Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A mikrobiológia alapjai

Paraméterek

Szerző Manczinger László – Kredics László
Cím A mikrobiológia alapjai
Alcím Jegyzet a környezettudomány és környezettan szakos hallgatók alapkurzusának előadásaihoz
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2010
Terjedelem 214 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 013 9
Eredeti ár:
2.835 Ft
2.693 Ft
Online kedvezmény: 5%

A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot.

Leírás

A jegyzet a környezettudomány- és környezettan szakos hallgatók egy szemeszter időtartamú, „Mikrobiológia alapjai” című kurzusának törzsanyagát fedi le, egy alapozó, általános mikrobiológiai tantárgy előadásaihoz szolgáltat segédanyagot. A tárgy tematikája igazodik az SZTE-n az utóbbi évtizedekben a biológia oktatása során kialakult képzési szerkezethez, támaszkodik a kurzust megelőző (biokémia, genetika, sejtbiológia) vagy vele egy időben oktatott tárgyak (pl. molekuláris biológia) során tanult ismeretekre, épít más tárgyak mikrobiológiai vonatkozásaira. A jegyzet tehát nem egy mindenre kiterjedő, általános mikrobiológiai tankönyv, a szerzők nem törekedhettek teljességre. A klasszikus mikrobiológiai tudnivalók mellett modern sejtbiológiai szemléletű, esetenként molekuláris mélységű, ugyanakkor letisztult ismereteket kívánnak vázlatszerű tömörséggel közreadni, segítendő a hallgató felkészülését, egyben segítve az előadót is, hogy az írásban rögzített törzsanyagot színező, részleteiben megvilágító előadásokat tarthasson, akár napi aktualitásokkal kiegészítve azt.
A speciális mikrobiológiai területek közül az általános mikrobiológiai kívánalmaknál talán részletesebb az összeállítás közegészségügyi, környezethigiénés és környezetvédelmi kérdések vonatkozásában. Az ezirányú szemléletformálás, tudatos törekvésünk. Célunk az, hogy a jövő környezettudományi szakemberei elméleti szakmai felkészültségük mellett jól ismerjék e szakterület mindennapi élettel kapcsolatos, gyakorlati vonatkozásait. Ezen törekvésünkkel – az általunk képzett szakemberek révén – azt a célt is szolgálni kívánjuk, hogy a kulturáltabb életvitelhez minden ember számára szükséges minimális mikrobiológiai ismeret elsajátítását szorgalmazzuk. A jegyzet ismeretanyaga reményeink szerint elégséges alapot szolgáltat az alapkurzusra épülő mikrobiológiai vonatkozás ú speciális kurzusokhoz.
A mikrobiológia – vagyis a mikroszervezetek biológiája – rendkívül heterogén ismeretanyagot felölelő szakterület. A mikroszervezetek három fő csoportjának (vírusok, baktériumok, gombák) megfelelően a jegyzet három fő fejezetre tagolódik: 1) Virológia, 2) Bakteriológia, 3) Mikológia.
 
Szerkesztette: Manczinger László – Kredics László

Tartalom

BEVEZETÉS
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1. VIROLÓGIA
1.1. Virionok morfológiája, szerkezeti felépítése
1.1.1. Virionok csoportosítása szimmetriaviszonyaik és szerkezetük alapján
1.1.2. A vírusok külső morfológiája
1.1.3. Virionok molekuláris felépítésének jellemzői
1.2. A vírusok vegetatív fázisa, a vírusfertőzés lefolyása (vírusmultiplikáció)
1.2.1. A virion megtapadása – adszorbció
1.2.2. Penetráció: a vírusok gazdasejtbe történő bejutása
1.2.3. A vírusok sejten belüli dekapszidálódása (uncoating)
1.2.4. Szintetikus események: eklepszia állapota, eklipsz fázis
1.2.5. Késői események: érés (maturáció), összerendeződés
1.2.6. Kijutás, burokképződés
1.3. Vírusok kimutatása, mennyiségi meghatározása, kór- és tünettani kérdések
1.3.1. Baktériumvírusok kimutatása – fágtitrálás
1.3.2. Növényi vírusok kimutatása, mennyiségi meghatározása
1.3.3. Állati vírusok tenyésztése, azonosítása, mennyiségi meghatározása
1.3.4. A vírusellenes terápia lehetőségei
1.4. Legfontosabb vírusok, víruscsoportok
1.4.1. DNS-vírusok
1.4.2. DNS-vírusok reverz transzkriptáz aktivitással
1.4.3. RNS-vírusok
1.5. Viroidok
2. BAKTERIOLÓGIA
2.1. A prokarióta sejt kialakulása
2.2. Baktériumsejtek mérete, morfológiája
2.3. A prokarióta sejt felépítése, alkotóelemei
2.3.1. Baktériumtok
2.3.2. Baktériumsejtfal
2.3.3. Flagellumok
2.3.4. Pílus (fimbria)
2.3.5. Prokarióta citoplazmamembrán
2.3.6. A prokarióta citoplazma
2.3.7. A prokarióta genom
2.3.8. Prokarióták extrakromoszómális rendszerei: plazmidok
2.4. Baktériumok szaporodása, a prokarióta sejtciklus
2.4.1. A baktériumsejtek növekedése
2.4.2. Genommultiplikáció (replikáció) és a nukleoid szegregációja
2.4.3. A baktériumok sejtosztódása (citokinézis)
2.4.4. Baktériumok spóraképzése
2.5. Baktériumhatározás, a baktériumok telepmorfológiai, biokémiai sajátságai
2.6. A baktériumok szaporodásának, fejlődésének törvényszerűségei
2.7. Baktériumok által okozott betegségek megelőzése és gyógyítása
2.7.1. Védőoltások
2.7.2. Antibakteriális kemoterápia
2.7.3. Antibakteriális antibiotikumok
2.8. A baktériumok rendszerezése, fontosabb baktériumcsoportok jellemzése
2.8.1. Domén: Bacteria
2.8.2. Domén: Archaea
3. MIKOLÓGIA
3.1. A gombák helye az élővilágban, szerepük, jelentőségük környezetünkben
3.2. A gombasejtek felépítése, jellemzői
3.2.1. A gombasejtfal felépítése
3.2.2. A gombák sejtmembránja
3.2.3. Az eukarióta citoplazma, citoszkeleton
3.2.4. A gombamitokondrium
3.2.5. Endoplazmatikus retikulum
3.2.6. Golgi-készülék, vezikuláris rendszerek
3.2.7. A gombák sejtmagja és genetikai állománya
3.2.8. A gombák extrakromoszómális genetikai rendszerei: mitokondriális DNS, plazmidok
3.2.9. Eukarióta flagellum, ostor
3.3. A gombatest (tallusz) szerveződése, vegetatív és ivaros szaporítóképletek
3.3.1. Az élesztőgombák morfológiájának és életciklusának jellegzetességei
3.3.2. A fonalasgombák szerveződése, morfológiai és szaporodási jellegzetességei
3.4. Humán kórokozó gombák, gombaellenes terápia
3.4.1. Gombák membránintegritására ható antibiotikumok
3.4.2. Az ergoszterol-bioszintézis gátlói
3.4.3. Gombák sejtfalszintézisére ható szerek
3.4.4. A nukleinsav-bioszintézis gátlói
3.4.5. Gombák sejtosztódására ható antibiotikumok
3.5. Gombamérgek, toxinogén gombák, mikotoxinok
3.6. Gombák nem patogén kapcsolatban
3.7. Gombák rendszerezése, gyakorlati szempontból fontos gombacsoportok
3.7.1. Kingdom: Protista
3.7.2. Kingdom: Stramenopila