelvváltás – kutatási adatok alapján
4. Kitekintés: oktatás
Irodalom
A magyar nyelvhasználat jellemzői a tengerentúli diaszpórában (Bába Szilvia)
1. Bevezetés
2. A magyar nyelv mint az etnikai identitás megnyilvánulási tere
3. A magyar nyelv tanítása
4. Összefoglalás
Irodalom
IV. A NYELVHASZNÁLAT INTÉZMÉNYES SZÍNTEREI
A nyelvi kapcsolattartás alapformái (Domonkosi Ágnes)
1. A nyelvi kapcsolattartási formák szerepe és vizsgálata
2. A tegezés és a nemtegezés változatai
2.1. A tegezés társas jelentése és változatai
2.2. A nemtegező formák változatai és funkciói
2.2.1. A magázás funkciói és megítélése
2.2.2. Az önözés funkciói és megítélése
2.2.3. A névmáskerülő V funkciója
2.2.4. A tetszikelés funkciói és megítélése
3. Általános és hivatalos névszói megszólítások, megszólításkerülés
4. A köszönések szokásrendje
5. A közvetett és a hálózati kommunikáció sajátos nyelvi kapcsolattartási jellemzői
6. Összegzés: a nyelvi kapcsolattartási gyakorlat főbb jellemzői
Irodalom
A magyar nyelv használata a közigazgatásban a Magyarországgal szomszédos országokban (Szabómihály Gizella)
1. Bevezetés
2. A nyelvhasználat szabályozása a közigazgatásban a Magyarországgal szomszédos országokban
2.1. A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 10. cikkével (Közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek) kapcsolatos vállalások az egyes országokban
2.2. A magyar nyelv használatának lehetőségei az egyes országokban a Charta vállalásai és a helyi jogszabályok tükrében
2.2.1. Ausztria
2.2.2. Horvátország
2.2.3. Szlovénia
2.2.4. Románia
2.2.5. Szlovákia
2.2.6. Szerbia
2.2.7. Ukrajna
3. A magyar nyelv hivatali használatát gátoló tényezők és a helyi magyar közösség ezzel kapcsolatos reakciói
Irodalom
A számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása (Prószéky Gábor)
1. Bevezetés
2. Változott-e a magyar nyelv rendszere a számítógép és az elektronikus kommunikáció hatására, és ha igen, hogyan, miben?
3. Hogyan változott a magyar nyelvközösség belső kommunikációs kultúrája a számítógép és az elektronikus kommunikáció hatására?
4. Hogyan változott a magyar nyelvközösség kommunikációs kultúrája interkulturális tekintetben („kifelé”) a számítógép és az elektronikus kommunikáció hatására?
Irodalom
A magyarországi magyar anyanyelvoktatás, az anyanyelv-pedagógia helyzete a közoktatásban (Kugler Nóra)
1. Bevezetés
2. A magyar nyelv tantárgy helyzete a központi tervezés és a tanulói teljesítmény kontextusában
2.1. A tantervi szabályozás
2.2. Az érettségi
2.3. Teljesítmény és attitűd
3. Tananyagfejlesztés és tankönyvhelyzet
3.1. A tankönyvhelyzet változásai és a tananyagfejlesztés
3.2. A rendelhető tankönyvek jellemzői (2016-os helyzetkép)
3.2.1. Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció
3.2.2. A kísérleti és az ún. újgenerációs tankönyvek
3.3. A tantárgy-pedagógiai és tankönyvkutatás helyzete
4. Tanóra-kutatási eredmények
5. Összefoglalás
Irodalom
A határon túli magyar tannyelvű és magyar tematikájú közoktatás (Vančo Ildikó)
1. Bevezetés
2. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Romániában
2.1. A magyar nyelv oktatásának szervezeti és tartalmi keretei
2.2. Tantervek
2.2.1. Az alsó tagozatos (a romániai elemi szint) Nyelv és irodalom tantárgyi tanterv
2.2.2. A felső tagozatos (a romániai alsó középfokú oktatás) Nyelv és irodalom tantárgyi tanterv
2.2.3. A középiskolai (a romániai felső középfokú) oktatás Magyar nyelv és irodalom tantervei
2.2.4. Tankönyvek
3. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Szlovákiában
3.1. A nyelvhasználat és az oktatás jogi háttere
3.1.1. Az oktatási rendszer szerkezete
3.1.2. Az oktatás és az iskolai adminisztráció nyelve
3.1.3. Szakmai támogatási rendszer
3.2. Az oktatás színterei
3.2.1. Óvodai oktatás
3.2.2. Alapfokú oktatás
3.2.3. Középfokú oktatás
3.3. Az oktatás törvényi keretei
3.4. Az oktatási programok
3.4.1. Óvoda
3.4.2. Alsó tagozat
3.4.3. Felső tagozat
3.4.4. Gimnázium
3.4.5. Tankönyvek
4. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Szerbiában
4.1. A vajdasági magyar nyelvű oktatás szerkezete
4.1.1. A vajdasági magyar nyelvű oktatás jogi háttere
4.2. Tantervek
4.2.1. Általános iskolai tantervek
4.2.2. A középiskolai tanterv
4.3. Az oktatás további feltételei
5. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Ukrajnában
5.1. A nemzetiségi oktatás jogi háttere
5.2. Az oktatási rendszer szervezeti és tantervi keretei
5.3. Tantervek és órakeretek
6. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Horvátországban
6.1. Az oktatás jogi háttere
6.2. Az oktatás szerkezete. Általános és középiskolai magyar tannyelvű oktatás
6.3. Tantervek
6.4. Tankönyvek
7. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Szlovéniában
7.1. Az oktatás jogi háttere
7.2. Az oktatás szerkezete és nyelvei
7.3. Tantervek
7.4. Tankönyvek
8. A magyar nyelvű közoktatás és a magyar nyelv oktatása Ausztriában
8.1. Az oktatás jogi háttere és szerkezete
8.2. Tankönyvek, tantervek
9. Összefoglalás
Irodalom
V. A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM
A nyelv, a dolgok és az alapító megnevezés (Kulcsár Szabó Ernő)
Irodalom
VI. A MAGYAR NYELV KÜLFÖLDÖN
A magyar nyelv külföldi megismertetése, vonzereje (Nádor Orsolya)
1. Alapfogalmak
Anyanyelv – kisebbségi anyanyelv – származásnyelv – környezetnyelv – idegen nyelv – kevéssé ismert/választott és tanított nyelv; diaszpóra közösség
2. A magyar nyelv külföldi ismertetésének színterei és módjai
3. A kulturális diplomácia szerepe
3.1. A hungarológiai kutatást és kulturális diplomáciát szolgáló intézmények
4. Helyzetkép a külföldi hungarológiai felsőoktatásról
4.1. A hálózatban rejlő lehetőség
4.2. A felsőoktatásban használt tananyagok és módszerek vonzereje
5. A magyar mint anyanyelv, származásnyelv és idegen nyelv oktatása gyermekek és fiatalok számára külföldön
6. A magyar nyelv külföldi megismertetésének színtereiről összefoglalóan
Irodalom
VII. NYELVI TERVEZÉS
Tervezés, (ön)értelmezés, fenntartás (Tolcsvai Nagy Gábor)
1. Bevezetés
2. A stratégia fogalma
3. A nyelvstratégiát meghatározó körülmények (a lehetőségek rendszere)
3.1. A külső és belső körülmények viszonya
3.2. A külső körülmények
3.3. A kultúra
3.4. A nyelvközösség és a nyelv
3.5. A nyelv
3.6. A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón
3.7. A körülmények összegzése: a különbözés egysége
4. A nyelvstratégia cselekvési formái (a kötelességek rendszere)
4.1. A tudományos leírás
4.2. A nyelvi tervezés
4.3. Nyelvpolitika, nyelvi jogok
4.4. Az oktatás
4.5. A kulturális politika
4.6. Ismeretátadás
4.7. Cselekvők, intézmények, finanszírozás
5. Összefoglalás
Irodalom
VIII. A JÖVŐ FELÉ IRÁNYULÓ LÁTÓKÖR
Összefoglalás (Tolcsvai Nagy Gábor)