Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai

Paraméterek

Szerző Sümegi Pál
Cím A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai
Alcím 2., javított kiadás
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2013
Terjedelem 224 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 151 8
Ár:
3.465 Ft
3.291 Ft
Kedvezmény: 5%

A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.

Leírás

Az ipari civilizáció – amelyben élünk – mindössze két, két és fél évszázados múltra tekint vissza. Ez az idő szinte pillanatnyinak tűnik a paraszti, földművelő, állattenyésztő közösségek 10-12 ezer éves múltjához képest, míg a termelő, mezőgazdasági közösségek egzisztálásának ideje eltörpül, ha a vadászó közösségek több mint egymillió éves fennmaradásával vetjük össze, míg a vadászó ember, egyáltalán az emberi nem kialakulásának ideje szinte szemvillanásnyi Földünk milliárd években mérhető geológiai történetéhez képest.
Hogy mennyire kicsi és nagy egyszerre az ember, és az egyének és közösségek micsoda szívósággal küzdenek meg az őket körülvevő hatalmas erejű természettel, csak az értheti meg igazán, aki már egyedül nézett szembe a végtelennek tűnő, kővel, kaviccsal, homokkal vagy sós agyaggal fedett sivataggal. Esetleg társ nélkül botorkált a sűrű, szúrós aljnövényzetű, nedves és hideg tajgában, vagy magára maradt a hófedte, embertelenül rideg tundraterületen. Ezek az élmények azok, amelyek egyértelműen megértetik, hogy milyen fontosak azok a távolról, a civilizációs centrumokból nézve rendkívül egyszerűnek, sőt primitívnek, kultúrálatlannak tűnő emberi közösségek, amelyek a legváltozatosabb és helyenként igen nehéz megélhetést biztosító földi környezetben is megteremtik az emberi közösségek, az emberek fennmaradásához szükséges feltételeket és a legalapvetőbb emberi javakat. Ezeknek a közösségeknek a léte teszi lehetővé, hogy az „ember földjeként” létezzen még napjainkban is a sivatag, az őserdő vagy akár az örök fagy világa. Ezeknek a „természeti” népeknek, közösségeknek az eredete, kultúrája, hite, az őket körülvevő természettel kialakított viszonya és életfennmaradási stratégiájuk akár több száz generáció több ezer éve felhalmozott, átalakított tapasztalatain is alapulhat.
„A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak. Így rendkívül szerteágazó témakörökből, eltérő szemléletű publikációkból kellett kialakítani a tankönyv anyagát. Szándékom az volt, hogy az egyetemistáknak, a főiskolásoknak és az érdeklődőknek olyan sokoldalú megközelítést tartalmazó tankönyvet készítsek, amely révén szinte naprakész ismeretek birtokába juthatnak, így az ember és a környezet hosszú távú kapcsolatának, a régészeti geológiának és történeti ökológiának további tanulmányozása is lehetővé válik számukra. A geológus feladata Földünk múltjának vizsgálata, a jelenkori és az egykori geológiai folyamatok feltárása és leírása, Földünk múltjával kapcsolatos ismeretek oktatása. A geológiai rétegekbe zárt, ősmaradványokkal együtt eltemetődött emberi maradványok, eszközök, fajunk és az egykor élt emberfajták egykori életének és környezetének, majd környezet átalakító tevékenység nyomainak feltárása, tehát a régészeti geológiai munka, a geológustói, a paleontológustói több szempontból is többet kíván, mint egy átlagos geológiai feldolgozás. A geológus ekkor találkozik a jelenbe, jövőbe vezető múltnak azzal a részével, amely az embert mint élőlényt, egyént és kultúrahordozó személyt egyaránt közvetlenül érinti. Ugyanakkor geológiai mércével nézve időben és térben a legfinomabb léptékű geológiai megközelítést, a rendkívül gyorsan változó élőlény környezeti feltételeinek rekonstrukciója, a régészeti geológiai feldolgozások igénylik. Mégis a legtöbb bizonytalanságot – természettudományi oldalról nézve – ezek a munkák hordozzák. Ennek oka, hogy egy olyan rendkívüli módon alkalmazkodni képes, közösségekbe, társadalomba rendeződött, sokoldalú technikai eszközökkel rendelkező plasztikus élőlénynek, az embernek a környezetre gyakorolt hatását kell rekonstruálni, amelyre nézve csak bizonyos szempontokból igazak a természettudományban megismert és feltárt folyamatok.
 
Lektor: Krolopp Endre, Ilon Gábor 

Tartalom

1. Előszó és köszönetnyilvánítás
2. A régészeti geológia és a történeti ökológia kialakulása és fejlődése
3. A régészeti geológia és a történeti ökológia vizsgálati módszerei
3.1. A lelőhelyek kiválasztása
3.1.1. A légi fényképezés régészeti geológiai és környezettörténeti felhasználása
3.1.2. Űrfelvételek
3.1.3. Földrajzi Informatikai Rendszer (FIR-GIS)
3.2. Lelőhelyek terepi térképezése
3.2.1. Geofizikai módszerek
3.2.2. Potenciális lelőhelyek fúrásos feltárása
3.3. Geomorfológiai vizsgálatok, a földfelszíni formák: környezettörténeti, történeti ökológiai hatásai
3.4. A régészeti geológiai, történeti ökológiai célú üledékföldtani és talajtani vizsgálatok módszerei
3.4.1. A mintavétel előkészítése, a minták: kiemelése, kezelése
3.4.2. Régészeti geológiai és környezettörténeti célú üledékföldtani és talajtani vizsgálatok
3.5. Geokémiai vizsgálati módszerek a régészeti geológiai célú kutatásokban
3.5.1. Fő- és nyomelemzés
3.5.2. Archimetriai vizsgálatok
3.5.3. Izotópgeokémiai kutatások
3.6. Kronológiai vizsgálati módszerek
3.6.1. Termolumineszcens és optikai lumineszcens kormeghatározás
3.6.2. Elektronspin rezonancia (ESR) módszer
3.6.3. Urán-sorozat módszer
3.6.4. Rövid élettartamú izotóp elemzések
3.6.5. Kálium/argon kormeghatározás
3.6.6. Hasadási nyom
3.6.7. Hidratációs módszer
3.6.8. Dendrokronológia
3.6.9. Varv-kronológia
3.6.10. Tefrakronológia
3.6.11. Aminosav kronológia (racemizáció)
4. Az emberré válás időkeretei (a negyedidőszak kronológiai felosztása)
5. Ősmaradványok vizsgálata
5.1. Növényi maradványok vizsgálata
5.1.1. Moszatok (algák)
5.1.2. Makrobotanikai vizsgálatok (magvak, termések, vegetatív testrészek, szövetek, szenesült famaradványok)
5.1.3. Pollen elemzés
5.1.4. Fosszilis kutikula vizsgálat
5.1.5. Növényi opálszemcsék (fitolitok) jelentősége
5.2. Állati maradványok vizsgálata
5.2.1. A Mollusca-fauna feldolgozása és környezetjelző szerepe
5.2.2. Szárazföldi rovarok régészeti geológiai felhasználása
5.2.3. Gerinces maradványok vizsgálata
6. A Bátorligeti láp – egy magyarországi példa a régészeti geológiai és környezettörténeti feldolgozásra és modellezésre
6.1. Felhasznált módszerek
6.2. A vizsgálati eredmények
7. Az ember és környezete kapcsolatának rövid története
8. Ajánlott irodalom