Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota

Paraméterek

Szerző Szabóné Kármán Judit
Cím A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2012
Terjedelem 244 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 693 411 5
Ár:
3.400 Ft
3.060 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet témája a magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, a hazai cigányság oktatásának története, kiegészítve a mai diplomások körében végzett empirikus kutatással.

Leírás

A kötet témája a magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, a hazai cigányság oktatásának története, kiegészítve a mai diplomások körében végzett empirikus kutatással. A könyv a 17. századtól – az első roma/cigány írástudók megjelenésétől kezdve – napjainkig mutatja be a legnagyobb létszámú hazai kisebbség értelmiségének kialakulását, artikulálódását, szerveződését, kapcsolatát a többségi értelmiséggel. E téma eddig sem a hazai értelmiségkutatásokban, sem pedig a cigánykutatásokban nem szerepelt, ezért hézagpótló mind a szakma, mind a laikus közönség körében. A szorosan vett roma/cigány történet mellett az olvasó áttekintheti a magyar értelmiség fejlődésének historiográfiáját is, hisz a szerző szándéka az volt, hogy azzal párhuzamban, a hasonlóságokat és különbözőségeket feltárva, a kapcsolódási pontokat megkeresve mutassa be a cigányság oktatás- és értelmiségtörténetét. Az értekezés másik nóvuma a kutató közel száz hazai roma/cigány diplomás körében végzett vizsgálata, melyben a motivációkon, életútelemzéseken túl mentálhigiénés kutatásokat is végzett. E megközelítés – társadalmi mobilitás és mentális állapot összekapcsolása – társadalomkutatási szempontból is újszerű a cigánykutatások történetében. A könyv olvasmányos, s a kutatási téma mellett átfogó képet ad a hazai cigány népesség helyzetéről, különböző csoportjairól, a nők, gyermekek sorsáról, a roma/cigány identitás kérdéseiről is.
 

Tartalom

ELŐSZÓ
1. BEVEZETÉS
1.1. Aktuális társadalmi tér és idő; a kutatás időszerűsége
1.2. Az értekezés kulcsfogalmai
1.2.1. Roma/cigány
1.2.2. Értelmiség
1.2.3. Mentális állapot
1.3. A kutatás céljai, előzményei
1.4. A kutatás menete, hipotézisei
1.5. A kutatás során alkalmazott módszerek, a kutatási minta
1.5.1. Kérdőíves vizsgálat, interjúk készítése
1.5.2. A minta, a mintavétel módszerei
1.6. Az értekezés szerkezeti felépítése
2. ALAPVETŐ ISMERETEK A MAGYARORSZÁGI ROMA/CIGÁNY NÉPESSÉGRŐL
2.1. A hazai roma/cigány népesség nyelvi csoportjai, területi elhelyezkedésük
2.2. A magyarországi roma/cigány népesség demográfiai mutatói
2.3. A hazai cigányság lakhatási helyzete
2.4. A magyarországi roma/cigány népesség foglalkoztatottsági helyzete
2.5. A roma/cigány népesség legveszélyeztetettebb csoportjai; nők és gyermekek
3. A HAZAI ROMA/CIGÁNY NÉPCSOPORT ETNIKAI IDENTITÁSA, MENTÁLIS HELYZETE
3.1. A roma/cigány emberek identitásának alakulása, változása
3.2. Az etnikai identitást meghatározó külső elemek
3.3. Az etnikai identitás formái, identitászavarok
3.4. Identitásproblémák a hazai roma/cigány népesség körében
3.5. A hazai roma/cigány népesség mentális helyzete
3.5.1. A kisebbségi lét mentálhigiénés következményei
4. AZ ÉRTELMISÉG
4.1. Az értelmiség meghatározása, értelmiségi tipológiák
4.2. Az értelmiség szerepe, funkciói
4.3. Az első generációs értelmiség — a „feltörekvés” ára
5. A MAGYAR ÉRTELMISÉG HISTORIOGRÁFIÁJA, SZEREPE A TÖRTÉNELEM SORÁN
5.1. Az első magyar írástudók (1000 körül), a keresztény iskolahálózat kiépülése
5.2. A hazai értelmiség artikulálódása (13. század vége — 14. század eleje)
5.3. Reformáció és ellenreformáció hatása az oktatásra (15—17. század)
5.4. Felvilágosult abszolutizmus — az értelmiség és az oktatás megerősödése
5.5. A reformkor és a kiegyezés értelmisége
5.6. Népoktatás, értelmiségi utánpótlás a dualizmus korában
5.7. A „boldog békeidők” és a Nyugat alkotói
5.8. A Trianon utáni értelmiség, a népi-urbánus ellentét, a keresztény-nemzeti kurzus
5.9. A háború felé sodródó ország értelmisége, szerveződés, ellenállás a háború éveiben
5.10. A magyar értelmiség cseréje, népi kollégiumi mozgalom
5.11. A Rákosi-diktatúra, a népi demokrácia új, munkás-paraszt értelmisége
5.12. Az értelmiség szerepe az 1956-os forradalomban és a konszolidáció éveiben
5.13. Értelmiség a Kádár-korszak és a 3T évtizedeiben
5.14. A rendszerváltó értelmiség — a mai értelmiség kritikája
6. A MAGYARORSZÁGI ROMA/CIGÁNY NÉPESSÉG OKTATÁSÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA, ÉRTELMISÉGÉNEK ARTIKULÁLÓDÁSA A 17. SZÁZADTÓL A 21. SZÁZADIG
6.1. Az első cigány írástudók megjelenése (17—18. század)
6.2. A cigány értelmiség formálódása (19. század)
6.3. Az 1893. évi Országos cigányösszeírás iskolázottságra, értelmiségiekre vonatkozó adatai
6.4. Iskolázottság és értelmiség a 20. század első felében
6.5. A magyarországi roma/cigány értelmiség artikulálódása, szerveződése, mozgástere az államszocializmus idején, a „nagy generáció”
6.5. A magyarországi roma/cigány értelmiség artikulálódása
6.6. A cigány értelmiség a késő Kádár-korban, oktatási eredmények és visszásságok
6.7. Roma/cigány népesség és oktatás a 20. század utolsó évtizedében
6.8. Rendszerváltás és a roma/cigány értelmiség
7. A MAGYARORSZÁGI ROMA/CIGÁNY ÉRTELMISÉG A HARMADIK ÉVEZRED ELEJÉN
7.1. A magyarországi cigányság iskolázottsága a 21. század első évtizedében
7.2. A roma/cigány értelmiség szerepe, kihívásai a harmadik évezred elején
7.3. A hazai roma/cigány értelmiség összetétele
7.3.1. A zenész cigány dinasztiákban a generációkon átívelő tanulási motiváció
7.3.2. A roma/cigány diplomás nők
7.3.3. Az elsőgenerációs roma/cigány értelmiség
7.3.4. A roma/cigány értelmiség körében eddig végzett kutatások
8. A MAGYARORSZÁGI TÖBBSÉGI ÉS A ROMA/CIGÁNY ÉRTELMISÉG HISTORIOGRÁFIÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
9. A HAZAI ROMA/CIGÁNY ÉRTELMISÉG HELYZETÉT, MENTÁLIS ÁLLAPOTÁT FELTÁRÓ KUTATÁS
9.1. Kutatás I. és II. célja, hipotézisei
9.2. A kutatás módszerei; kérdőíves és interjú-kutatás
9.3. A mentális státus vizsgálata
9.4. Kutatás I.
9.5. Kutatás II.
9.6. Kutatás I. és II. közös eredményei
9.7. Az interjú-kutatás kapott eredményei
9.7.1. Az interjú-kutatási minta
9.7.2. Gyermekkor, tanulási motivációk
9.7.3. Iskolaévek
9.7.4. Felsőfokú tanulmányok, a diploma értéke, kultúraváltás
9.7.5. A diplomás roma/cigány nők
9.7.6. A következő generáció
9.7.7. Cigány elit — cigány értelmiség
9.8. A mentális egészségállapot-kutatás eredményei
9.8.1. A szociális támogatottság mértéke
9.8.2. A Crumbaugh & Maholick életcél-vizsgálat eredményei
9.8.3. A minta érintettsége neurózis szempontjából
9.8.4. A depressziós tünetegyüttes előfordulása, súlyossága
9.8.5. A kutatási minta összesített mentális státusa
10. KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÁS, HIPOTÉZISEK MEGVÁLASZOLÁSA
11. AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEGZÉSE
12. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYOK
12.1. Végkövetkeztetések
12.2. Javaslatok a hazai roma/cigány értelmiségi réteg jelentős bővítése érdekében
12.3. További kutatási irányok
13. FELHASZNÁLT IRODALOM
14. MELLÉKLETEK