Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A szeretet civilizációjáért

Paraméterek

Szerző Farkas Péter
Cím A szeretet civilizációjáért
Alcím Társadalompolitika – szociálpolitika – családpolitika és a keresztény társadalometika
Kiadó L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve 2012
Terjedelem 524 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 236 591 6
Ár:
4.500 Ft
4.050 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet a társadalom-, szociál- és családpolitika témaköreit szeretné megismertetni az olvasóval a keresztény társadalometika szemszögéből.

Leírás

Az ember társas és társadalmi lény, azaz közösségben és társadalomban él és érvényesül. Az egyének, családok, közösségek és rétegek helyzete között jelentős különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek mutatkoznak. A történelem folyamán a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek. Különösen kiéleződtek korunkban, a globalizáció világában. A magyar társadalom az elmúlt 20-25 év vitái következtében identitás és lelkiismereti válsággal küzd. A rossz lelkiállapot következtében enyészik a társadalmi tőke, az európai átlagnál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás, a szekértábor mentalitás. Problémáinkra válaszokat kell keresni és találni. Ez a tudomány feladata.
A kötet a társadalom-, szociál- és családpolitika témaköreit szeretné megismertetni az olvasóval a keresztény társadalometika szemszögéből. A családok védelme, a közösségek támogatása és a szociális biztonság szolgálata több megközelítésben kibontható. A szerző mindezek legfőbb biztosítékát a keresztény társadalmi tanítás értékrendjében és az ökoszociális piacgazdaság paradigmájában látja. Ennek révén véli elkerülhetőnek a túlzó individualizmus és a szélsőséges kollektivizmus szellemi csapdáit. Az elmúlt 75 évben ilyen szemléletű feldolgozása e szakterületnek átfogóan nem született. Ez a kötet az első ilyen megközelítésű munka, amely egyszerre kívánja szolgálni a felsőoktatás céljait és tájékoztatni az érdeklődő és igényes olvasóközönséget.
A szerző szociológus, politológus, humánökológus, katekéta és tanár. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet családpolitikai igazgatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézet óraadó tanára.
 
Írta: Farkas Péter
 

Tartalom

Bevezetés
I. TÁRSADALOM ÉS EMBER
1. Hit és tudomány
1.1. Közös felelősségvállalás
2. A katolikus társadalmi tanítás történetéből
2.1. A társadalmi tanítás rendszerei és alapelvei
2.2. A társadalmi tanítás néhány mai kérdése
3. Az Egyház társadalmi tanításának alapelvei és alapértékei.
4. Perszonalitás
4.1. Az igazság
5. A szabadság
6. Felelősség — Részvétel — Szolgálat
7. Társadalmi és szociális igazságosság
7.1. Szociális igazságosság és a közjó
7.2. Az igazságosság elvei és fajtái
7.3. Liberális igazságosságelméletek
7.4. Az igazságosság aspektusai
7.5. Szociális igazságosság és szociális szeretet
8. Szociális szeretet
9. A szolidaritás
10. A szubszidiaritás
10.1. Az alapelv az egyház társadalmi tanításában
10.2. Az alapelv gyakorlati alkalmazásának néhány területe
11. A Közjó
12. Egyenlőség
13. Munka és hivatás
14. A gazdasági élet — tulajdon — etika
II. POLITIKA – POLITIKAI RENDSZER
1. Ideológiák — politikai eszmerendszerek
2. Liberalizmus
3. Szocializmus
4. Konzervativizmus
5. Kereszténydemokrácia — Keresztényszocializmus
6. Pártok, pártrendszerek a modern demokráciában
6.1. Pártok
6.2. Pártrendszerek
6.3. A mai magyar pártrendszer jellemzői
7. Civil társadalom
7.1. Civilszervezetek történeti perspektívában
7.2. A civil társadalom fogalmi jellemzői
7.3. A civil nonprofit szervezetek fogalmi kritériumai, elhatárolása más szervezetektől
7.4. A polgárok lehetőségei, a társadalmi részvétel
7.5. Mozgalmak keletkezésének előfeltételei és a működésüket befolyásoló tényezők
7.6. A társadalmi mozgalmak politikai és szervezeti modellje
7.7. Globális civil társadalom és a nemzetközi NGO-k
7.8. A civil nonprofit szektor Magyarországon és az Európai Unió (régebbi) államaiban
7.9. A hazai helyzet
7.10. Néhány szakterülettel kapcsolatos civil nonprofit szektor
7.11. Településfejlesztés
8. A demokratikus paradigma
8.1. Történelmi előzmények
8.2. Mi a demokrácia?
8.3. Társadalom és állam
8.4. A demokrácia útvesztői
8.5. Főbb modellek
8.6. Szabadság és egyenlőség
8.7. A pártrendszerek és a demokrácia természete
8.8. Demokrácia és az egyén viszonya
9. Közigazgatás és állam
9.1. A közigazgatás
9.2. Az állam
10. Kormányzati rendszerek
10.1. A parlamentarizmus
10.2. A prezidenciális köztársaság
10.3. Sajátos polgári kormányformák
11. Önkormányzatiság
11.1. A magyar önkormányzatiság története
11.2. A helyi önkormányzatiság elemei
11.3. Az európai önkormányzati rendszerek
11.4. A magyar önkormányzati rendszer felépítése
11.5. Önkormányzatok és helyi társadalom
12. Állam és egyén — alapvető emberi jogok
12.1. Az emberi jogok védelme
12.2. Az állampolgárság
12.3. Az alapjogok
13. Erkölcs — jog — természetjog
13.1. A jogalkotás és joggyakorlat emberi feltételei: Az ésszerűség és a kölcsönösség
13.2 Erkölcs és jog
13.3. Erkölcs, jog és természetjog összekapcsolója: Az igazságosság
13.4. A természetjog (általános fogalma, alapvonásai és szemléletének történelmi kibontakozása)
14. Fejlődés — béke — biztonság
III. KORUNK SZOCIÁLIS PROBLÉMÁI
1. Modernitás és globalizáció
1.1. Fordizmus és posztfordizmus ciklusai (fejlett országok)
1.2. Posztfordizmus — posztmodern gazdaság (1970—)
1.3. Az információs társadalom jövőképe
2. A fenntartható fejlődés
2.2. A fenntartható fejlődés definíciói
2.2. A társadalmi fenntarthatóság szempontjai
3. A helyi társadalom esélyei
3.1. A helyi társadalom és integráció
3.2. A helyi társadalmi környezet
3.3. Vidék-város dichotómia
3.4. A kicsi szép
4. A szociális problémák lokalizálódása
4.1. A hazai önkormányzati szociálpolitika
4.2. Az önkormányzati szociálpolitika diszfunkciói
5. Szegénység — kirekesztettség — marginális csoportok
5.1. Elméleti megközelítések
5.2. Marginális csoportok meghatározása egyfajta szociológiai megkülönböztetésben
6. Társadalmi egyenlőtlenségek
6.1. Régiók, regionalizmus — Területi egyenlőtlenségek
6.2. Területi és önkormányzati konfliktusok
7. Népesedési gondjaink
IV. TÁRSADALOMPOLITIKA – SZOCIÁLPOLITIKA – CSALÁDPOLITIKA
1. Családpolitika
1.1. Az önálló családpolitika motívumai
1.2. Ideológiai áramlatok és a családpolitika
1.3. A jóléti állam és a családpolitikai rendszerek típusai
1.4. Családpolitika céljai, alapelvei és eszközei
2. Az európai és a magyar szociálpolitika és családpolitika történetének vázlata
2.1. A szociálpolitika korrektív korszaka
2.2. A jóléti állam szociális viszonyai
2.3. Szociálpolitika Magyarországon 1945 után
2.4. A családpolitika vázlatos története a fejlett országokban és Magyarországon
2.5. A családpolitika hazai múltjának vázlata
3. A szociálpolitika megközelítési szintjei, alanyai és szereplői, alapelvei, céljai és a szociális biztonság értelmezése
3.1. A szociálpolitika alanyai és szereplői
3.2. A szociálpolitika alapelvei
3.3 A támogatás formái
3.4. Egyéb elvek
3.5. Indexálás
3.6. A szociálpolitika célja
3.7. A szociális biztonság értelmezése
4. A jóléti állam
4.1. A jóléti állam mint politikai stratégia
4.2. Ajóléti állam funkciói
4.3. A jóléti állam intézményi keretei
4.4. A magyar jóléti politikai rendszer
4.5. Miért van szükség jóléti államra
4.6. Fenntartható-e a jövőben a jóléti állam
5. Társadalmi egyenlőtlenségek — Szegénység
6. Az EU szociális dimenziója
6.1. Az Európai Szociális modell
7. A nagy jóléti és elosztási rendszerek
7.1. Társadalombiztosítás — nyugellátás
7.2. Iskolázottság, iskolarendszer és oktatáspolitika
7.3. Egészségügyi rendszerek
7.4. Lakásrendszerek
7.5. Foglalkoztatáspolitika
7.6. Segélyezés
8. A mai magyar szociálpolitika intézmény- és ellátórendszere és jövőbeni távlatai
8.1. Szociálpolitika intézményrendszere
8.2. A szociálpolitika ellátórendszere
8.3. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció jövőképe
8.4. A koncepció alapelvei
V. CSALÁD ÉS KÖZÖSSÉG SZOCIOLÓGIAI VISZONYAI ÉS MEGÍTÉLÉSÜK AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANITÁSÁBAN
1. A család rendszerszemlélete és funkciói
1.1. A családi alrendszerek (szférák)
1.2. A családon belüli kapcsolatok dinamikája
1.3. Kommunikációs viszonyok
1.4. Konfliktushelyzetek
1.5. A család hatalmi struktúrája
1.6. A család funkciói
1.7. Szellemi-kulturális funkció
1.8. Közéleti-politikai funkció
2. Közösség és közösségépítés
2.1. Egyén — csoport — közösség
2.2. Közösségek funkciói
2.3. Közösségépítés — közösségfejlesztés
2.4. A közösségfejlesztés múltja
3. A család és közösségek változásai
3.1. Család az újkori társadalomtörténetben
3.2. A családi értékek változásai
4. Család és közösségek támaszrendszerei: családsegítés — közösségfejlesztés — család- és közösségpasztoráció
4.1. Családokkal végzett szociális munka
4.2. Családterápia
4.3. Rendszerelmélet használata a családok működésének értelmezésében
4.4. Családfeltárás dimenziói
5. Család és Közösségek az egyház társadalmi tanításában
5.1. A társadalmi válság összefüggéseinek vázlata
5.2. Politikai doktrínák válaszai
5.3. Az Egyház társadalmi tanításának alapelvei és tanítása a családról és közösségekről
5.4. Charta a család jogairól
5.5. A család feladatai a keresztény tanítás alapján
5.6. A családpolitika feladatainak vázlata
6. Új keresztény családpolitika
6.1. Család a társadalomban
6.2. Életminőség és szociális helyzetkép a XX. század Magyarországán
6.3. A családpolitika múltja, jelene és jövője
7. Az ökoszociális piacgazdaság
Összegzésképpen
Válogatott irodalomjegyzék