A sárgaföld emlékezete

A magyarországi löszökben található malakofauna tanulmányozása, paleoökológiai–paleoklimatológiai értékelése szinte a nemzetközi vizsgálatokkal egy időben kezdődött el az 1860-as években. Az elmúlt 115 év kutatásai során különböző módszerekkel és eltérő felfogásban feldolgozott őslénytani anyagok alapján, igen jelentős mennyiségű adat gyűlt össze löszterületeink, különösen azok legfiatalabb, felszín közeli rétegeiből, amelyek egy összefoglalás lehetőségeit biztosítják. Ugyanakkor a löszök malakofaunájának feldolgozása során, különösen az 1986-tól meginduló, különböző pályázatok, tudományos bérmunkák támogatását felhasználva, a vizsgált rétegsorok mintáit nemcsak őslénytanilag, hanem szedimentológiai, geokémiai, izotópgeokémiai szempontból is feldolgoztuk, és a kapott eredményeket komplex paleoökológiai rekonstrukcióra használtuk fel. Ezek az elemzések a szárazföldi malakofauna paleoökológiai és paleoklimatológiai jelzőszerepének átgondolására, továbbfejlesztésére kényszerítettek, sőt a hazai löszterületeken végzett, mintegy 40 évnyi intenzív quartergeológiai és környezettörténeti munka egy új, a radiokarbon és a quartermalakológiai adatokat szintetizáló jellegű, integrált litológiai és klíma, illetve ökosztratigráfiai rendszer kidolgozásához, valamint a Kárpát-medence negyedidőszak végi paleobiogeográfiai helyzetének újraértékeléséhez vezettek.

Könyvünk legfontosabb célja az volt, hogy a Kárpát-medencei löszterületek malakofaunájának feldolgozásán, paleoökológiai–paleoklimatológiai értékelésén, összehasonlításán keresztül a Kárpát medencében és környezetében a jégkor során kialakult különböző őskörnyezeti tényezőket és azok változásait bemutassuk. További célunk egy új, az eddigi eredményekkel összhangban lévő, de azoknál pontosabb, egyes vonásaiban új jelentéstartalommal rendelkező sztratigráfiai–geokronológiai rendszer kidolgozása a fent jelzett időtartamra. Bár munkánk célkitűzése alapvetően a quartermalakológiai és földtani anyag feldolgozása és értékelése, de az őslénytani anyag teljes körű összehasonlítása érdekében valamennyi szelvény geomorfológiai, morfogenetikai, htológiai, szedimentológiai feldolgozására, sőt a legfontosabb szelvényeknél teljes körű geokémiai–izotópgeokémiai vizsgálatra is törekedtünk. A kiegészítő vizsgálatokat az őslénytani anyagot beágyazó üledék jellemzésére, a szedimentációs és a posztszedimentációs folyamatok megrajzolására, az egykoron üledékes környezet rekonstrukciójához a lehető legrészletesebb, integrált paleoökológiai értékelés érdekében végeztük el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a pontosabb őskörnyezeti rekonstrukció érdekében, több új módszer bevezetését és új módszerek (pl. a „malakohőmérő”) ki- és továbbfejlesztését is célul tűztük ki. A tudományos pályázatok és bérmunkák által biztosított pénzügyi keretek, illetve a metodikai fejlesztések lehetővé tették a molluszka héjak karbonátanyagának korrekt radiokarbon elemzését (Hertelendi, 1992, 1993; Hertelendi et al., 1989, 1992), így a fiatalabb löszhorizontokból kimutatott faunaváltozásokat kronológiai adatokkal is kontrollálni tudtuk.

SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2022.

GeoLitera–sorozat

Írta: Bozsó Gábor, Cseh Péter, Csökmei Bálint, Fekete István, Gulyás Sándor, Hágen András, Makó László, Molnár Dávid, Molnár Mihály, Náfrádi Katalin, Páll Dávid Gergely, Persaits Gergő, Rudner Edina Zita, Sümegi Balázs Pál, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde, Vári Tamás Zsolt

Szerkesztette: Sümegi Pál – Molnár Dávid – Gulyás Sándor – Törőcsik Tünde

Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér